Csengeri Andrásné

Evangélikus presbiter,

Nyíregyháza

Csengeri Andrásné olyan ősök leszármazottja, akik valamikor, réges-rég a várost alapító 300 család között szerepelnek az egyházi és a levéltári iratok tanúsága szerint. Így büszkén vallhatja magát tősgyökeres nyíregyházi embernek. A tirpák elődök kitartása, a munka és a szép iránti szeretete meglátszik az egész lakáson. Csengeriné Erzsike harmóniában, szeretetben él embertársaival és mindenekelőtt Istennel. A lakásban mindenütt eredeti motívumokkal díszített, kézi munkával készült kerámiák százai sorakoznak a polcokon, mosolyognak vissza a falakról. Ezeket a két lányunoka és a menye készítette, míg Erzsike néni a kézimunkázásban jeleskedik. A megalkotott díszpárnák, terítők és falvédők szépérzékének, kitartásának és alaposságának kézzelfogható bizonyítékai. A motívumok felölelik szinte az egész történelmi Magyarország valamennyi tájegységének jellegzetes színeit és készítési technikáját. Az írott és rajzolt precíz mintagyűjteménye párját ritkítóan részletes és korhű. Erzsike néni tárgyi emlékeit egy kisebb ipar- és népművészeti múzeum is büszkén vallaná magáénak.

Balázs Erzsébet 1936. szeptember tizedikén született Nyíregyházán. Édesanyja, Gyebróczki Mária szorgalmas és fáradhatatlan szülőnek bizonyult, férjét, Balázs Józsefet elhurcolták, így vélhetően 1944-ben bekövetkezett halálától kezdődően rá hárult az öt gyerek felnevelése, taníttatása és a lányok férjhez adása is. Testvérei – születési sorrendben – Ilona, Mária, József és Zsuzsanna. A népes család őszinte bánatára nővére és öccse már nincs közöttük.

Erzsike néni férje, Csengeri András 77 éves, aki aktívan kiveszi a részét a házi és a kerti munkából. Tamás fiuk 50 éves, négygyermekes, két unokával megáldott családapa. Felesége, Erdős Judit szociális gondozó. Gábor, aki szüleivel él, nőtlen, 44 éves.

A csupaszív, emberszerető Erzsike néni középiskolája az Irodai Szakiskola (ISZI) volt, ahol gyors- és gépíróként végzett. Ezt követően a megye és az ország egyik legismertebb vállalatánál helyezkedett el a szakmájában. A jó nevű SZÁÉV-nál 36 évig dolgozott egy irodában, csak a vezetők és főnökei cserélődtek a közel négy évtized során. Munkahelyén kapcsolódott be a kézimunkaszakkör tevékenységébe, aminek a vezetője egy rendkívüli tehetséggel megáldott népművelő volt. Az eredeti, korhű motívum- és mintagyűjteményt térképpel ellátva ő ajándékozta a szakkör tagjainak. A mára kissé megsárgult papírlapok hitelesen őrzik a magyarországi tájegységek gazdag népművészeti dokumentációjának ezen részét. Oldalakat igényelne valamennyi tájegység jellegzetes színeinek és formáinak leírása.

Néhány ritkaság rögzítése azért ide kívánkozik. Így a már másutt ritkán látható székelyudvarhelyi, kalotaszegi, torockói, aradi, palóc, korai matyó, beregi, drávaszögi és csángó. Egy igazi néprajzkutató, ha betévedne Erzsike néni „birodalmába”, egy kisebb könyvre való anyagot gyűjthetne össze. De egy történész sem távozna üres kézzel, hisz’ az emlékezete maga az élő történelem, annak minden örömével és bánatával egyetemben.

Szakmai tevékenységét vezetői is elismerték. 1970-ben kapta meg a Törzsgárda jelvényt, ami még akkoriban – éppen a szigorú követelmények miatt  – a hatalmas vállalatnál nem mindenkinek adatott meg. Hat évvel később nagyobb örömben volt része: az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszter (ÉVM) az addig végzett példamutató munkájáért az „Építőipar Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesítette. Nagy szó volt az akkoriban, hogy egy egyszerű gyors- és gépírónő ilyen elismerést kapott.

Közel négy évtizeden át egy munkahelyen végzett kitartó szorgalommal és pontossággal végzett – mondhatni – alkotó tevékenységet követően 1988-ban ment nyugdíjba, amivel elkezdődött életének egy másik szakasza. Miután a családban a nagyszülők, a szülők, az evangélikus iskola az élő hitre nevelték valamennyiüket, így Nyíregyházán a gyülekezetben kezdett el önzetlenül tevékenykedni. Az egyszerű részvétel az idők során presbiteri szolgálattá bővült. A különböző vezetői szintű üléseken és értekezleteken elhangzottakat ő vette jegyzőkönyvbe a már tőle megszokott pontossággal és szorgalommal. Tisztelik és szeretik is a gyülekezetben. Nyílt, kedves asszony lévén mindenkivel megtalálja megfelelő hangot.

Gyermekeit az élő hit szeretetére nevelte, akik ezt továbbadják a sajátjaiknak, az unokáiknak. Mint mondja, édesanyját, testvéreit, őt magát is az erős hite segítette a nehézségek elviselésében. Őszintén fájlalja, hogy a fiatalok jó része a hit hiánya miatt nem találja a helyét a világban. Sajog a szíve, hogy mindmáig nem tudja: édesapja valójában hol, hogyan és miként hunyt el.

A népes család az ünnepeket közösen tartja meg. Éppúgy, mint azt, hogy húsvétra eredeti székely mintázatú tojásokat festenek. Sok örömét leli unokáiban és dédunokáiban. Szeretne még sokáig közöttük élni.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése