Barangolás Tibolddarócon

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudhatja, hogy hol építette vitéz leveldi Kozma Miklós, Magyarország hajdani belügyminisztere az első házat, ame­lyet a barlanglakok kitelepítésére szánt. S nem tudta hol terem és milyen ízű a daróci bor. Ám aki géppel száll fel e táj fölébe, az előbb ámul, szájtátva a természet e nagyszerű, emberléptékű térformáit látva. Egészen pontosan a kecsesen völgybe simuló, zöld üstökű hegyeket, a mélyben kanyargó, fénytől csillogó patakokat, piros tetős házakat, mezők, rétek, szántók, szőlők és újra csak szőlők kavalkádját látja. Nos, az előbb ámul odafent, aztán lekívánkozik nagyon gyorsan ide a földre átélni mindazt, amit e táj szépsége s egyedisége testközelből kínál minden emberfiának.

„Idegenvezetőnk” ezúttal megyénk egy újabb mikrotájegységére kalauzolja el Önöket. Ezúttal a Kácsi-patak völgyébe, hol egy ősi, történelmi község, Tibolddaróc nevezetességéivel, látnivalóival ismertetem meg az olvasóimat. Jó barangolást!

Fényes Elek, aki 1851-ben elkészítette a történelmi Magyarország geographiai szótárát, a kis településeket 4-5, esetleg 10 sor terjedelemre méltatta. Ám e könyv­ben voltak kivételek is, természetesen történelmi múltjuk, rangjuk alapján. Ilyen rangos falu mostani kirándulásunk helyszíne. Tibolddarócról 92 sor leírás olvasható a nevezett könyvben, mind-mind csupa érdekes adat.

Anonymus szerint e tájon átvonuló honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Ár­pád fejedelem pedig Örösúr apjának szállásbirtokot adott. Ezen a helyen − egészen pontosan a Tibolddaróccal szomszédos Kácson−, az Örösúr nemzetség holtestjeinek őrzésére a nemzetség tagjai monostort alapítottak. De nemcsak a honfoglaló magya­rok telepedtek meg e tájon! Századokkal később, egészen pontosan 1706. október utolsó napjaiban, majd valamivel később, 1710. január 9-15. között, tehát kétszer is tábort vert Tibolddarócon II. Rákóczi Ferenc.

E néhány történelmi példa is igazolja, jeles települések múltját és jelenét kutatjuk kirándulásunk során. Bükkábrányi északi, északnyugati irányban elhagyva, az addig alföldi jellegű táj előbb észrevétlenül, majd egyre inkább szembetűnően domborod­ni kezd, s mire feltűnnek Tibolddaróc házai, már egy, két nagy part között nyugvó települést látunk, melyre merőlegesen, a látóhatárt mintegy lezárva, a Bükk terme­tes hegyvonulata látható.

Az első, ami a változatos térformák mellett a szemünkbe tűnik, a nekünk balkézre eső partoldalon húzódó és fehérlő pincék nagy száma. Tibolddaróc ősi, neves borter­melőhely, ám e pincék funkciója koránt sem ilyen egyértelmű. Mert ugyan ma már e pincék 90 százaléka jóféle leánykát, zweigeltet, vagy rizlinget őriz, korábban a szá­zadforduló táján, sőt még utána is évtizedekig, emberi lakhelyül szolgáltak ezek a mésztufába (ahogy errefelé nevezik kőporba) vájt üregek. Ezek voltak a barlangla­kások, s Bükkalján itt Darócon volt belőlük legtöbb. Szabó Zoltán híres szociográfiá­jában, a Cifra nyomorúságban írja:

„Az a borsodi falu, ahol legtöbb a barlanglakás és ahol mintegy összegyűjtve és kristályosán jelennek meg a föld alá szorult szegényparasztság bajai: Tibolddaróc. A Bükk lábainál fekszik a „partokon”. Lépcsőszerű lejtőn vájódnak odúi a talajba és ha valami óriás ezen a lépcsőn indulna fölfelé a Bükkbe, úgy járhatna, hogy minden lépését házak tetején teszi meg.”

A másik szociográfus Kovács Imre meg azt írja: „sok lakás a ferde hegyoldalakban oly szerencsétlenül helyezkedik el, hogy a szomszédos disznóól valamivel magasab­ban van, és a disznók áttörték a vékony falat, s most a szűk nyíláson állandóan szivá­rog a trágyalé a lakásba.” Mindez ma már szerencsére csak történelem. A barlangla­kások felszámolása a Horthy korszakban elkezdődött. Szabó Zoltánnál olvasható: „Egy miniszter Tibolddarócon átutazván megrémült e látványtól és építtetett egy házat saját költségén.”

Ez az első ház − alig változott a külleme − ma is áll a Sályi út 2. szám alatt. Kriston József lakik most benne. Az ő apósa Szulányi Miklós és családja kapta ezt az épületet vitéz leveldi Kozma Miklóstól, Magyarország akkori belügyminiszterétől. Az egy­kori házavatásról fotó is készült, Frish Oszkár miskolci fotográfus jóvoltából. A meg­sárgult fotót azóta is ereklyeként őrzi a Kriston család. Kozma Miklós példáját pedig követte az akkori Borsod megyei főispán, vitéz Borbély-Maczky Emil is. O építtetett házat, majd pedig a Révay Irodalmi Rt. − afféle reklámcélra − 40 ezer pengőt ado­mányozott házépítésre, azzal a kikötéssel, hogy az új házakkal beépített falurészt Mikszáthfalvának nevezzék. így van ma is Tibolddarócon belül Mikszáthfalva, vagy népiesen Mikszárd.

Persze Daróc nemcsak e „cs-lakásairól” volt ismert. Már Fényes is írja 1851-ben, hogy „épületei közt a Majthényiak, gróf Péchy, Szalay, Fáy urak csinos lakházaik kitűnnek.”

E kastélyok, kúriák neve tulajdonosonként változott. Ma Bottlik, Majthényi, Halassy, Gencsi kúria neveket emlegetnek. Mert az épületek ma is állnak, igaz többségük kopott ruhában, kihasználatlanul. Külön is szólok a műemlék jellegű Bottlik kastély­ról. Amikor legutoljára ott jártam, ennek azért már több éve, a Lion Crest Kft. volt a tulajdonosa. Akkor eladásra kínálta a nemsokkal korábban nagy pénzeken felújított, ám mégis lakatlan épületet. Az 1830 körül klasszicista stílusban épült kastély nagy, több hektáros, de elhanyagolt park közepén fekvő impozáns épületét szemrevételez­ni, megtekinteni minden erre járó turistának feltétlen javasoljuk.

Miként a falu közepén található ugyancsak védett XVIII. századi rokokó Nepomuki Szent János szobrot, mely megkopottságában is impozáns alkotás. Ettől ötven méter­re Kossuth Lajos bronz mellszobra található (körülbelül másfél évtizede avatták), száz méterre pedig későbarokk-klasszicizáló római katolikus templom. 1816-ban kezdték építeni Répássy András plébános kezdeményezésére, Zwenger József egri kőműves tervei alapján. A falakat csak félig tudták felhúzni, mert időközben a pénz elfogyott. S csak jóval később, 1831-ben sikerült végleg befejezni az építkezést. A nagyméretű épület dísze a főoltárkép, Jakobey Károly alkotása és Árpádházi Szent Erzsébetet, a templom védőszentjét ábrázolja.

A templomhoz közel kezdődik a híres daróci pincesor sok szép régi présházzal, melyek közé az utóbbi években néhány igazán ronda „tájidegen” hétvégi ház építé­sét is engedélyezték. Nagyon sajnálatos, mert itt egy építészeti rendezéssel Magyarország egyik legszebb, leghangulatosabb pincesorát, vendéglátó helyét lehetne ki­alakítani. Így is megéri oda fellátogatni egyik-másik pincébe és felhörpinteni egy pohárkával a daróci borokból, amelyeket rangjuknak megfelelően legjobb ünnep­kor inni (például, mikor az anyós beugrik a kútba), de ha nincs ilyen ünnepnap, akkor sem ártalmas. Sőt… Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben pedig orvosság.

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése