Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Kényszerpihenő
Csiporka, Bíborka és az izomláz
– Te Ibi! Nem kéne szólni az iskolába, hogy mi ma nem megyünk? – szólalt meg az autóban az orvostól hazafelé tartva Csiporka.
– De jó, hogy eszedbe jutott! – örült meg Ibi. – Magamtól is eszembe juthatott volna! Istenem, de rég voltam már iskolás! Látjátok, teljesen kiment a fejemből, mi a rend… – mosolygott hálásan a bogárkákra, majd jókora lendülettel bekanyarodott a garázs elé. – Először esztek, és csak azután telefonálgatunk! – szögezte le megfellebbezhetetlenül, s azonnal indult is a virágbolt felé, vállán a lányokkal.
– Bíborkám! Mindjárt ráteszlek erre a nagy liliomra, de előbb mozgasd át egy kicsit magad itt a tenyeremben, hogy biztos legyek abba, hogy nem zuhansz le a sziromról a sajgó tagjaid miatt!
Bíborka lépegetett, nyújtogatta, húzogatta a karjait, lábait, meglengette a szárnyait, majd kicsit még igaz nyögve, de önállóan talpra állt.
– Nem lesz baj! – mosolygott rá Ibire, majd rávetette magát az ízletes nektár-reggelire.
– Csiporkám, most te jössz! Rugózz egy kicsit, hogy jobban működjenek a lábaid, karjaid! Nagyon nem szeretném, ha egy hirtelen sajdulás miatt lezuhannál a zöldszárról!
A kis pufi láb először nehezen mozdult, majd lassan bejáródott, és Csiporka már a szemét sem szorította össze a fájdalomtól, nemhogy sziszegett, jajgatott volna, mint reggel. Kicsit még terpeszben, mereven, esetlenül járt, de amikor Ibi látta, hogy boldogul önállóan, rátette a legkedvencebb ízű, zöldcsíkos leveleinek egyikére.
Miközben a lányok jóízűen falatoztak, Ibi is bekapott néhány falat vajas kenyeret – csak úgy állva –, de aztán egy-két falat után mégis előkapta a mobilját, és kikereste a Bogársuli hívószámát.
– Jó napot kívánok! Virág Ibolya vagyok. Be szeretném jelenteni, hogy Csiporka és Bíborka ma nem megy iskolába.
– Ők sem? – lepődött meg annyira Stefi néni, hogy még visszaköszönni is elfelejtett.
– Miért? Mások is hiányoznak?
– Sajnos igen… Az összes lány… Mi a panasza a két kicsinek? – kérdezett vissza aggódva Stefi néni.
– Reggel mindenük fájt, alig bírtak megmozdulni… – mesélte az emlékezéstől kissé feldúlt hangon Ibi.
– Óóóóó, akkor jó! Már azt hittem, komoly a baj, de úgy látom, csak beütött náluk is az izomláz! – vidult fel Stefi néni.
– Voltunk orvosnál. Azt mondta, tartsam ma itthon őket, és figyeljek rájuk nagyon, nem rosszabbodik-e az állapotuk, bár semmi különöset nem talált ő sem náluk.
– Remélem, tényleg csak az úszás, vagyis a szokatlan mozgás az ok! Szerintem jó lenne, ha aludnának egyet az izgalomra, aztán meg mozogjanak, sétáljanak! Tudja, a kutyaharapást a szőrével kell gyógyítani!
– Úgy lesz! Ha minden rendben lesz, holnap a szokott időben viszem őket! Viszontlátásra!
– Viszontlátásra! Kérem, adja át az üzenetemet annak a két kis tündéri csodabogárnak!
– Csókolom! – kiabálták két falat között a virágról a lányok, amint meghallották, hogy Stefi néni őket emlegeti. – Holnap megyüüüünk!
***
Hasonló
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Korona-mese – 10. Bobo kor...
Korona–mese 9. – Bobo, az o...
Korona-mese 8. – Június köz...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Korona-mese
Városi lépésbentekergőzés
A türkizhezszállító búgó-su...
A nyaralás hajnala
Vihargyors ötlet – villám e...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése