Kényszerpihenő

Csiporka, Bíborka és az izomláz

– Te Ibi! Nem kéne szólni az iskolába, hogy mi ma nem megyünk? – szólalt meg az autóban az orvostól hazafelé tartva Csiporka.

– De jó, hogy eszedbe jutott! – örült meg Ibi. – Magamtól is eszembe juthatott volna! Istenem, de rég voltam már iskolás! Látjátok, teljesen kiment a fejemből, mi a rend… – mosolygott hálásan a bogárkákra, majd jókora lendülettel bekanyarodott a garázs elé. – Először esztek, és csak azután telefonálgatunk! – szögezte le megfellebbezhetetlenül, s azonnal indult is a virágbolt felé, vállán a lányokkal.

– Bíborkám! Mindjárt ráteszlek erre a nagy liliomra, de előbb mozgasd át egy kicsit magad itt a tenyeremben, hogy biztos legyek abba, hogy nem zuhansz le a sziromról a sajgó tagjaid miatt!

Bíborka lépegetett, nyújtogatta, húzogatta a karjait, lábait, meglengette a szárnyait, majd kicsit még igaz nyögve, de önállóan talpra állt.

– Nem lesz baj! – mosolygott rá Ibire, majd rávetette magát az ízletes nektár-reggelire.

– Csiporkám, most te jössz! Rugózz egy kicsit, hogy jobban működjenek a lábaid, karjaid! Nagyon nem szeretném, ha egy hirtelen sajdulás miatt lezuhannál a zöldszárról!

A kis pufi láb először nehezen mozdult, majd lassan bejáródott, és Csiporka már a szemét sem szorította össze a fájdalomtól, nemhogy sziszegett, jajgatott volna, mint reggel. Kicsit még terpeszben, mereven, esetlenül járt, de amikor Ibi látta, hogy boldogul önállóan, rátette a legkedvencebb ízű, zöldcsíkos leveleinek egyikére.

Miközben a lányok jóízűen falatoztak, Ibi is bekapott néhány falat vajas kenyeret – csak úgy állva –, de aztán egy-két falat után mégis előkapta a mobilját, és kikereste a Bogársuli hívószámát.

– Jó napot kívánok! Virág Ibolya vagyok. Be szeretném jelenteni, hogy Csiporka és Bíborka ma nem megy iskolába.

– Ők sem? – lepődött meg annyira Stefi néni, hogy még visszaköszönni is elfelejtett.

– Miért? Mások is hiányoznak?

– Sajnos igen… Az összes lány… Mi a panasza a két kicsinek? – kérdezett vissza aggódva Stefi néni.

– Reggel mindenük fájt, alig bírtak megmozdulni… – mesélte az emlékezéstől kissé feldúlt hangon Ibi.

– Óóóóó, akkor jó! Már azt hittem, komoly a baj, de úgy látom, csak beütött náluk is az izomláz! – vidult fel Stefi néni.

– Voltunk orvosnál. Azt mondta, tartsam ma itthon őket, és figyeljek rájuk nagyon, nem rosszabbodik-e az állapotuk, bár semmi különöset nem talált ő sem náluk.

– Remélem, tényleg csak az úszás, vagyis a szokatlan mozgás az ok! Szerintem jó lenne, ha aludnának egyet az izgalomra, aztán meg mozogjanak, sétáljanak! Tudja, a kutyaharapást a szőrével kell gyógyítani!

– Úgy lesz! Ha minden rendben lesz, holnap a szokott időben viszem őket! Viszontlátásra!

– Viszontlátásra! Kérem, adja át az üzenetemet annak a két kis tündéri csodabogárnak!

– Csókolom! – kiabálták két falat között a virágról a lányok, amint meghallották, hogy Stefi néni őket emlegeti. – Holnap megyüüüünk!

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése