Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Ungvári József
Polgármester,
Tiszakarád
Találó név Karád (eredeti jelentése: széle valaminek), hisz a települést három oldalról évszázadokon át mocsárvilág fogta körül. Első okleveles említése viszonylag késői, 1441-ből való. A törökvilág a falu jelentős elnéptelenedését okozta, ám 1772-ben már 69 családfőt írtak össze, egy évszázaddal később pedig már közel másfél ezren laktak itt. A XIX. században is elkerülte Tiszakarádot a környéken jellemző betelepülési hullám, a gyakran kiáradó Tisza nem tette lehetővé a hagyományos mezőgazdasági formák megtelepedését.
Ezen a helyzeten csak a Tisza szabályozása, a mocsarak lecsapolása változtatott, ennek eredményeként a XX. század elején a falu termőterülete messze a legnagyobb volt a bodrogközi települések sorában. A több mint két és fél ezer lakos többsége ma is a mezőgazdaságból próbál megélni. A közügyek irányításában, immár két cikluson keresztül, vezető szerepet játszik Ungvári József polgármester, aki 1950. január 26-án, paraszti család egyetlen gyermekeként született Tiszakarádon.
Gyermekkora is a településhez kötődik, az iskolából Fodor Sándorné tanítónőre és Pócsi István néptanítóra emlékezik vissza jó szívvel. Utóbbi, aki kiváló rózsatermelő hírében állt, a természetet szerettette meg vele, diákjait a föld tiszteletére nevelte. Társaival sokat játszottak, télen hó kunyhót építettek, nyáron pedig főleg a maguk készítette játékokkal töltötték az időt, például bigéztek. Máig hiányzik neki az az összetartás, ami az akkori világot jellemezte, legyen szó játékról, vagy családi összejövetelekről, az a segítőkészség, ami megmutatkozott a betakarítás, cséplés idején.
Középiskolai tanulmányait Cigándon, a gimnáziumban folytatta, ott érettségizett 1968-ban. Különösen szívesen emlékezik vissza Kántor Lajos iskolaigazgatóra, akit mindannyian nagyon tiszteltek. Vízi Péternek köszönheti, hogy megkedvelte a reáltárgyakat, főleg a matematikát és a fizikát. Érettségi után szülőfalujában a Községi Tanácson kezdett dolgozni, adóügyes lett. Több mint negyedszázadon át a hivatalban az adóügyeket intézte. Ezerkilencszázkilencvennégyben indult az önkormányzati választáson, azóta szolgálja polgármesterként Tiszakarád lakosságát.
Időközben képezte magát, államigazgatási, adó- és pénzügyi szakvizsgát tett. 1979-ben felvételizett az Államigazgatási Főiskolára, pár évvel később megkapta az igazgatásszervezői diplomát. Polgármesterként legnagyobb feladatának a település intézményei működési feltételeinek biztosítását érezte. Az infrastruktúra megteremtése volt a következő nagy feladatcsokor. Bevezették a gázt, aszfaltozták a belterületi utakat, az iskolát két tanteremmel bővítették, megoldották a faluház utólagos szigetelését. Felújították a szolgálati lakásokat, korszerűsítették a közvilágítást, valamennyi intézménybe bevezették a gázfűtést, renoválták a fogorvosi rendelőt. Nagyhomokon orvosi rendelőt és imatermet alakítottak ki, ravatalozót építettek, bevezették a vezetékes ivóvizet. A nagyhomoki iskolás és óvodás gyermekeket iskolabusz hordja az iskolába, óvodába, kiépült a kábeltévé hálózat, önálló újságot jelentet meg a település. Az elmúlt négy év kemény megpróbáltatást hozott a falu számára, az árvíz, a belvíz, a hóhelyzet megannyi feladatot jelentett. A természeti csapások elleni védekezésben nagy szerep jutott az összefogásra kész lakosságnak is. Így is 750 lakás szenvedett belvízkárt, a helyreállításra 60 milliót kaptak a kormányzattól. A 200 milliós beruházás eredményeként megvalósuló három kilométernyi töltésfelújítás hosszú távú megoldást jelent az árvíz és belvíz ellen.
A polgármester úr munkáját 1998-ban a Széchenyi-díj Ezüst Fokozatával ismerték el, bár ő úgy gondolja, ezt az elismerést Tiszakarád kapta. Kiveszi részét a közért való munkálkodásból: a takarékszövetkezet küldötte, több alapítvány kuratóriumának tagja, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület titkára, a sportegyesület elnökségi tagja.
– Szeretem ezt a települést – mondja Ungvári József –, szeretek az emberekért tenni. – Úgy gondolom, a polgármesterség nem sokat ér, ha azt nem szívből teszi az ember. Ezért is fogom fel az egészet szolgálatnak a falu lakosságáért. Eddigi eredményeink elérésében fontos szerepet játszott az önkormányzati képviselő-testület, és szükség volt a szakapparátus hozzáértésére is.
Munkájában mindig számíthat felesége, Szabó Erzsébet, megértő támogatására, aki ma az idősek klubjában gondozónő. 1975-ben kötöttek házasságot, két lányuk született: Ildikó 1976-ban, aki ma óvodapedagógus és Anita 1978-ban, aki mezőgazdasági szakközépiskolát végzett, dísznövény- kertész szakképzettséget is szerzett. Ildikó férjnél van, már két unoka, Tamás és Fruzsina boldogítja nagyszülőket. Szabadidejében, amiből egyre kevesebb van, elsősorban a 400 öles kertjét ápolja, gyümölcsfáit gondozza, néha kirándul hétvégeken a hegyekbe, ám újabban legszívesebben az unokáival foglalkozik.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése