Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Deák Sándorné
Polgármester,
Kisrozvágy
A Föld nem tud futni,/Csak a Földnek népe/S ezer Kinizsi sem/ Térülhet elébe. Ki gondolná, hogy Ady keserűen drámai sorainak ma is van kézzelfogható aktualitása? Ki hinné, hogy a Millennium fénye nem egyformán ragyogja be a Kárpát-medence ránk tartozó részét? Ki feltételezné, hogy ma is, a harmadik évezred küszöbén csak annyira jutottunk a vers kezdő soraival szólva, hogy: „Még magasról nézvést/Megvolna az ország.”?
Nos, Deák Sándorné, Klárika – Kisrozvágy polgármestere, nemcsak szülőfalujának, de az egész Bodrogköz csendes elnéptelenedésének szomorú tanúja – megmaradt, egyre fogyatkozó övéivel együtt. Kisrozvágy, ahogy a neve is mondja, valóban kicsiny település, néhány utcáját jelenleg 280 személy lakja. Ezért beszél jogos aggodalommal a maroknyi népesség vezetője a munkahely parancsolta, szükségszerű elvándorlásról, ami természetesen főleg a fiatalokat érinti, így aztán nem is csoda, hogy 2001-ben egyetlen keresztelő sem volt a faluban. Ez az oka, hogy Kisrozvágy nem is igazán önálló, évtizedek óta Nagyrozvággyal közösen gazdálkodnak, tengetik napjaikat, mindkét település megelégedésére, már ami a tisztességet, az egyenlő, igazságos elosztást jelenti. Egyetlen jelentős, közös munkahelyük, a varroda, a két település közötti kiserdőben működik, ezért, hogy a délutános asszonyok se féljenek a műszak végeztével a sötétben hazamenni, közvilágítás épült mindkét falu felé, igaz, hogy a két Rozvágy közötti távolság alig ezer méter. Szerencsésnek mondhatják magukat, hogy ennyien képesek egy nagy család módjára együtt élni, kevéske pénzüket is képesek úgy beosztani, hogy egyik közösség se érezhesse magát mellőzve, megrövidítve vagy elfelejtve.
Kisrozvágy lélekszáma nem éri el az ötszáz főt, így önállóan nem jogosult az Önhiki-támogatásra sem. Az elvándorlás folytán ugyanerre a sorsra jutott a szomszédos Semjén is. Erre mondják, hogy „szegény embert még az ág is húzza.” Ők azonban erre is találtak megoldást: 2002 januárjától körjegyzőséget alakítottak, így közösen már jogosultak a támogatásra.
A polgármester asszony arcán átfutó mosoly is jelzi, hogy a reményt soha nem adja fel. Volt is ideje hozzászokni a helyi gondok kezeléséhez, hiszen itt született Kisrozvágyon, sőt a szüleinek is ez volt a szűkebb pátriája. Soha nem kényeztette őket az élet, ennek ellenére sem Klárika, sem Sándor a férje, soha nem gondoltak arra, hogy a könnyebb megélhetés érdekében az ország „napos oldalára” költözzenek. Három gyermekük már felnőtt, sem a két fiú, sem a kislány nem gondol arra, hogy máshol keressen új hazát magának.
A polgármester asszony hivatali teendőit tiszteletdíjasként látja el 1997 óta, egy időközi választásnak köszönhetően. 1990-től képviselőként vett részt a közéletben, így nem érte készületlenül az új feladat. Talán munkahelyének is köszönheti, hogy rá esett a választás. 1975 óta ő a helyi vegyesbolt vezetője, természetes, hogy ezáltal is napi kapcsolatban van választóival.
A megmaradt lakosok nagy része nyugdíjas, a fiatalok pedig nem mernek itt családot alapítani. A munkahely hiányát a tsz átalakulása idézte elő, mert mint mondja, itt a szövetkezet úgy alakult át, hogy nem lett helyette semmi.
Az ezredforduló azonban mégis csak hozott valami újat, ami megmentheti Kisrozvágyot, értelmet adhat a helyben maradásnak, reményt a megélhetéshez. Petraskó Tamás tanár úr, aki a Honfoglalás ezredéves ünnepén őseink útját követve, tizedmagával hazalovagolt Baskíriából, majd életre hívta a Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Alapítványt, negyvenmillió forintot nyert egy pályázaton Kisrozvágy számára, mely összegből befejezhetik a honfoglalás kori harcászat bemutatására, gyakorlására alkalmas lovas-íjász pályát, és megteremthetik a vendégek fogadásához szükséges feltételeket. Azt már ma is tudni lehet, hogy a magyar érdeklődőkön kívül Nyugat-Európából is komoly érdeklődésre számíthatnak a kezdeményezők. Így remény van arra is, hogy az egyre-másra elárvuló házakba ismét élet költözik, és a vendégjárás bizonyára ismét megélhetési lehetőséget kínál majd a helyi lakosságnak is. Arra is joggal számít a polgármester asszony, hogy a vendégek között feltétlenül lesznek olyanok, akiket rabul ejt a táj békessége, romlatlan tisztasága és rendszeres vendégei lesznek a községnek, újdonsült honfoglalói a Bodrogköznek. Ha új élet költözik a kedveszegett faluba, az sem kizárt, hogy kerülnek majd vállalkozók, akik fantáziát látnak a tőzeg bányászatában, az erdőtelepítésben, vagy éppenséggel az állattenyésztésben.
– Mintegy száz hektár föld várja itt a vállalkozó kedvű új telepeseket, és ha ők megjelennek, biztos, hogy néhány tíz ember újra értelmes munkát kap. Ha így lesz, lassan a falu is visszafiatalodik és az öregek magányát elűzi majd a gyerekzsivaj, mint régen. – mondja befejezésül Klárika, és siet vissza a boltba, mert ma sok vásárlója van. Tegnap szociális segélyt osztottak.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése