Tiszacsermely

Egy ötgyermekes család legidősebb gyermekeként, 1959. október 16-án született Tiszacsermelyen. Édesapja kőműves, édesanyja háztartásbeli volt. Öccse bányász, ma már rokkantnyugdíjas, két leánytesvére Budapesten, egy pedig Hercegkúton él. Tizenhat éves korában elvesztette édesapját, így joggal mondhatjuk, nehéz és embert próbáló körülmények között nőtt fel.

Bár katonai pályáról álmodott, az általános iskola elvégzése után mégis Sárospatakra a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakiskolába iratkozott be. Így közel maradt a családhoz, segíteni tudott édesanyjának a négy kisebbik testvér nevelésében. A választásban valószínűleg szerepet játszott az a tény is, hogy nagyapja a harmincas években a falu boltosa volt, saját üzlettel rendelkezett és a település közéletében is jelentős szerepet játszott. A szakiskola elvégzése után a sárospataki Bodrog Áruház élelmiszerosztályán dolgozott eladóként, egy évig. Közben elvégezte az üzletvezetői tanfolyamot, üzletvezető lett. Vállalkozni ezerkilencszázkilencvenháromban kezdett, addig a Bodrogközi ÁFÉSZ alkalmazottja volt.

Polgármesterré válásában a nagyapán túl döntő motívumot jelentett dr. Szabó Sándor tanár úr. Ő volt a település első polgármestere, és igen sokat tett Tiszacsermely önállóságáért és fejlődéséért. A nagy tanítómester, az élet és Szabó tanár úr plántálta bele az elhivatottságot, a tenni akarást másokért. Ezerkilencszázkilencvennégyben, a Tanár úr váratlan halála után a falu polgármesterévé választotta Kecsmár Istvánt.

Nagy feladatot kapott a tanítvány, hisz a rendkívül elmaradott Bodrogközben rengeteg tennivaló várt rá. A gondok forrása elsősorban az a politikai lépés, amikor a hetvenes években szinte „kettéválasztották” a falut, megosztották gazdaságilag (termelőszövetkezet) és közigazgatásilag (tanács). A társközségi státusz egyáltalán nem szolgálta a falu érdekeit, az amúgy is nehéz helyzetben lévő település még hátrányosabb helyzetbe került.

Ezen csak a rendszerváltó kilencvenes évek változtattak. Tiszacsermely fejlődésnek indult, de évtizedes hátrányokat kellett ledolgoznia. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a településen szinte teljes egészében kiépült az infrastruktúra. A polgármester úr még képviselőként sokat tett a vízvezeték-hálózat kiépítéséért, majd ezerkilencszázkilencvenötben megépült a gázvezeték. Mint a római katolikus egyházközség elnöke közreműködött a kápolna építésében.

Sor került a középületek korszerűsítésére is (pl. fűtés). Ezerkilencszázkilencvenötben megszervezte a polgárőrséget, a szervezetnek ma is elnöke. Vigyáznak a település rendjére, megszervezték a középületek őrzését.

Állandó feladatot jelent az úthálózat korszerűsítése. A cigándi Tisza-híd megépítése óta jelentősen nőtt a településen az átmenő forgalom. Ezért is szervezték meg az iskolai tanulók közlekedést az iskolába, és legközelebbi terveik között szerepel egy gyalogos- és kerékpárút megépítése. Hátra van még a szennyvízberuházás. Remélik, hogy a pályázaton, a második fordulóban is sikeresen fognak szerepelni és meglesz a pénz a beruházáshoz.

A közmunkások foglalkoztatásával igyekeznek a települést egyre szebbé varázsolni. Nagyon nagy gondot jelent, hogy rendkívül sok szociálisan rászorult család él itt, ez nagy terheket ró az önkormányzatra.

Jelentős eredménynek számít, hogy egy budapesti székhelyű alapítvány közreműködésével sikerült közel 5 millió forintot biztosítani a tiszacsermelyi gyerekek közétkeztetési költségeinek ellentételezésére.

– Amire büszke vagyok – mondja Tiszacsermely polgármestere – az az, hogy minden tettemmel a falubeli embereket igyekeztem segíteni és támogatni. Sokszor kénytelen voltam megalkudni, engedtem az álláspontomból, de úgy gondolom mindig elfogadható kompromisszumokat kötöttem. Talán ezért is választottak újra ezerkilencszázkilencvennyolcban. Tudom, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, de úgy gondolom, néha több biztatást, támogatást érdemelnék. A falu lakossága az elmúlt évtizedekben szinte a felére csökkent, ma hatszázhatvanra tehető, alapvetően mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. Sokan máshol építik ezt az országot, az itt maradottaknak meg kell érteniük, előbbre haladni csak úgy tudunk, ha mindannyian teszünk is valamit közös boldogulásunkért.

Kecsmár István polgármester sikereinek egyik titka a boldog családi háttér. Felesége, Balogh Éva, aki a mezőgazdasági szakközépiskolában növénytermesztő szakképesítést szerzett, ma három gyermek édesanyja. Ágnes tizenhat éves, és az Árpád Vezér Gimnázium tizedik osztályos tanulója, Judit ugyanitt kilencedik osztályos. A családi név továbbvivője, István, nyolcéves, másodikos az általános iskolában.

A polgármester úr kevés szabad idejét elsősorban a családjával tölti. A természetjárás – a hegyközi kirándulások – mindenki számára maradandó élményeket nyújt.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)