Karászi Zoltán

Polgármester

Tiszakarád

szszb_32_ki_karaszi_zoltan.JPGA Tisza felső szakaszának térségében évtizedeken át meghatározó település volt Tiszakarád a maga fejlettségi szintjével. Ennek az állapotnak a visszaállításán dolgozik a 2014-ben megválasztott polgármester, miközben tudja, hogy tervei útjában számos akadály áll. Egyelőre a közmunkaprogram jótékony hatása elfedi a valós gondokat, ami főként a falu megtartó erejének csökkenésében csúcsosodik ki. Ezt a folyamatot is szeretné megállítani Karászi Zoltán.

Életem legnagyobb öröme lenne, ha szüleim még megélték volna polgármesterré választásomat, mert nagyon büszkék volnának rám. Szegény családban nőttem fel, ahonnan igazából esély sem volt a kitörésre. Úgy érzem, megdolgoztam azért, hogy elnyerjem a szavazók bizalmát, amit munkámmal, ötleteimmel igyekszek meghálálni – mondta elöljáróban Tiszakarád első embere.

Zoltán Cigándon született 1957. október 11-én és egyéves volt, amikor szülei a faluba költöztek. Öten voltak testvérek, a nővére hamar férjhez ment, édesapja kiskeresetű téesz tag volt, így minden fillér számított. A 114-es számú Szakmunkásképzőben szerzett vasbetonszerelő szakmát, majd a BÁÉV dolgozója lett, de nem szerette az ottani vándoréletet. Ezért 1976-ban a Sárospataki Tanács Építőipari Vállalatnál helyezkedett el a szakmájában. A honvédség éveit 1978-79-ben Bélapátfalván töltötte, ott építették az akkor legmodernebb cementgyárat. A 24 hónap alatt négy rendfokozattal ismerték el a munkáját és őrmesteri rangban szerelt le. Sárospatakra ment vissza a munkahelyére, majd 1982-ben feleségül vette a helybeli Obzut Magdolnát, akitől két gyermeke született. Ildikó 1983-ban érkezett a családba, ő Sátoraljaújhelyen a kereskedelemben dolgozik. Zoltán Péter öt évvel fiatalabb és a helyi önkormányzatnál kapott munkát.

A polgármester 1984-ben feladta az ingázást és a Tiszakarádi Tsz. ládaüzemében helyezkedett el, +2001-ben pedig a helyi iskolában közmunkásként kapott karbantartói állást, majd kinevezték közmunkavezetőnek.  2007-ben kiváltotta a vállalkozói igazolványt és 5-6 alkalmazottal dolgozott a környék szennyvíz-csatorna rendszerének kiépítésén. Elárulja a váltás okát is, ami a 2006-os polgármester választásra vezethető vissza, ahol jelöltette magát, és ami után leszámolták a hivataltól. Három év múlva újra a közmunkásokat irányította és megmérettette magát a 2010-es választáson is. Ekkor sem nyert, de mégsem adta fel a tervét és 2014-ben ő került ki győztesen a versenyből, miután nyilvánosságra hozta fejlesztési elképzeléseit. Úgy fogalmaz: az önkormányzatnál minden a feje tetején állt, amikor átvette a hivatalt, pedig jó szakmai apparátus dolgozott a községházán. A 2600 fős falu rossz hangulatán és biztonságán első intézkedéseivel igyekezett javítani és pályázott bármire, amire esélyt látott. Kérte a tapasztalt polgármester kollégákat, segítsék az indulásnál, de a Belügyminisztériumtól is kapott támogatást. Nyertek három közmunkaprogramot és kezdődhetett a munka 16 hektár termőföldön, ebből két hektáron konyhakerti növényeket termelnek a helyi konyhára. Vásároltak két ingatlant a 40 hízósertésnek és anyakocáknak, de készült fóliasátor is az önellátáshoz. A megépült 600 négyzetméteres csarnokban térkövet gyártanak, amiből már burkoltak parkolókat, járdákat és vízelvezető árkokat is, a drótkötő részlegen pedig kerítés készül az önkormányzati területek zárttá tételére. Így a 256 közmunkás nem tétlenkedik. Aki viszont nem akar dolgozni, kereset nélkül marad, mert a polgármester nem hajlandó csalni a munkaigazolással. A bűncselekmények visszaszorítására térfigyelő kamerarendszert építenek majd ki, a KMB-s irodát és szolgálati lakást viszont már felújították, mert ígéretet kaptak körzeti megbízott kihelyezésére.

Karászi Zoltán a kevés munkahely miatt panaszkodik, pedig 30 évvel ezelőtt még szinte mindenki dolgozhatott a téeszben, a varrodában, vagy az üzletekben. A varrodaépületet már visszavásárolták a belga tulajdonostól és azt szeretnék, ha újra benépesülne. Az úthálózat javításra szorul, de elindul az árkok rendbetétele és a köztemető fejlesztése is. Pályáztak bölcsőde építésére, az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal felújítására. Igény mutatkozik piactér kialakítására és műfüves kispálya építésére is.

A Tisza-part szépsége és a csend, valamint a vadász- és horgászturizmus szerepel a kínálatukban, amiért érdemes Tiszakarádra ellátogatni.

Az iskolásokból álló Pom-pom csoport, a Mamirett csoport és a Dalkör a kulturális élet fenntartásában vállalnak szerepet, a focicsapat pedig a fiataloknak nyújt sportolási lehetőséget.

A polgármester hangsúlyozza, az eredmények mögött csapatmunka van, akik közül kiemeli Oleár Zoltán jegyzőt, valamint alpolgármesterét, Batta Sándort. Együtt szeretnék elérni, hogy Tiszakarád újra a Bodrogköz motorja legyen, ahol újra van munkahely és jó élni.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése