Karászi Zoltán

Polgármester

Tiszakarád

A Tisza felső szakaszának térségében évtizedeken át meghatározó település volt Tiszakarád a maga fejlettségi szintjével. Ennek az állapotnak a visszaállításán dolgozik a 2014-ben megválasztott polgármester, miközben tudja, hogy tervei útjában számos akadály áll. Egyelőre a közmunkaprogram jótékony hatása elfedi a valós gondokat, ami főként a falu megtartó erejének csökkenésében csúcsosodik ki. Ezt a folyamatot is szeretné megállítani Karászi Zoltán.

Életem legnagyobb öröme lenne, ha szüleim még megélték volna polgármesterré választásomat, mert nagyon büszkék volnának rám. Szegény családban nőttem fel, ahonnan igazából esély sem volt a kitörésre. Úgy érzem, megdolgoztam azért, hogy elnyerjem a szavazók bizalmát, amit munkámmal, ötleteimmel igyekszek meghálálni – mondta elöljáróban Tiszakarád első embere.

Zoltán Cigándon született 1957. október 11-én és egyéves volt, amikor szülei a faluba költöztek. Öten voltak testvérek, a nővére hamar férjhez ment, édesapja kiskeresetű téesz tag volt, így minden fillér számított. A 114-es számú Szakmunkásképzőben szerzett vasbetonszerelő szakmát, majd a BÁÉV dolgozója lett, de nem szerette az ottani vándoréletet. Ezért 1976-ban a Sárospataki Tanács Építőipari Vállalatnál helyezkedett el a szakmájában. A honvédség éveit 1978-79-ben Bélapátfalván töltötte, ott építették az akkor legmodernebb cementgyárat. A 24 hónap alatt négy rendfokozattal ismerték el a munkáját és őrmesteri rangban szerelt le. Sárospatakra ment vissza a munkahelyére, majd 1982-ben feleségül vette a helybeli Obzut Magdolnát, akitől két gyermeke született. Ildikó 1983-ban érkezett a családba, ő Sátoraljaújhelyen a kereskedelemben dolgozik. Zoltán Péter öt évvel fiatalabb és a helyi önkormányzatnál kapott munkát.

A polgármester 1984-ben feladta az ingázást és a Tiszakarádi Tsz. ládaüzemében helyezkedett el, +2001-ben pedig a helyi iskolában közmunkásként kapott karbantartói állást, majd kinevezték közmunkavezetőnek.  2007-ben kiváltotta a vállalkozói igazolványt és 5-6 alkalmazottal dolgozott a környék szennyvíz-csatorna rendszerének kiépítésén. Elárulja a váltás okát is, ami a 2006-os polgármester választásra vezethető vissza, ahol jelöltette magát, és ami után leszámolták a hivataltól. Három év múlva újra a közmunkásokat irányította és megmérettette magát a 2010-es választáson is. Ekkor sem nyert, de mégsem adta fel a tervét és 2014-ben ő került ki győztesen a versenyből, miután nyilvánosságra hozta fejlesztési elképzeléseit. Úgy fogalmaz: az önkormányzatnál minden a feje tetején állt, amikor átvette a hivatalt, pedig jó szakmai apparátus dolgozott a községházán. A 2600 fős falu rossz hangulatán és biztonságán első intézkedéseivel igyekezett javítani és pályázott bármire, amire esélyt látott. Kérte a tapasztalt polgármester kollégákat, segítsék az indulásnál, de a Belügyminisztériumtól is kapott támogatást. Nyertek három közmunkaprogramot és kezdődhetett a munka 16 hektár termőföldön, ebből két hektáron konyhakerti növényeket termelnek a helyi konyhára. Vásároltak két ingatlant a 40 hízósertésnek és anyakocáknak, de készült fóliasátor is az önellátáshoz. A megépült 600 négyzetméteres csarnokban térkövet gyártanak, amiből már burkoltak parkolókat, járdákat és vízelvezető árkokat is, a drótkötő részlegen pedig kerítés készül az önkormányzati területek zárttá tételére. Így a 256 közmunkás nem tétlenkedik. Aki viszont nem akar dolgozni, kereset nélkül marad, mert a polgármester nem hajlandó csalni a munkaigazolással. A bűncselekmények visszaszorítására térfigyelő kamerarendszert építenek majd ki, a KMB-s irodát és szolgálati lakást viszont már felújították, mert ígéretet kaptak körzeti megbízott kihelyezésére.

Karászi Zoltán a kevés munkahely miatt panaszkodik, pedig 30 évvel ezelőtt még szinte mindenki dolgozhatott a téeszben, a varrodában, vagy az üzletekben. A varrodaépületet már visszavásárolták a belga tulajdonostól és azt szeretnék, ha újra benépesülne. Az úthálózat javításra szorul, de elindul az árkok rendbetétele és a köztemető fejlesztése is. Pályáztak bölcsőde építésére, az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal felújítására. Igény mutatkozik piactér kialakítására és műfüves kispálya építésére is.

A Tisza-part szépsége és a csend, valamint a vadász- és horgászturizmus szerepel a kínálatukban, amiért érdemes Tiszakarádra ellátogatni.

Az iskolásokból álló Pom-pom csoport, a Mamirett csoport és a Dalkör a kulturális élet fenntartásában vállalnak szerepet, a focicsapat pedig a fiataloknak nyújt sportolási lehetőséget.

A polgármester hangsúlyozza, az eredmények mögött csapatmunka van, akik közül kiemeli Oleár Zoltán jegyzőt, valamint alpolgármesterét, Batta Sándort. Együtt szeretnék elérni, hogy Tiszakarád újra a Bodrogköz motorja legyen, ahol újra van munkahely és jó élni.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése