Edelény

A borsodi tájak egyik legszerencsésebb pontján, a Bódva folyó kiszélesedő völgyében helyezkedik el Edelény, Miskolctól 25 kilométerre. A térség kereskedelmi és szellemi-kulturális központja, lakóinak száma több mint tizenegyezer. A város három község összevonása révén keletkezett, 1950-ben a megye névadó települését, Borsodot, majd 1963-ban Finkét csatolták Edelényhez, amely 1986-ban kapott városi rangot.

A Bódva szurdokában Borsod vára állt őrséget az ősi időkben, Edelény a Bódva hídja felett rendelkezett, az első okleveles említése 1299-ben történik. A város gazdasági szerkezetét hosszú évtizedeken át a szénbányászat és a mezőgazdaság határozta meg. A bányákat azonban 1995-ben bezárták.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a munkanélküliséggel és a fokozódó anyagi nehézségekkel is meg kellett küzdenie az 1994 óta regnáló polgármesternek, Szilágyi Adolfnak, aki Bódvarákón született 1939. december 22-én. Szülei földművesek voltak, akiknek az ötvenes években sok gondot okozott a beszolgáltatás a renegátnak számító szlovák határ menti kis faluban. Három testvére közül a gépszerelő István ma már nyugdíjas, Vilma Bódvarákón a polgármesteri hivatalban dolgozik, a Becskeházán élő Éva nyugdíjas tsz-tag.

Már gyermekkorában az értéket teremtő munka játszotta a legnagyobb szerepet mindennapjaiban. Jó tanuló volt, szeretett olvasni, a helybéli pap beszélte rá édesapját, hogy taníttassa. Így került Miskolcra a Földes Ferenc Gimnáziumba. Itt tudta meg 1956-ban, hogy az akkori anyakönyvvezető jóvoltából Adolf a hivatalos neve, hiába hívták otthon Endrének, Andrásnak.

Nehezen ment a beilleszkedés a nagyvárosi körülmények közé, ennek ellenére jól tanult, nagyon szerette a matematikát. Mély nyomot hagyott benne tanárai közül Koós János és Nagy Kálmán osztályfőnök, az utóbbi főleg nemzettudatban adott sokat diákjainak. Érettségi után, mivel az egyetemre „helyszűke miatt” nem vették fel, és az édesapja is meghalt, családfenntartóként az „K” Tornaszentandrási Mészkőbányájában helyezkedett el, előbb csillés, majd segédvájár volt, később felügyelőként dolgozott. Egyetemi tanulmányait 1960-ban kezdte el a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.

Igen jól tanult, népköztársasági ösztöndíjas lett, kitüntetéses oklevéllel végzett 1964-ben. Az edelényi Alkotmány tsz-ben előbb gyakornok, majd agrármérnök, két év múlva Borsodszirákon főagronómus, később elnökhelyettes lett. Közben egy évet dolgozott Kubában, a Földművelésügyi Minisztérium szervezésében német és bolgár szakemberekkel együtt próbáltak segítséget nyújtani a kubai mezőgazdaság talpra állításához. Ő egy nagyüzemben volt tanácsadó, a takarmánykészítés módszerét tanította a helyieknek, úgy érzi sikeresen.

Hazatérve a munka mellett folyamatosan képezte magát, előbb öntözési- és vízgazdálkodási, később környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett Gödöllőn. Edelényben 1994-ben választották polgármesterré. Az eltelt nyolc esztendő sikereként könyveli el, hogy ma teljes a város infrastruktúrája, utakat, járdákat építettek, részben sikerült ipart is idetelepíteni, igaz ez nem pótolja a bezárt bányákat.

Rengeteg pályázat és a széles körű kapcsolatok révén a város kiegyensúlyozottan fejlődik, még akkor is, ha politika nem mindig a jó kezdeményezéseket karolja fel. Rangja lett a városnak, jó együttműködést alakított ki környezetével, széles körű kapcsolatokkal rendelkezik. Javult az oktatás színvonala, a gimnáziumban beindult a szakoktatás.

– Az eredményekhez, a sikerekhez szükség van szakismeretre – mondja Edelény polgármestere –, de a legfontosabb a tisztesség és az őszinteség. Soha nem szerettem a sumák embereket, hosszú távon csakis a tisztesség az, amit előbb-utóbb mindenki elismer. Nem szeretem a köpönyegforgatókat, a politikát tiszta kezű embereknek illik csinálni, a képviselői mandátum nem lehet bűnök támogatója, bűnösök menedéke. A szakmaiság előtérbe helyezése nagyon fontos az élet minden területén, mert a politika sokszor mellőzi a szakértelmet, ma egyre inkább sajnos a politikai hovatartozás dönt szakmai kérdésekben is.

Szilágyi Adolf eddigi életútját miniszteri kitüntetésekkel, a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, 2001-ben a „Bódva-völgy Kiváló Polgármestere” címmel ismerték el. A közélet több területén aktív: a TÖOSZ Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, a NET és az Egészségügyi Minisztérium tanácsadó testülete tagja.

Ezerkilencszázhetvenben kötött házasságot Németh Erzsébet óvónővel. Két fiuk született: Tibor 1972-ben, ő rendőrtiszt, most államvizsgázik jogon, egy négyéves kisfiú apja. A két évvel később született Tamás munka mellett Nyíregyházán tanul a Mezőgazdasági Főiskolán. Szilágyi Adolf szabadidejét legszívesebben a családi ház körül tölti. Az elmúlt években főleg szőlője jelentette a nyári munkák sorát, ám termését eladni kényszerül feldolgozó hiányában. Nagyon szeret olvasni és jellemző rá, hogy nem tud meglenni tétlenül.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)