Kardos Sándor

Középiskolai igazgató,

Edelény

baz_04_104_kardos_sandor.jpgKardos Sándor közel negyvenéves mozgalmas, sokszínű pedagógusi pályáján tenni akarásról, kreativitásról, sokszínűségről, eredményekről és sikerekről tett tanúbizonyságot. Egyszerű munkásemberek négy gyermeke közül a legidősebbként 1946. május 2-án látta meg a napvilágot Mádon. Édesapja már sajnos nincs az élők sorában, édesanyja az ásványbányából ment nyugdíjba. Két fiútestvére vegyésztechnikus, illetve műszerész, húga adminisztrátor.

Kellemesnek nevezhető gyermekkora szülőfalujához kötődik, itt tűnt ki jó tanulmányi eredményével az általános iskolában, ahol a közösségi életben is aktív volt úttörővezetőként. Tantárgyai közül főleg a matematikát és a fizikát kedvelte.

Elsős gimnazistaként a tokaji gimnáziumban szerette meg az irodalmat, a különböző pályázatok sikeres résztvevője volt, a diákkör aktív tagjaként írogatott, részt vett a honismereti szakkör izgalmas munkájában. Tanárai közül szívesen gondol Tenkács Tiborra, aki művészettörténetet tanított és dr. Almási Károlyra, aki nagy szerepet játszott későbbi életpályája alakulásában. Bár többen próbálták a borász szakma felé orientálni, mégis a magyar–történelem szakot választotta a tanárképző főiskolán, Nyíregyházán, később Debrecenben szerzett középiskolai tanári végzettséget.

Ezerkilencszázhetvenben Monokon kezdett tanítani, majd közel fél évtized után Szerencsre került a szakközépiskolába. Lelkes, színvonalas oktató-nevelő munkájának eredményeként tanítványai sikeresen szerepeltek az országos és megyei tanulmányi versenyeken. Szakmai munkája elismeréseként 1979-ben középiskolai történelem szakfelügyelői megbízatást kapott. Szaktanári munkája mellett rendszeresen publikált az Észak-Magyarországban és annak Itthon mellékletében, alkalmanként a Köznevelésben is megjelentek írásai.

Később függetlenített városi népfronttitkár lett Szerencsen. A rendszerváltás után előbb Abaújszántón tanított, majd pályázat útján az edelényi gimnáziumban lett igazgató. Két év múlva különböző okok miatt lemondott posztjáról és visszament Abaújszántóra.

Újabb pályázat révén 1996-ban nevezték ki ismét igazgatónak, azóta irányítja az edelényi Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola oktató-nevelő munkáját. Hamarosan átszervezte az intézmény tevékenységét, az általános gimnáziumi képzés mellett szakképzés indult az informatika és a természetvédelem területén. Elsősorban a pályázatok és a környék vállalkozóinak szakképzési hozzájárulásának köszönhetően ma már nyolcvannégy gépből álló korszerű számítógépparkkal rendelkezik az iskola, négy korszerű szaktanterem áll rendelkezésükre.

A természetvédelmi szakképzéshez meteorológiai állomást építettek ki, folyamatosan bővül az arborétum és igen jó a kapcsolatuk az Aggteleki Nemzeti Parkkal, ahová tanulóik gyakorlatra járnak. Az idegen nyelvek eredményes elsajátítása érdekében számítógépes nyelvoktató laboratóriumot alakítottak ki. Jelenleg az akkreditált felsőfokú környezetvédelmi mérnökasszisztens-szakképzés beindításán dolgoznak a Miskolci Egyetem irányításával.

Széles körű külföldi kapcsolatokat ápolnak: testvérintézményük a Worbi Gimnázium (Svájc) és Szepsi (Szlovákia), valamint Lublin (Lengyelország) egy-egy középfokú intézménye. A sikeres tevékenység eredményeként az 1996-os alig kétszázas diáklétszám mára majdnem félezerre nőtt!

Kardos Sándor így vélekedik igazgatói tevékenységéről: „A hozzánk kerülő gyerekeket el lehet juttatni valamilyen felsőfokú intézménybe. Ehhez nagyon sok és lelkiismeretes munkára van szükség. Nem elég mondani a teendőket, jó példát is kell mutatnunk! Az iskolának vannak elsődleges és másodlagos funkciói: elsődleges a tanítás és másodlagos a szakkör, az énekkar, a focicsapat és a többi tevékenység. Ha ezeket elsorvasztjuk, az elsődleges funkció eredményessége is csökkenni fog. Munkánk során meg kell felelni a diákok és a szülők elvárásainak. Olyan tárgyakat kell tanítanunk, amelyeket diákjaink kedvelnek, és amelyek közel állnak hozzájuk.”

Kardos Sándor tevékenységét jó néhány elismerés kísérte: Miniszteri Dicséret, Kiváló Munkáért Kitüntetés, SZOT Díj bronz fokozat, az Arany Katedra Emlékplakett és 2003-ban az Edelény Város Képviselő-testülete által adományozott Pro Urbe Díj.

Az igazgató úr két felnőtt fia közül (eredetileg mindketten földrajz–testnevelés szakon végeztek) az egyik rendőrtiszt Budapesten a BRFK-nál és most végzi a Testnevelési Egyetemet, a másik üzletkötőként dolgozik. Felesége az általa igazgatott gimnázium matematika–fizika szakos tanára.

Szabadidejében korábban az ősöktől örökölt szőlőt művelte, ám két és fél évvel ezelőtti súlyos betegsége és operációja ma már ezt nem teszi lehetővé. Hobbija tulajdonképpen az iskola, ahová tudós embereket hívnak meg időnként, és ahol újabb és újabb ötletek megvalósításán dolgozik. Most éppen az iskolai arborétumban felállítandó Kossuth-szobor ad számára tennivalókat.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló