Szuhogy

Szuhogy a Rudabányai-hegység délkeleti és a Putnoki-dombság keleti peremén, a Szuhogy-patak mentén meghúzódó település. A borsodi vár tartozéka volt, okleveleink 1229-ben említik először Zymhud néven, ami valószínűleg személynévből ered. 1332-ben már állt a temploma, és a falu nevét Zemhed, Semhod, Zemchad alakban írták. A XIV. század elején határában épült fel Csorbakő vára, amely a Perényi család birtokában állt. A XVI-XVII. században a Herencsényi család birtokolta, majd heves birtokviták helyszíne is lett a XVIII. században. A XIX. század utolsó harmadától lakói számára elsősorban a Rudabányán lévő vasércbánya nyújtott megélhetési lehetőséget. A település, bár 1950-ben önállóan alakított tanácsot, Szendrő társközsége lett, és csak az 1989-es rendszerváltás után vált ismét önálló településsé.

Nem szokványos életutat járt be Fóris Sándor, aki 2002-ben lett a település mindennapjainak irányítója. Tősgyökeres szuhogyi család második gyermekeként 1949. március 29-én látta meg a napvilágot Szuhogyon. Édesapja bányász volt, édesanyja, aki később sokat betegeskedett, elsősorban az öt gyermek nevelésével foglalatoskodott. Lajos bátyja bányász volt, János és Magdolna rokkantnyugdíjasok, és a legkisebb Irma is Szuhogyon él családjával.

Igen hamar, már 9-10 éves korában belekóstolt a kétkezi munkába, így a játék helyett gyakran az aratás, a betakarítás munkálatai jelentették számára a legfontosabb időtöltést. Az általános iskolában a legjobbak közé tartozott, kivette részét a közösségi munkából, az iskolai ünnepségek rendszeres közreműködője volt versek előadójaként. Középiskolai tanulmányait az ózdi József Attila Gimnáziumban folytatta, ahol nagyon szép diákéveket tölthetett kollégistaként. Érettségi után a debreceni Agrártudományi Egyetemre jelentkezett, a jelentős túljelentkezés következményeként sikertelenül. Ezért felnőttéletét képesítés nélküli pedagógusként kezdte Zubogyon, majd hamarosan bevonult, hogy majdan őrmesterként szerelhessen le.

1971-ben az Országos Mentőszolgálat mentőápolója lett, az ehhez szükséges szakképesítést 1973-ban szerezte meg. Közben folyamatosan továbbképezte magát: 1978-ban leérettségizett a közgazdasági szakközépiskolában, majd ugyanebben az évben jelentkezett az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karára, ahol 1982-ben szerzett mentőtiszti szakképesítést.

Sikeres szakmai munkája eredményeként 1990-ben nevezték ki Kazincbarcikán a Mentőállomás vezetőjévé, ahol a régió (ide csatolták Izsófalvát, Edelényt és Sajószentpétert) irányításával bízták meg. 2002-ben választották meg Szuhogy polgármesterévé, ami mint később kiderült, nehéz örökség átvételét jelentette. Több mint tízmilliós összegű kifizetetlen számlákat örökölt, és az önkormányzat első ülésén a csődeljárás megindítását fontolgatta.

Az első két évben polgármesterként főleg azzal foglalkozott, hogy az előző időszak dolgait rendbe tegye. 2005-ben már sikerült egy pályázatot nyerniük útfelújításra, majd következett a most is zajló iskolafelújítás és -bővítés, amelyre 52 milliót kaptak. Ugyancsak zajlik a könyvtár és az ifjúsági klub felújítása, az eszközbeszerzések révén lehetőség nyílik arra, hogy a település lakói internetelérési lehetőséghez jussanak. Már készen állnak egy szociális otthon tervei, az ehhez szükséges telket már megvásárolták. Jövőre az utak és a vízelvezető csatornák rendbetétele kerül napirendre.

Fóris Sándor szerint a település irányításához mindenekelőtt rugalmasságra van szükség. Ma már elengedhetetlen a lobbitevékenység, folyamatosan alkalmazkodni kell a változó körülményekhez. Ha valaki komolyan akarja képviselni települése érdekeit, akkor azért állandóan menni és „harcolni” kell. Ma már nem elég egy jó pályázatot megírni, annak útját végig kell kísérni a megvalósulásig. A település intézményeinek működése érdekében meg kell tanulni a gazdálkodás legfontosabb szabályait is.

Fóris Sándor mentőskorában egy alapítvány kuratóriumi tagja volt, és 2001-ben mentősként kapott szakmai elismerést.

1973-ban kötött házasságot Hegedűs Mártával, aki korábban bérelszámolóként dolgozott, ma már nyugdíjas. Házasságukból két lányuk született. Anett 1974-ben, ő ma általános iskolai németnyelv-tanár, és egy vállalkozásnál dolgozó férjével Szendrőn él, Ákos fiuk nyolcéves. A hat évvel fiatalabb Rita egy szolgáltató kht. ügyvezető igazgatója Edelényben, az ő férje is egy vállalkozásnál dolgozik.

Fóris Sándornak polgármesterként lényegesen kevesebb a szabad ideje, amit olvasással, rejtvényfejtéssel és elsősorban az unokájával tölt.

Bár valójában állatorvos szeretett volna lenni, eddigi életútjával elégedett. A jövőben elsősorban szülőfaluja boldogulását szeretné szolgálni, úgy, hogy közben közelebb hozza egymáshoz az itt lakókat.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)


***

Fóris Sándor harmadszor is bizalmat kapott 2010-ben Szuhogy választópolgáraitól, így továbbviheti a 2002-ben megkezdett faluépítő munkát. Bár az önkormányzat pénzügyi helyzete ma sem rózsás, a testület gondot fordít a fejlesztésekre. Az elmúlt években három útfelújítást hajtottak végre, a Dózsa és Petőfi út aszfalt burkolatot kapott, utóbbin pedig híd is épült. Nyertes pályázatból hat és félmillióért kicserélték az iskola nyílászáróit. Az oktatási intézményben mintegy 110 gyerek tanul, a fenntartása viszont az alulfinanszírozás miatt a polgármester fogalmazása szerint felér egy pénzügyi öngyilkossággal.

2010-ben a hősi emlékműnél 11 millió forintból megépült az új faluközpont, ami sokat javít a község arculatán. Abban az évben a sok eső miatt leszakadt a temetőoldal, amit 15 milliós vis maior keretből tudtak helyreállítani.

Egy civil szervezet Integrált Közösségi Szolgáltató Tér építését kezdte el 50 milliós utófinanszírozott pályázatból. A közelmúltban pályázatot nyújtottak be a Start munkaprogram keretében orvosi rendelő és csecsemőgondozó felújítására és a hivatal nyílászáróinak cseréjére, amelyek kivitelezése áthúzódik a jövő évre.

(Kiegészítve 2012. október 24-én.)