Szendrő

A kassai születésű Mester Árpád az Abaújban töltött gyermekévek után Szendrőben kezdte pályáját 1964-ben, amely helyhez kötött, ám annál mozgalmasabb volt. Feleségével együtt a helyi általános iskola tanárai voltak. Két gyermekük született és most négy unokával is büszkélkedhetnek. „Testnevelő tanárként nagyon sok sikerélményem volt. Módszereimet a mai liberális – sokat megengedő és keveset követelő – oktatásirányítás nem nagyon támogatná. A gyermekekkel szemben mindvégig szigorú, de igazságos próbáltam lenni, igyekeztem a kötelező iskolai tanítás mellett az erkölcsi nevelést is biztosítani számukra.

Településvezetőként is azt tapasztalom, hogy a legjobb dolgozók csak akkor teljesítenek maximálisan, ha a világosan megfogalmazott feladatokat a vezetők folyamatosan ellenőrzik, az elvégzett munkát értékelik, majd valamilyen formában díjazzák. Ugyanezt a szemléletet tapasztaltam egykori tanulóimnál is. A rendszeresen kemény, de az életkori sajátosságokat és testi adottságokat figyelembe vevő tanórai és délutáni foglalkozások eredményeként tanítványaimmal a versenyek rendszeres résztvevői voltunk. A 80-as években edzősködtem Szendrő női és Edelény férfi kézilabdacsapatánál. Ez a versenyszellem a mai napig irányítja munkámat.

A rendszerváltozás az én életemet is gyökeresen megváltoztatta. A Bódva-völgye földrajzi középpontjában fekvő Szendrő nagyközség polgármesterévé választottak. Ez a település közel 100 éves álmát aludta, hiszen a valamikor vármegyegyűléseknek helyt adó település városi státusza 1900-ban megszűnt, majd később, 1908-ban a járási székhelyet is áthelyezték. Pedig történelme révén több lehetőséget is kaphatott volna, hiszen az 1330-as években már mezőváros volt, az Anjouk korában pedig vásártartási jogot kapott. Vára két részletben épült, 1440-ben a Bebek család az Alsóvárat húzta fel, majd a XVI. században készült el a Felsővár, amelyet 1544-től a legfontosabb végvárként tartottak számon. A nagypolitika Szendrőt az 1970–80-as években háttérbe szorította, hátrányos helyzetbe hozta a térség többi hasonló nagyságú településével szemben. A helyi közösség azonban soha nem tett le várossá válási szándékáról.

1992-ben nem mindig és nem mindenki által támogatott, sokszor az önkormányzat teherbíró képességét is próbára tevő fejlesztéseket indítottunk el – sikerrel. Csak felsorolásszerűen említem az önkormányzati épületben elhelyezett 21 fővel létrehozott rendőrőrsöt, az országban elsőként alapított önkormányzati tűzoltóságot, sporttársulást, közművelődési társulást, 1994–1996-ban pedig a 15 települést érintő gázberuházást.

Mindezek eredményeként a belügyminiszter javaslatára a köztársasági elnök úr Szendrőt 1996. július 1-jével újra várossá nyilvánította. A lendület természetesen nem állt meg. Jól képzett szakembergárda segítségével a fejlesztésben szereplő projekteket papírra vetettük, majd a külső és belső erőforrások segítségével sok mindent megvalósítottunk. Elvégeztük a kastély (könyvtár és oktatástörténeti gyűjtemény) teljes rekonstrukcióját, a strand fejlesztését, épültek apartmanházak, vendégház, teleházat adtunk át, a még nem portalanított utak 80%-át szilárd burkolattal láttuk el, és befejeződött a városháza bővítésének első üteme. Négy településen közösen valósítottunk meg szennyvízberuházást. 2005-ben a lakosság közérzetét is nagyban befolyásoló oktatási, szociális és egészségügyi fejlesztéseket indítottunk el.

Szeptembertől három tanszakkal művészeti intézményt alapítottunk, 280 fő tanulóval. Folyamatban van egy 15 főt befogadó átmeneti gondozóház építése és a fizikoterápiának helyt adó épület átalakítása. A térség vezetőivel közösen az idegenforgalom fellendítésében látjuk a kitörési pontokat. Elsősorban a Rakaca-tó számít vonzerőnek, amelynek környékén átfogó infrastrukturális beruházásokra lenne szükség.

1990-től 1998-ig a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés tagjaként, jelenleg bizottsági tagként próbálom mozgatni a szálakat a célok eléréséhez. 1994-től a Tókörnyék Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöki tisztét is betöltöm, amely tíz települést foglal magában közel tízezer fővel. A természeti adottságok megvannak, de még hiányzik a nagyobb propaganda ennek a térségnek.

Kevesen tudják, hogy a Bódva folyó néhány szakasza alkalmas fürdőzésre, vízi túrákra és horgászatra. Szendrő forrásokban és vízfolyásokban gazdag, belterületén meleg vizű – 20–23 Celsius-fokos – források törnek a felszínre, melyeket a strandfürdőben hasznosítanak. A napi átlagos mennyiség 650–1700 m3 között ingadozik. 2000-ben a víztársulatok területi elnökének, majd országos elnökségi tagnak választottak, 2004-től pedig az Edelényi Többcélú Társulás alelnöke vagyok.

Szabadidőmben szívesen kertészkedem, és hobbi szinten igyekszem hű maradni végzettségemhez, vagyis a testneveléshez, ami egyben kedvelt időtöltésem. Ezért rendszeresen pingpongozom.”

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)