Debrecen

A Debreceni Kardiológiai Intézet létrehozásával az ország egyik legnagyobb kardiológiai központja alakult meg 2004-ben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában. Az alapítási döntést megelőző szervezési tevékenységek elindítója, a további fejlesztési igények kidolgozója, koordinátora a Szegedről 1994-ben érkező dr. Édes István volt, aki a Szegedi Orvostudományi Egyetemről hozott elkötelezettségéhez gyorsan hozzá tudta adni itteni eredményeit is.

Már kisgyermekkorától orvos akart lenni. Családja a kiskunfélegyházi kórházban élt – édesapja ott volt traumatológus és ortopéd szakorvos –, így inspiráló élményeit közvetlenül is meg tudta szerezni. Biológia–kémia tagozatos középiskolai évek után – amelyek kitűnő alapot nyújtottak az alaptantárgyakban történő felkészültség megszerzésére – természetes volt, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Népköztársasági Ösztöndíjas volt, a Biokémiai Intézetben TDK-zott, amelyet három ízben díjjal is elismertek. Summa cum laude diplomája birtokában az intézetnél kapott kutatói státuszt 1977-ben. A Guba professzor vezette csoportba került, ahol a váz- és a szívizom alapkutatásában vett részt. A 70-es évekbeli devizahiány miatti mostoha körülmények között próbálta megvalósítani kutatási profilját (a szívizom biokémiája). A 80-as években azonban kétéves meghívást kapott az USA-ba, ahol munka közben módja volt olyan kísérleteket tanulmányozni, amelyek közelebb vitték a szívműködés rejtelmeihez, a szívizom folyamatainak jobb megértéséhez. Ekkor határozta el véglegesen, hogy klinikai kardiológus lesz.

A Szegedi Orvostudományi Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáján – miközben adjunktusi kinevezést kapott, belgyógyászati, majd kardiológusi szakvizsgát tett, oktatott, az egyetemen elsőként habilitált – egyre inkább elmélyedt a kardiológiában: kutatott és gyógyított, s közben jártasságot szerzett a szívkatéterezésben, amelyben a szegedi egyetem akkor élen járt. Sokat köszönhetett tanítóinak: Cserháti István és Csanády Miklós professzoroknak.

A Debrecenbe invitáló szavaknak elsősorban a jó hírű szívsebészet léte miatt tett eleget. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1994. július elsején intézetvezető egyetemi docensként kezdett tevékenykedni a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinikán, majd egyetemi tanárként folytatta, egyszersmind előkészítve az 1999-ben bekövetkező intézményi szétválasztást. Felügyelte egy új tanszék, a Klinikai Fiziológia létrejöttét, amely elsősorban a szív élettanával, a szív- és érrendszerrel kapcsolatos kutatásokkal és eredményeivel foglalkozott. A klinikán évente 5000–6000 szívkatéterezést és 1500–2000 koszorúsér-tágítást végeznek. 2004-ben jött létre vezetésével mai formájában a Debreceni Kardiológiai Intézet, amely a Szívsebészeti Központot, a Kardiológiai Klinikát és a Klinikai Fiziológiai tanszéket foglalja magába, s az ország egyik meghatározó kardiológiai centruma lett modern elektrofiziológiai profillal, a teljes spektrumban korszerű technológiákat, képalkotó megoldásokat is alkalmazva. A most folyó közel 13 milliárdos „Auguszta” beruházás lehetőséget nyújtott több új épület kialakítására és a régi épületek rekonstrukciójára. A megújuló műszerpark és infrastruktúra mellett az „Auguszta” program biztosítja a kardiovaszkuláris és onkológiai betegek ellátását, a megelőzéstől (szűrés) a rehabilitációig (utógondozás). Egyre több regionális feladatuk mellett segítik egyéb megyei kórházak kardiológiai osztályainak és szívkatéteres laboratóriumainak működtetését is.

Miközben a hallgatói és a posztgraduális képzések valamennyi fajtájában kezdettől fogva szerepet vállalt, már oldalakra rúgnak azok a listák, amelyek kísérleti témavezetéseit, tudományos kooperációkban történő részvételét, lektorálási tevékenységét, szerkesztőségi tagságait, tudományos disszertációk bírálatában való részvételét, a tudományos rendezvények szervezését, publikációs tevékenységét szedik számba. Korábban dékánhelyettes, klinikai rektorhelyettes, centrumelnök, majd a centrumelnök klinikai helyettese volt. Ma az „Auguszta” projekt szakmai vezetője.

Több magyar és külföldi tudományos társaság tagja, vezetőségi tagja, jelenlegi vagy leköszönt elnöke. Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült, kutatási tevékenysége elismeréséül Szent-Györgyi Albert-díjat kapott. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét.

Felesége, dr. Facskó Andrea egyetemi docens, szemész szakorvos, az orvostudomány kandidátusa, István fiuk pedig immár orvosi diplomával kezében követi őket pályájukon. Dr. Édes István ma is tele van tervekkel, s örül, hogy azok szakmai megvalósításához egyre több partnert talál. Ha akad egy kis szabad ideje, szívesen ül számítógépe elé, s különböző segédprogramok írásával is gazdagítja eddigi lehetőségei tárházát.

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)