Nyírbátor

A diákcentrikus iskola híve vagyok, ahol a pedagógust tisztelik, ahol a diákokért és a diákokkal együtt cselekszünk, és ahol a fiatalok éppúgy tisztában vannak jogaikkal, mint kötelességeikkel. A tanár-diák kapcsolat alapkövének tekintem egymás munkájának kölcsönös megbecsülését, tiszteletét – ezen gondolatok szellemében emlékezik vissza egykori tanáraira, ugyanakkor ez vezeti végig egész pedagógiai pályáján a Heves megyei Gyöngyösön született igazgatónőt, Parragné Horváth Ilonát.

Egerben német nyelvi tagozatos osztályban érettségizett a Gárdonyi Géza Gimnáziumban 1974-ben, ahol a matura mellé még egy középfokú állami német nyelvvizsgát is kapott. A megszokott magas szintű oktatás tovább folytatódott számára Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) magyar–német szakán, ahol diplomáját 1979-ben vette át. Pedagógusi pályája a nyírbátori Báthory István Gimnázium és Szakközépiskolában kezdődött el. Hűséges és kitartó ember lévén ez a kapcsolat immár negyedszázada töretlen.

Az eltelt időszak alatt részese volt gondoknak, problémáknak, de több volt a megélt, nagyon sok szép és emlékezetes siker is az intézmény falai között. Tanári munkáját minősíti az is, hogy tanítványainak mintegy kilencven százaléka középfokú állami nyelvvizsgával a zsebében léphetett ki az alma mater kapuján. Többségük már maga is nyelvtanárként dolgozik a város valamelyik iskolájában vagy a gimnáziumban.

– Mindig érdekeltek a szakmai újítások, az új módszertani elvek, a kihívások, s ez vezérelt abban, amikor elvégeztem a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, illetve a Goethe Intézet által szervezett vezetőtanár-képzést – írja önmagáról. A szakmai utakkal, a továbbképzésekkel és a nyelvi táborokkal színesített pedagógusi pálya osztályfőnöki munkával bővült, amit az igazgató asszony mind a mai napig megismételhetetlennek tart. Tisztességes tanáremberként mindkét szakához egyformán kötődött, ezért azonos súlyúnak tekintette azok minőségi tanítását. Ezen törekvéseinek is elismerése az, hogy 1997-ben a magyar-munkaközösség szakmai irányításával bízta meg a gimnázium vezetése, valamint 2000 óta megyei szaktanácsadóként is dolgozik ezen a területen. Közben igazgatói megbízása 1999-től szól.

A Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola 1954-ben, az akkor még működő Óvónőképző jogutódjaként jött létre, ahol a kezdettől fogva humán- és reálképzés folyt. A névválasztás egyben kötelességvállalást is jelentett a tanári kar és diákok számára egyaránt: azt, hogy a nagy, európai szinten és léptékben uralkodó szellemiséget, erkölcsi mércét magukénak vallják a város és a régió gyökereihez való kötődéssel együtt. A középiskola épülete történelmi környezetben, a méltán híres református templom közelében áll.

Az eltelt fél évszázad alatt az intézményben működtek és működnek tagozatos, illetve speciális osztályok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik meghatározó oktatási intézménye, amelynek fő feladata a gimnáziumi képzés négy, illetve nyolc évfolyamos szervezeti keretek között.

A társadalom igényei a szakképzés irányába történő elmozdulást is szükségessé tették, így ma már nem idegen az iskola profiljától az oktatás ezen területe sem. Tanulnak itt érettségi utáni, de felnőttoktatási keretek között is. Ez az oktatási forma 2002 óta esti tagozatként zajlik.

Az igazgató asszony irányította szakmai munka minőségét jelzi az, hogy továbbtanulási arányuk éveken át a 95% közelében mozog. Végzett diákjaik megállják a helyüket Magyarország számos egyetemén és főiskoláján. Így sok orvos, jogász, informatikus, gyógyszerész, közgazdász és agrárszakember vallja magát büszkén Báthory-diáknak. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg a különböző tanulmányi versenyeken elért eredményeiket. Csupán ízelítőként álljon itt néhány adat: az elmúlt tíz év alatt a német speciális osztályok, illetve a nyolc évfolyamos gimnázium tanulói többször bejutottak az OKTV területi elődöntőjébe. A megyei versenyeken számos első, második és harmadik helyezést értek el, ami bizonyítja azt is, hogy az egyik kiemelt feladatuk a tehetséggondozás.

A Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola 22 tanteremmel, két előadóteremmel, nyelvi laboratóriummal, 13000 kötetes könyvtárral, jól felszerelt tornateremmel, valamint informatikai, rajz, ének-zene és multimédiás szaktantermekkel büszkélkedhet. Ezeket egészíti ki a konditerem, a stúdió- és klubszoba, valamint a különféle szertárak, amelyek hűen szolgálják az iskolában folyó színvonalas oktató-nevelő munkát.

A közoktatás-vezetői diplomával is bíró igazgató asszony egyben három gyermek boldog édesanyja. Leánya, Krisztina 27 éves, közgazdász, Budapesten él. Fia, a 23 éves Szilárd, történelem–német szakos tanár. Legfiatalabb gyermeke, Eszter, 18 éves, jelenleg a Testnevelési Egyetem hallgatója.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)