Kisvárda

A Teichmann-telep környéki lankás, homokos domboldalak, a szőlők, a gyümölcsösök kimondottan ragyogó terepet biztosítottak a gyerekkori bújócskához, fogócskához és egyéb játékokhoz. Ezek főleg fiús játékok voltak, ugyanis sok fiú között nőtt fel. Nyáron a mezőladányi Tisza-partra karikáztak, és fürödtek nagyokat a folyóban – akkor még ragyogóan tiszta volt a víz és jó volt a ladányi part. Télen a befagyott árkok teremtettek ragyogó terepet a korcsolyázáshoz.

Kovács Benjámin, egykori Teichmann-telepi telepvezető (már öt éve, hogy itt hagyta szeretteit), és a ma már nyugdíjas Rozgonyi Ilona idősebbik gyermeke, Ágnes, 1955. május 2-án látta meg a napvilágot. Őt négy évvel később követte öccse, aki ma a Tungsramban üzemvezető.

A korábban már felidézett békés gyermekkor hamarosan a Jéki úti családi házban folytatódott, és komolyabb tennivalókkal is bővült: nyaranta cséplőgép-ellenőrködés majd diákmunkásként kísérletek a tangazdaságban. Így tán cseppet sem véletlen, hogy az iskolai tanulmányok végeztével, a Bessenyei-gimnáziumban tett sikeres érettségi után ezerkilencszázhetvenháromban a Debreceni Agrártudományi Egyetem általános agrármérnöki kara következett. A választásban fontos szerepet játszott a papa, aki megszerettette vele a természetet, a biológia és a kémia iránti érdeklődést oltotta bele. Diákkorában a sporttal is próbálkozott, a tornász csapattal megyei versenyekre járt, belekóstolt az atlétikába és a kézilabdázásba is. Az egyetemen inkább tanulmányi eredményeivel hívta fel magára a figyelmet, két éven keresztül Népköztársasági ösztöndíjas volt. Az egyetem kulturális életében is tevékeny szerepet játszott az énekkar diákvezetőjeként és a népi tánccsoport tagjaként.

Ezerkilencszázhetvennyolcban tett sikeres államvizsgát, és a korábbi nyári gyakorlatok után a Tornyospálcai Tsz-ben kezdte pályafutását, még a legendás hírű Agárdi Béla bácsi elnökösködése idején. Üzemgazdászként az egyes ágazatok, a gazdasági folyamatok, a szövetkezet tevékenységének elemzése, értékelése volt a feladata. Közben arra is jutott idő, hogy ezerkilencszáznyolcvankettőben vállalatgazdálkodási szakmérnöki diplomát szerezzen. Ez már egyértelmű jelzés: az egykori agrármérnök a számok, a követel-tartozik világát tekinti jövendő feladatának.

Időközben „bekötötték” a fejét, ezerkilencszázhetvennyolcban házasságot kötött Mudri Lászlóval, aki vállalkozóként keresi kenyerét. Ezerkilencszáznyolcvannégyben megszületett Boglárka, ő ma a Szent László Szakközépiskola közgazdasági tagozatán másodikos. Úgy tűnik, követni fogja édesanyját, a dolgok jelenlegi állása szerint mindenképpen pénzügyi-közgazdasági vonalon szeretne továbbtanulni. A négy évvel fiatalabb testvér, Tivadar, hatodik általánosba jár, de az már nyilvánvaló, hogy jó adag üzleti szellemet örökölt a szülőktől.

A Kisvárda és Vidéke ÁFÉSZ közgazdasági osztályvezetői állása jelentette Mudriné Kovács Ágnes szakmai továbblépését. Ez egy teljesen más világ a korábbihoz képest, itt a kereskedelem a döntő. Az eddigieknél is magasabb szinten került előtérbe a számviteli–pénzügyi–elemző munka, amiben nagy segítség az időközben szerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés is. Három év elteltével főkönyvelőnek nevezték ki. A szövetkezet vezetői mindig fogékonyak voltak az újra, keresték a jobb megoldásokat, igyekeztek az új kihívásoknak megfelelni. Így került sor a Nyírzem Rt. megalakítására 1999. február 23-án.

Az új részvénytársaság a kisvárdai Felsőszabolcs ÁFÉSZ vezetésével jött létre, csatlakozott hozzá Nyírbátor, Sátoraljaújhely, Bodrogköz és Nagyhalász. A társaság fő tevékenysége a kis- és nagykereskedelem. Mivel a térségben nagy tőkeerővel és háttérrel megjelentek a multik, velük versenyezni csak megfelelő nagyságrendű céggel lehet. Füzértől Nyírmihálydiig jelenleg 57 településen 70 kereskedelmi egységet működtetnek, az évi 5 milliárdos árbevétel 360 ember összehangolt munkájának az eredménye. További 100 boltot és vendéglátó-ipari egységet bérbe adtak, vállalkozók és családjaik megélhetését biztosítva ezzel. A jelenlegi hálózati kiépítettség olyan felvevő piacot jelent, amellyel kedvező pozíciókat, jobb kondíciókat lehet elérni a beszállítóknál. Meghatározó tulajdonnal rendelkeznek a Kelet-Coop Rt.-ben, ez lehetőséget teremt arra, hogy Nyíregyházán és környékén is helyt álljanak. Itt egyébként egy ABC-t és egy ital-nagykereskedést is működtetnek, sikerrel. Terveik között szerepel a további növekedés, a piacbővítés, hisz csak így lehet talpon maradni, az elvárásoknak megfelelni.

A gazdasági igazgató a számok világából szívesen vonul vissza a kertes családi házba, ahol kedvenc rózsái, a 100 bokorból álló rózsasövény, meg a veteményeskert várja. A gyerekek nagy örömére süt-főz, a csoki- és a gyümölcstorta a kedvenc. Az utóbbi években legújabb szenvedélyének hódol a család. Telente eltöltenek egy hetet Szlovákiában, kiadós síeléssel egybekötve.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)