Kulcsár Béla

Vállalkozó

Ibrány

Nem kicsi az asztal, mégis lelóg a két végén a tervrajz. Hatalmas vasszerkezet, egy csarnok lesz belőle. Kulcsár Béla két tenyere messze-messze egymástól szorítja le, hogy egyben lássa legújabb munkájukat. A Kulcsár – Baranyi Kft. egyik névadója, tulajdonosa, ügyvezetője hagyja visszahengeredni a papírt, érdeklődő szemekkel kapaszkodunk egymás tekintetébe.
Első kérdésemre azelőtt adja meg a választ, mielőtt feltenném.
– A 250 tonnás présünk dolgozik, és ez a kisebbik.
Reng alattunk a föld, az asztalon a papír minden egyes taktusnál megzizzen. A város Nagyerdő nevű negyedéhez vezető útján tekintélyes üzemcsarnokok vonják magukra a figyelmet. Későbbi sétánkon hegesztés, kalapálás, és más ilyen helyen szokásos zajok fogadnak, ám itt mást is gyártanak. De ne szaladjunk ennyire előre.
– A kezdetek? Lassan már negyed százada, hogy Baranyi Feri barátommal megjavítottunk egy autót. Ő cégünk másik névadója. Együtt maradtunk, és a kft-t is ketten alapítottuk, de ő a másik profilt viszi. Itt van a sarkon egy autószerviz vizsgaállomással, és nemrég megvettük a mellette lévő üzemanyag kutat. Én a vasipari részleget, és a Lindab márkakereskedést menedzselem.

Beszélgetésünk kezdeti perceiben arra gondoltam, hogy Kulcsár Bélának az alaptermészete teszi mosolygósság az arcát. Ebben valószínűleg nem is tévedtem. Viszont az is körvonalazódott előttem, hogy ebben a válságos időben azon ritka vállalkozók egyike, akinek az átlagnál kevesebb oka van a panaszra.
Talán azért, mert nem kanyargós életű kényszervállalkozó.
– Nyíregyházán, a 110-es-ben végeztem – kanyarodik vissza egészen a legénykoráig. – ’89 óta egyéni vállalkozóként dolgoztunk Feri barátommal. Májusban volt 13 éve, hogy a kft.-t megalapítottuk. A pályaválasztásomat és a későbbi életemet is jelentősen befolyásolta, hogy már édesapám is a helyi vasipari ktsz-ben dolgozott. A fiam egyébként a számítástechnikához vonzódik, a mi szakmánkban meg fogja találni a helyét.
És ha már itt tartunk, tesz egy kis kitérőt a nevével kapcsolatban. Ibrányban a Kulcsárok sok száz évre vezetik vissza a családfájukat. Nagy Ferenc – ma már nyugalmazott – levéltár-igazgató feltárta Kulcsár Béla előtt, hogy nemes emberek is szerepelnek a felmenői között.
– ‘94-ben nősültem meg, feleségem Perebzgyák Ágnes. Döntő szerepe van abban, hogy a cégben és a magánéletünkben ott tartunk, ahol tartunk. Az ügyes bajos hétköznapi dolgokat ő hozza egyenesbe.
– Hatvan embert alkalmazunk, és háromnegyed milliárd forint körüli az éves árbevételünk – tér vissza a céghez és a számok száraz nyelvére.
– Mi és érezzük a válságot, de elég megnyugtató megrendelés-állománnyal rendelkezünk. Igaz, meg kell harcolni minden szerződésért. – Kicsit ismét szétnyitja az asztalon a rajzpapírt, felnéz.
– Ezen egy fél évig alkudoztunk.
Nem múlik a föld rengése alattunk. Kulcsár Béla látja rajtam, hogy újra és újra az üzem felé pillantok. Szíves invitálással visz közelebb a jelenség forrásához. Az üzemcsarnokban a soron lévő munkákhoz szabják-vágják a vasat. Modern idők – a robot előtt a munkás elhúzza a függönyt, és megvárja, hogy a gép összehegessze a két darabot. Az óriásprés, pontosabban a nagyobbnak az öccse, egy sújtással tálkát varázsol az acélkorongból.
– Erre épül rá a légrugó – világosít fel hangosabbra véve szavait vendéglátóm. Megtudom tehát, hogy nem csak vasszerkezetek készülnek az üzemben. Ilyet eddig a Taurus valamelyik utódüzemében láttam utoljára, de az elég régen volt.
– Nézzük meg a galvanizálót – indítványozza. – Az egy csendesebb hely.
A galvánüzem tényleg csendesebb hely. Bonyolult áttételeken keresztül mártogatják az oldatban a később tükörfényesen előkerülő darabokat.
– Megnéztem néhány helyen hogyan csinálják és ez alapján készítettük el.
A vasmunkás alkotó vénája… Megállunk, amikor a „vénát” említem. A hosszú vályúkban csendesen zuborog az oldat.
– Hát a vénában vér folyik, a vér legfontosabb alkotórésze pedig a vas. – Együtt nevetünk egy nagyot a kissé képtelen, de azért nem minden alap nélkül való eszmefuttatáson.
Visszafelé ballagva megtudom, hogy a város egyik legnagyobbjának számító vállalkozása erejéhez mérten támogatja a kulturális és oktatási intézményeket, és a sportot. Maga Kulcsár Béla, aki világéletében focirajongó volt, a cég saját pályáján Villanyfényes Kupát indított.
Most világosodik meg előttem az irodája szekrényének tetején sorakozó kupák jelentősége.
– A cég pedig – mondja végül összefoglalva beszélgetésünket – úgy érzem, egyenes pályán van. Nagyobbak nem akarunk lenni, ezt a szintet pedig tartani szeretnénk.
—
Kulcsár Bélát Ibrány Önkormányzata 2012. augusztus 20-án a városért kifejtett tevékenysége elismeréséül Pro Urbe kitüntetésben részesítette.

(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése