Kékedi László

Akadémikus, polgármester

Kisgyőr

szszb 30 ki Kékedi László.jpgA faragások falujaként ismert településen mintegy 70 fából készült szobor díszíti a köztereket. Az egyedülállónak mondható arculat alakításában jelentős szerepet vállalt Kékedi László, a Népművészet Mestere, akit 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választott. Ismertsége és eredményei alapján sokan szerették volna, ha nem csak a kézműves táborok irányítását vállalja el, hanem aktivitását faluja javára kamatoztatná. Mindez 2010-ben beteljesedett, amikor polgármesterré választották.

A polgármesteri iroda falán faragott faliképek teszik változatossá a hangulatot, mintegy tudatva, hogy a vendég helybeli művészemberrel találkozott. Pár mondat után kiderül, a fafaragó szakmáját magas szinten értő, felkészült ember. Először nagyapja szerszámaival próbálkozott alkotni a magát tősgyökeres kisgyőrinek valló Kékedi László. Mindig a népművészet területén tevékenykedett, sorra születtek alkotásai és jöttek az elismerések. Megkapta a Népművészet Ifjú Mestere Díjat és a Wlassics Gyula Díjat. A Népi iparművész címet 1995-ben vette át, 2007-ben pedig a Népművészet Mestere-díjat kapta meg. Háromszor nyerte el a Gránátalma díjat, de tulajdonosa a Nívó-díjnak és a Király Zsiga díjnak is. Elnöke volt a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének, alelnöke volt az Országos Népművészeti Egyesületek Szövetségének és tagja a Népi Iparművészeti Tanács Zsűri Bizottságának. Bekerült a Bükk-Makk Leader pályázatok döntéshozó testületébe is, ami a kistérség meghatározó mozgató rugója.

Munkáiról élvezettel beszél. A négy méter magas Falufa motívumait órákon át tudná ecsetelni. A monumentális alkotáson keleti irányban egy Nap rozetta látható, ami alá a jelenleg Kisgyőrben élő családok vezetékneveit faragták. A nyugati oldalra az 1700-as évektől napjainkig a faluban lakott kihalt családnevek kerültek.

Az’56-os emlékmű egy kettétört emlékoszlop, amit leláncoltak egy kőhöz, a törésből pedig sarjadó ág bújik ki, amely már bimbót hozott. A kisgyőri ravatalozóban a lehajló tulipán az elmúlást, a csónak alakú két meghajló fejfa emberi arcot jelképez. Az elhunytat faragott angyal hátára helyezik a szertartás előtt. A népi iparművész hangsúlyozza, mindig olyan alkotásokat tervez, amelyeknek funkciója van akár hétköznapokon, akár ünnepnapokon.

Utánajárt a temetői kultúra kialakulásának, a szerelmi ajándékozásnak, a kerítések és kutak formájának, motívumainak is. Ez a terület komoly néprajzi felkészültséget igényel, ezért büszke arra, hogy dolgozhatott a Muhi Történelmi Emlékhely, a Herman Ottó Emlékpark, valamint Csillebérc és Zánka táborainak létrehozásán. Negyedszázada szervez alkotótáborokat, amelyeken 80-100 fő vesz részt 1 éves kortól a 80 évesig.

Két fia közül Viktor diplomás közgazdász, Máté pedig felsőfokú kereskedelmi szakmenedzser. Mindketten örökölték apjuk kézügyességét.

Polgármesterré választása előtt 3 ciklusban képviselő, négy évig pedig alpolgármester volt Kékedi László. Műszaki vezetőként 2003-tól dolgozott az önkormányzatnál, így tudta, mire van szüksége az 1700 lelkes Kisgyőrnek. Tervei sorra valóra válnak: megújult az orvosi és fogorvosi rendelő, felújításra került és bővült az óvoda, a szeméttelep rekultivációja megtörtént, a Vadas utat aszfaltozták, elkészült a szabadtéri színpad, felújításra került a Rákóczi utcai híd, felújításra került a ravatalozó udvara, valamint  a kegyeleti hely. Elkészült két faragott autóbuszváró és átadtak egy nyitott csűrmúzeumot.

Hamarosan indul négy falu közös szennyvízprogramja és szeptemberben átadják a közösségi színteret, ahol a helyi piac is helyet kap. Elkészült idén a Miskolci utcai járdaépítés, de nemsokára díszburkolatot kap a Dózsa György utca egy része is. A Szociális Intézmény és Faluház hőszigetelése szeptember 30-ig befejeződik. Augusztusban új falubusszal gazdagodik Kisgyőr. 2014. advent első napjára elkészül Európa „talán” legnagyobb szabadtéri betleheme 17 db életnagyságú faragott szoborral és a négy történelmi egyház templomtornyával (ökumenikus betlehem). Pezseg a községben a kulturális élet, hiszen szinte minden héten érkezik hozzájuk ismert előadó. A polgármester kiemel egy példaértékű beruházást, a futballpálya építését. 2014. őszétől újra lesz csapata a falunak, amelyben két fia is rúgja majd a bőrt. Az építkezésre 13 és félmillió forintot nyertek, amit kiegészített a helybeliek társadalmi munkája. Kékedi László úgy fogalmaz: a falu lakóival, a munkatársaival kölcsönös együttgondolkozás és a bizalom elvén alapuló kapcsolat kialakítása az elmúlt 4 évben megtörtént, ami az eredményekben megmutatkozik.

A Bükk-hegység déli lankáira épült község vonzza a csendre, a jó levegőre, a gazdag kulturális programokra vágyó és népi hagyományokat őrző köztéri alkotásokat látni akaró családokat.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése