Grúz Atilla

Faluház vezető

Kisgyőr 

szszb_32_ki_gruz_attila_1000.jpgMűvelődési házat, könyvtárat vezet, több generációnak és csoportnak tanít népdalokat és táncot, zenekart irányít, fotózza Kisgyőr szépségeit, értékeit, ismeretterjesztő előadásokat tart a magyar szerves műveltségről, szervezi a község kulturális programjait.  Nyilatkozni magáról nem szeret, mert a költővel vallja: „Nem a pacsirta fontos, csak a dal”.

1958-ban Mérán született 33 éve dolgozik Kisgyőrben közművelődési szakemberként. Elöljáróban kifejti: hálás a Jóistennek, hogy szolgálhatja a település lakóit, és sok lelkes ember támogatásával végezheti értékmentő-értékteremtő munkáját.  Elképzelései kezdettől fogva kedvező fogadtatásra találtak a mindenkori faluvezetés, és a lakosság részéről. Pedagógus szülei javaslatára műszaki végzettséget szerzett. Dolgozott villanyszerelőként, majd elektrotechnikusként az építőiparban. Közben az akkor országos hírű Avas Táncegyüttesbe jelentkezett, ahol új élményt, értéket nyújtó közösségre lelt, s egy életre elkötelezte magát a néptánc, ill. a folklór világa mellett. Két év katonaság után a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetben helyezkedett el, mint gyermekfelügyelő. Főiskolai felvételét követően pedagógusként foglalkozott tovább a hátrányos helyzetű, problémás gyermekekkel. 1983-ban kötött házasságot Juhász Erikával, akivel a néptánc révén ismerkedtek meg. 1984-ben költöztek Kisgyőrbe, ahol az akkor épülő óvodába kerestek óvónőt, ugyanakkor szakemberre volt szükség a művelődési otthonba, és a községi könyvtárba is. Így kerültek a festői szépségű bükkaljai faluba, ahol hamar beilleszkedtek az ott élő, barátságos emberek közé, s az addig szerzett ismereteiket igyekeztek a település javára hasznosítani. 1986-ban szerezte meg a diplomát a Sárospataki Tanítóképző Főiskola népművelés szakán. Három gyermekük született, Bence, Levente és Veronika. Nagyobbik fia által már unokával is bővült a család.

Munkáját azzal a szokatlan mozzanattal kezdte, hogy a könyvtár faláról levette a „Csendet kérünk!” táblát, mert úgy gondolta, az a hely elsősorban közösségi színtér, ahol emberek találkozhatnak, beszélgethetnek. Kezdettől fogva következetesen irányítja az integrált közösségi színtérben az életet és szervezi Kisgyőrbe az országosan ismert-elismert előadókat, akik a tudomány, a kultúra, vagy éppen a sport területén alkottak maradandót. Határozott véleménye, hogy nem a média által favorizált „percemberkéket”, kell példaképnek állítani. Elkötelezettje az ősi múltban gyökerező ismeretek, tudás mentésének, közvetítésének, elsősorban közösségi műhelymunka által. Úgy tartja, legyen szó tárgyi vagy szellemi kultúráról, mindez a magyar lélek megnyilvánulása, mely jól láthatóan jelen van a településen.  A közel három évtizede elindított Családi Kézműves Szaktáborok idején született kültéri alkotásoknak köszönhetően immár a „Faragott falu” névvel illetik Kisgyőrt. Ezen mesterművek megálmodója, a táborok vezetője Kékedi László polgármester, a Népművészet Mestere, aki a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozatát is irányítja.

Jelentősen javultak a közösségi műhelymunka, ill. a különböző programok rendezésének körülményei, amikor 1994-ben átépítésre került a művelődési ház. Ekkor épült hozzá az új, szépen berendezett könyvtár is.  A megyében az elsők között voltak, akik pályázati támogatással elindították a teleház szolgáltatást. A hagyományos nagyrendezvények közül, a már említett alkotótábor mellett elsőként a 33 évvel ezelőtt megszervezett Szüreti Napot illik megemlíteni, mely mára, „Őszi Népművészeti Sokadalom” néven többnapos, rangos, neves előadókat felvonultató programmá nőtte ki magát.

A március 15.-i ünnepség keretében „Örökségünk” címmel kiállítás nyílik az ország népművészeti egyesületeinek alkotásaiból. Az adventi programsorozat része a képzőművészeti kiállítás, komolyzenei koncert, és a helyi csoportok által előadott, mintegy hatvan szerepelőt felvonultató Betlehemes, Karácsonyi műsor és Regölés, melyet közös éneklés követ. Ezek mellett az év során számos nívós program teszi komfortosabbá az itt élők életét. Csoportjaival bejárták a Kárpát-Haza különböző részeit, vitték Kisgyőr jó hírnevét.

A Kisgyőrért Egyesület elnöke. Négy évig vezette a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületét. A Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési kollégiumának kuratóriumi tagja. Emellett a településen más kisközösségek is mutatják az összetartozást, úgy, mint a Polgárőr egyesület, vagy a mozgáskultúra csoportok, amelyeknek természetesen a Faluház ad otthont. Ez már a hatodik képviselői ciklusa, 2014-től alpolgármester.

Mindig közösségben gondolkodik, s teszi mindezt előrelátóan, pozitív szemlélettel.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése