Grúz Atilla

Faluház vezető

Kisgyőr 

Művelődési házat, könyvtárat vezet, több generációnak és csoportnak tanít népdalokat és táncot, zenekart irányít, fotózza Kisgyőr szépségeit, értékeit, ismeretterjesztő előadásokat tart a magyar szerves műveltségről, szervezi a község kulturális programjait.  Nyilatkozni magáról nem szeret, mert a költővel vallja: „Nem a pacsirta fontos, csak a dal”.

1958-ban Mérán született 33 éve dolgozik Kisgyőrben közművelődési szakemberként. Elöljáróban kifejti: hálás a Jóistennek, hogy szolgálhatja a település lakóit, és sok lelkes ember támogatásával végezheti értékmentő-értékteremtő munkáját.  Elképzelései kezdettől fogva kedvező fogadtatásra találtak a mindenkori faluvezetés, és a lakosság részéről. Pedagógus szülei javaslatára műszaki végzettséget szerzett. Dolgozott villanyszerelőként, majd elektrotechnikusként az építőiparban. Közben az akkor országos hírű Avas Táncegyüttesbe jelentkezett, ahol új élményt, értéket nyújtó közösségre lelt, s egy életre elkötelezte magát a néptánc, ill. a folklór világa mellett. Két év katonaság után a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetben helyezkedett el, mint gyermekfelügyelő. Főiskolai felvételét követően pedagógusként foglalkozott tovább a hátrányos helyzetű, problémás gyermekekkel. 1983-ban kötött házasságot Juhász Erikával, akivel a néptánc révén ismerkedtek meg. 1984-ben költöztek Kisgyőrbe, ahol az akkor épülő óvodába kerestek óvónőt, ugyanakkor szakemberre volt szükség a művelődési otthonba, és a községi könyvtárba is. Így kerültek a festői szépségű bükkaljai faluba, ahol hamar beilleszkedtek az ott élő, barátságos emberek közé, s az addig szerzett ismereteiket igyekeztek a település javára hasznosítani. 1986-ban szerezte meg a diplomát a Sárospataki Tanítóképző Főiskola népművelés szakán. Három gyermekük született, Bence, Levente és Veronika. Nagyobbik fia által már unokával is bővült a család.

Munkáját azzal a szokatlan mozzanattal kezdte, hogy a könyvtár faláról levette a „Csendet kérünk!” táblát, mert úgy gondolta, az a hely elsősorban közösségi színtér, ahol emberek találkozhatnak, beszélgethetnek. Kezdettől fogva következetesen irányítja az integrált közösségi színtérben az életet és szervezi Kisgyőrbe az országosan ismert-elismert előadókat, akik a tudomány, a kultúra, vagy éppen a sport területén alkottak maradandót. Határozott véleménye, hogy nem a média által favorizált „percemberkéket”, kell példaképnek állítani. Elkötelezettje az ősi múltban gyökerező ismeretek, tudás mentésének, közvetítésének, elsősorban közösségi műhelymunka által. Úgy tartja, legyen szó tárgyi vagy szellemi kultúráról, mindez a magyar lélek megnyilvánulása, mely jól láthatóan jelen van a településen.  A közel három évtizede elindított Családi Kézműves Szaktáborok idején született kültéri alkotásoknak köszönhetően immár a „Faragott falu” névvel illetik Kisgyőrt. Ezen mesterművek megálmodója, a táborok vezetője Kékedi László polgármester, a Népművészet Mestere, aki a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozatát is irányítja.

Jelentősen javultak a közösségi műhelymunka, ill. a különböző programok rendezésének körülményei, amikor 1994-ben átépítésre került a művelődési ház. Ekkor épült hozzá az új, szépen berendezett könyvtár is.  A megyében az elsők között voltak, akik pályázati támogatással elindították a teleház szolgáltatást. A hagyományos nagyrendezvények közül, a már említett alkotótábor mellett elsőként a 33 évvel ezelőtt megszervezett Szüreti Napot illik megemlíteni, mely mára, „Őszi Népművészeti Sokadalom” néven többnapos, rangos, neves előadókat felvonultató programmá nőtte ki magát.

A március 15.-i ünnepség keretében „Örökségünk” címmel kiállítás nyílik az ország népművészeti egyesületeinek alkotásaiból. Az adventi programsorozat része a képzőművészeti kiállítás, komolyzenei koncert, és a helyi csoportok által előadott, mintegy hatvan szerepelőt felvonultató Betlehemes, Karácsonyi műsor és Regölés, melyet közös éneklés követ. Ezek mellett az év során számos nívós program teszi komfortosabbá az itt élők életét. Csoportjaival bejárták a Kárpát-Haza különböző részeit, vitték Kisgyőr jó hírnevét.

A Kisgyőrért Egyesület elnöke. Négy évig vezette a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületét. A Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési kollégiumának kuratóriumi tagja. Emellett a településen más kisközösségek is mutatják az összetartozást, úgy, mint a Polgárőr egyesület, vagy a mozgáskultúra csoportok, amelyeknek természetesen a Faluház ad otthont. Ez már a hatodik képviselői ciklusa, 2014-től alpolgármester.

Mindig közösségben gondolkodik, s teszi mindezt előrelátóan, pozitív szemlélettel.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése