Juhász József

Vállalkozó

Penyige

Bálint bácsi, ezt a két fiút el ne engedje Vásárhelyre, mert felgyújtják a városházát! Ha a szomszédasszony mondta volna, akinek a gyerekek sok borsot törtek az orra alá, akár legyinthetett volna a két siheder apja, de Kormány Margit már akkor se volt akárki, ma pedig messze földön ismert és becsült helytörténésze a községnek.
– Eleven? Csintalan? – keresgeti a hosszú idő távolából már megszépítő jelzőt Juhász József. – Hát volt velünk baja a tanítónőnek, kétségtelen – zárja le a témát, és hozzáteszi – felnőttként nagyra becsülöm őt, és megértem akkori indulatos szavait.
Bálint bácsi – ma már nyugodtan mondhatjuk – helyesen döntött, amikor a hódmezővásárhelyi szakmunkásképzőbe adta továbbtanulásra a fiait. A Metripond fehérgyarmati gyárában tárt karokkal várták a mérlegkészítésnél nélkülözhetetlen szakmával rendelkező fiatalembert. A gyár a város, a társadalmi rendszer változott, a pontos mérés igénye azonban állandó maradt. Tanúskodik erről az a mosolygós arc, aki minderről beszél. Az életút azonban ennek ellenére csak erős túlzással volna egyenesnek nevezhető. Mi több, kanyargósabb, mint errefelé Szatmárban a folyók bolyongása.

– “Csak ámulok és bámulok”, forgatta önéletrajzom lapjait Hamar Péter tanár úr, amikor a 2007-ben letett érettségi előtt ennek a megírása volt a feladat – idézi azokat a perceket, amikor a többiek leadták a néhány soros műveiket, és utánuk az övét olvasta a meglepett pedagógus. A Móricz életrajz évszázados titkait és fordulatait feltáró Hamar Péter azt gondolhatta: még író sem kell ahhoz, hogy regény szülessen.
– Szüleim mind a ketten válás után voltak, amikor egybe kerültek – kezd bele a történetbe, és jóindulatúan figyelmeztet, nehéz lesz követni. – Édesanyám öt, édesapám négy gyereket hozott, és mi pedig még öten lettünk. Én 1955. január hatodikán jöttem a világra. Három húgom és egy bátyám született.
Kapaszkodok a tollamba, és gyors fejszámolás után mondom is a végeredményt. Persze, hogy nem stimmel
– Tizennégy – neveti el magát. Könnyű neki, fejből tudja. Azt gondolom, túl vagyunk a nehezén, de megint szól, koncentráljak.
– A feleségem, aki ma is életem párja, az első gyermekem anyja.
Mi ebben a bonyolult, kérdezem magamban. Közben mintegy illusztrációként egy mosolygós szőke asszony kávét hoz az árnyas szobába, ahol beszélgetünk.
– Viszont nem ő volt az első feleségem – pillantása a jegyzeteimre esik, mondja hol értettem rosszul a továbbiakat, de én már akkor eldöntöttem, csak a végeredményt írom le. A Bálint bácsi fia egy regényes élet második felében hét szép gyermek és két unoka büszke apjaként, nagyapjaként éli a mérlegkészítő és azok szervizéért felelős Triéder Kft ügyvezetőjének kiegyensúlyozott életét.
– Farkastörvények jönnek, mindenki készüljön a legrosszabbra – igazította el a Metripond vezetője a rendszerváltás után a dolgozókat. Juhász József és két társa azonban inkább valami jobbra készült. Magamban fellélegzek, mert úgy érzem rossz fényt vetett rám, hogy nehezen boldogultam a családtörténettel.
– Hárman voltunk, innen a Triéder – adja magyarázatát a névnek, és villantja meg műszaki műveltségét. – Hamarosan ketten maradtunk Józsa László kollégámmal, akivel ma is együtt dolgozunk. Én vagyok a többségi tulajdonos és az ügyvezető.
A Triéder kft-ben tulajdonképpen ott folytatták, ahol a Metripondban abbahagyták. Hitelesítés, karbantartás, szerviz… , de építenek is mérleget, akár hatvan tonna kapacitásút is. Ez utóbbit már nehezen tudom elképzelni, de hozzáteszi, 120 tonnás vasúti mérleg karbantartása sem okoz nehézséget számukra.
Hiányszakma az övék, így kiegyensúlyozott az üzletmenet. Naprakészen tartott tudással haladnak a korral. A hatodik X-ben letett érettségi sem véletlen. Lépést kell tartani a digitális korral, a számítógéppel, ami nélkül ma már nincs se mérleg, se mérés. Egy alkalmazkodó, a problémában a megoldást kereső ember képe bontakozik ki előttem a magánélet és a szakmai pálya részleteiből.
– Tuzséron az Erdértnél egy nagy hídmérleg építésénél a megrendelő óhaja az volt, hogy a két szép tujafáját. meg kell menteni. – említ egy esetet. – A megrendelés nagy, a szokatlan kívánság jelentéktelen. Fogtam az ásót, és odatettem a fácskákat, ahová kérte…
Mint régen, ma is járják a keleti országrészt, mindenütt elégedett megrendelőket hátrahagyva. Útközben arra gondol, mindent, amit tesz a családja boldogulásáért, gyermekei előrejutásáért cselekszi. Faluja számon tartja. Részt vesz a közéletben, a futballcsapat nagyon sokat köszönhet neki.
A tanítónő, jól tette, ha aggódott a két fiúért, meg Vásárhelyért, de ma már büszke lehet egykori tanítványára. Igaz ugyan, hogy leégett a városháza annak idején a csongrádi városban de nem a két Juhász gyerek gyújtotta fel.

(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése