Nyíregyháza

Egy érdekes, sokoldalú ember bemutatására számíthat az olvasó. A nyíregyházi Huray Gábor beosztásainak, tisztségeinek, kitüntetéseinek felsorolása nem kis fel-adat. Elöljáróban csak annyit, hogy vállalkozó, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézműves Kamara elnöke, e kamara országos elnökségének is tagja, német tapasztalatokkal is rendelkezik…

Bár őszes már a haja, még fiatalnak, vagy inkább fiatalosnak mondható. 1948-ban született Nyíregyházán. Az általános iskola elvégzése után a jó hírű 110-es Szakmunkásképző Intézetben kitanulta a vízvezeték-szerelő szakmát. 1962-ben az ÉPSZER Vállalathoz szegődött, ahol 1978-ig volt szerelő, kitűző, vezető szerelő, épületgépész technikus, szerelőipari művezető. 1979-től két évig a TESZÖV műszaki irodáján műszaki ellenőrként bővítette szakmai és emberi ismereteit. Másfél évtizeddel ezelőtt, 1980-ban váltotta ki a kisiparos engedélyét, vízvezeték-szerelőként dolgozott. Aztán három szakmából tett mestervizsgát. Víz-, gáz-, központifűtés és csőhálózat-szerelő.

Megyénkben és a szomszédos megyékben is letette munkájával a névjegyét. Tokajban, a borok királyának városában részt vett a mezőgazdasági szakmunkásképző, a központi orvosi rendelő, a kereskedelmi iskola építésében. A nyíregyházi konzervgyár ezeradagos konyhájának építésénél szintén sokat dolgozott. A Tiszavasvári Vegyészeti Gyár, a vajai konzervüzem, a rohodi édesipari üzem építésénél is szorgoskodott.

Kitüntetéseinek, elismeréseinek felsorolása is megtölt egy bekezdést. 1986-ban Emléklappal ismerték el munkáját. 1987-ben Országos Kiváló Szervezeti Munkáért elismerést kapott, később megyei KIOSZ-oklevéllel tüntették ki, aztán megkapta a Kiváló Szervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. Ezerkilencszázkilencven fontos dátum volt az életében, ekkor a Kiváló Kisiparos kitüntetés arany fokozatát vehette át. 1992-ben a megtisztelő Aranykoszorús Mester kitüntetést kapta meg. 1971-től 1985-ig a városi tanácsnak is tagja volt, ez idő alatt többször kapott jó szót, elismerést tevékenységéért.

Közéleti munkájának említése szintén külön bekezdést érdemel. 1982-től a vízvezeték-szerelők mestervizsga-bizottságának tagja, majd elnöke lett. 1988-tól a központi mestervizsga-bizottság megyei elnökeként tevékenykedett. 1988-tól a nyíregyházi alapszervezet elnöke volt, nyolcvankilenc óta a Nyíregyházi Építőipari Testület elnöki tisztét tölti be. Az épületgépész szakosztály elnöke is. 1990-ben az IPOSZ megyei alelnöke lett, és országos elnökségi tag. 1994 őszén a megyei kézműves kamara elnökének választották, ezerkilencszázkilencvenöt januárjától a Magyar Kézműves Kamara Országos Elnökségének tagja. Közéleti munkája más szakmák területére is átnyúlik: mellesleg a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökségének is tagja.

Hobbija, szerelme volt sokáig a labdarúgás. A nyíregyházi NB I/B-s szakosztály ificsapatában rúgta a bőrt, majd az ÉPSZER kispályás csapatát erősítette. Mostanában italgyűjteménnyel büszkélkedhet. A címkés hazai és külföldi italok együtt szép látványt nyújtanak.

A felesége a megyei kórházban vezető asszisztens. A fia szakmabeli lett, ő központifűtés-szerelő. Lánya közgazdasági egyetemre jár, diplomát akar szerezni.

A műhelye, a vállalkozása nagyszerűen gépesített, korszerű eszközökkel rendelkezik, teherautója is van. A csöves, vezetékes szakmákban komplex szolgáltatást tud nyújtani. Üzleti köre első sorban a keleti régióra terjed ki, innen kapja a megrendeléseket. Itt vívott ki szakmai tekintélyt magának.

A szakmai kamarában is szerteágazó tevékenységet folytat, illetve akar folytatni. Ismeretes, hogy a magyar kamara nyugati mintára alakult. Ezért is volt Huray Gábor háromszor Németországban szakmai tanulmányúton, főleg a mesterképzést tanulmányozta.

Mit szeretne elérni? Mint mondja, a kézműveseknek a leadózott pénzből nem jut műszaki fejlesztésre. A rendszerváltás után megszüntették az elkülönített tartalékalapot, amiből gépeket lehetett vásárolni. Szeretné, ha visszaállítanák a lehetőséget. Ösztönözni kellene a kézműveseket a tanulótartásra. Vallja, hogy német mintára piramisszerűen kellene bevezetni a szervezési rendszert, alul a kisvállalkozók, a csúcson a mamutcégek, a nagyvállalkozók állnának. Jó együttműködést szeretne az önkormányzatokkal és a másik két megyei kamarával. Neki is köszönhető, hogy 1995 tavaszán a nyíregyházi Kelet-Nyugat Expóra jönnek a bajor kézművesek is. A bajorok a márkás munkájuk kiállítása mellett márkával is hozzájárulnak a kiállítás megrendezéséhez. Ukrán, lengyel, szlovák és román kézműveseket is várnak a nemzetközi expóra. Az ismerkedés, a barátkozás mellett konkrét üzletkötésekre is sor kerülhet. Az expo egyfajta hidat is jelenthet az említett kiállítók között. S az egyik „hídverő”, a házigazda Huray Gábor lesz.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)