Nyíregyháza

Egykori főnöke, ki szintén közgazdász volt, azt mondta: „Légy mindig ember!” „E szavak mai napig bennem élnek, s számomra fontos intelemként végig kísérik életem. Mint ahogy Palotai Kálmán edzőm is, ki a sport szeretetére, és a csapatszellemre tanított meg középiskolás éveimben” – kezdi történetét a Nyíregyházán, 1955-ben született Gál Sándor, ki ma a megyei munkaügyi központ igazgatója.

„Tizennégy évig röplabdáztam versenyszerűen, a Nyíregyházi Építők SC-ben kezdtem, majd a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola csapatában folytattam.” Büszkén említi a „Jó tanuló, jó sportoló” címet, mely a legrangosabb kitüntetésének számított egy diák számára. Tudományos diákköri tevékenységet is folytatott. A diploma megszerzése után első munkahelye a kemecsei ÁG, majd – elmondhatja – ’85-től folyamatosan az állam szolgája, majdnem 25 éve. A munkaügyi szakigazgatás megyei szervezetéhez került főelőadónak, néhány év múlva főmunkatárs, majd csoportvezető. ’90-től osztályvezetőnek nevezik ki. Közben ’85-ben felsőfokú munkaügyi szakképesítést, 2000-ben szakközgazdász oklevelet szerez. 2002. december 27-től tölti be az igazgatói munkakört a megyei munkaügyi központban.

„Pályafutásom legfontosabb célkitűzése, hogy megvalósuljanak azok az elképzeléseim, melyek realizálását a napi foglalkoztatáspolitikában feltétlenül fontosnak tartok. Évtizedek óta foglalkoztat a megye elmaradott gazdaságának problémája. A rendszerváltás utáni nehéz években nyílt meg a lehetőség egy svéd munkaerő-piaci előrejelzési módszer hazai alkalmazására, melynek bevezetésében és csiszolgatásában hosszú éveken át aktívan részt vettem. A mintavételes eljárás a megye gazdasági bázisának reprezentánsait „mély interjú” keretében szondázza, s kilenc hónapra előretekintő prognózisok készíthetők a várhatóan keresetté váló szakmákból és foglalkozásokból, illetve a romló pozíciójú munkakörökről. Az elmúlt években 5% alatti hibahatárral pontos előrejelzések készültek, melyek hasznosítása a munkaügyi szerkezet forrásainak célszerű felhasználása irányába történt meg.”

Szinte minden évben külföldi szakmai utakra delegálja a főhatóság, így járt Görögországban, Németországban, Dániában, Angliában, Walesben, Skóciában, Olaszországban. Tárgyalóképes szinten hasznosítja angol nyelvtudását.

„Magasabb szintű vezetői tevékenységem megalapozó időszakaként tartom számon az 1998–2000 között eltelt három évet, mikor részese lehettem a teljesítményorientált vezetési rendszer bevezetésére életre hívott országos teamnek, ahol a munkaügyi központok igazgatói között egyetlen osztályvezetőként vettem részt. Ma az látszik, hogy a megye gazdasága sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, ám a befektetési tőke vonzása meglehetősen egyoldalúan, csak a megyeszékhely irányába hat. Holott a határ menti elmaradott körzetekben a foglalkoztatásbővülés elsődleges kiváltója ez lehetne. A megyét átszelő autópálya óriási lendületet adhat ennek a folyamatnak, addig viszont sok pénzt fog felemészteni az aprófalvas határ menti térségekben a közhasznú foglalkoztatás.

A másik nagy cél a középfokú szakoktatás, szakképzés feltámasztása azokban a szakmákban, melyeket a rendszerváltás utáni tömeges „létszámleépítések” súlyosan leértékeltek, mint a vasipari szakmákat is. A munkaerőpiacon már konszolidálódni látszó állástalansági szint 8% körüli rátával, 17–18 ezer főre tehető a KSH munkaerő-felmérése alapján. Ez szinte az EU átlagának megfelelő mértéket jelent. Más kérdés azonban, hogy a foglalkoztatási színvonal sokkal alacsonyabb, mint az országos vagy az uniós átlag. Ebben az évben a megye gazdasági szereplői mintegy 1 milliárd forint összeget nyertek el a központilag meghirdetett beruházási pályázaton keresztül, mely 900 új munkahely megvalósítását teszi lehetővé, főleg regisztrált munkanélküliek alkalmazását megcélozva.

Fontos az iskolai végzettségi, szakképzettségi szint folyamatos javítása, el kell érnünk, hogy a fokozottan hátrányos helyzetű munkaerőrétegek foglalkoztatási esélyegyenlőtlensége csökkenjen azáltal, hogy az első szakképzettség megszerzéséhez segítséget nyújtunk. Napjainkban az állástalanként regisztráltak közül minden második személy szakképzetlen. Egy ilyen magas szakképzetlen aránnyal a külföldi működő tőke vonzóképessége mindenképpen csorbul. 2004-ben már az európai strukturális alapokból is finanszírozott programokkal növeljük a foglalkoztatási esélyek bővülését.

„Noha minden elmúlik, szeretném, ha belőlem az a jóérzés sohasem hunyna ki, hogy sikerült sok tekintetben már eddig is javítani a hátrányt szenvedők helyzetén. Azzal is tisztában vagyok, hogy mi itt, keleten sohasem lehetünk elégedettek, mert olyan hátrányban vagyunk, melynek ledolgozására hosszú évek kitartó munkájára van szükség. A dolog főleg az itt élőkön, a gazdaság és a foglalkoztatás fejlődéséért tenni akarókon múlik!” – mondja optimistán.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)