Debrecen

A református lelkész több mint négy évtizedes tevékenysége során teológiával, bibliakutatással, vallási néprajzzal, irodalomtörténettel foglalkozott; ma is verseket ír, bibliák hasonmásait jelenteti meg, egyedülálló gyűjteményét több mint százszor állította ki. Társai 16 népi írónak emeltek szobrot Vésztő-Mágoron, s ezt ugyanúgy ő is szívügyének tekinti, mint Simándy Pál és Czine Mihály örökségének ápolását; a Kazinczy Társaság alapító tagja, a szépkiejtési versenyek egyik szervezője.

Hajdúnánáson született 1930. szeptember 16-án. A Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett 1951-ben, majd 1955-ben a Református Theológiai Akadémián szerzett lelkészi diplomát. 1978-ban a teológiai tudományok doktorává avatták. Az igehirdetésen túlmenően állandóan kutat és publikál. Hajdúnánáson, Ibrányban, Debrecenben, Újlétán, Hajdúbagoson, Miskolcon és Kunmadarason szolgált 1955 és 1996 között. 1998-ban a Hanaui Biblia (1608), két évvel később a Leideni Biblia (1718) hasonmás kiadását jelentette meg. Áldozatos lelkészi szolgálatának, irodalmi munkásságának és a két biblia kiadásának köszönhetően az USA-ban 2000-ben az Év Emberévé választották, s ezt egy díszes aranypecsétes okirat bizonyítja. A Magyar Újságíró Közösség tagja, a Hajdú-bihari Napló munkatársa. Számos társaság alapításában vett részt, pályázatokon nyert elismerő díjakat. Sokoldalú műveltsége alapján nem véletlenül tartják polihisztornak.

Nagy munkabírását az is jól bizonyítja, hogy eddig huszonkét önálló kötete jelent meg – ebből nyolc verseit tartalmazza –, ötven antológia társszerzője és félszáz folyóirat munkatársa volt élete során. Csupán a Nemzetközi Teológiai Könyvsorozatban hat kötettel szerepel. Most készíti elő Károli Gáspár bibliafordítása harmadik kiadásának hasonmását (Oppenheimi Biblia).

A Református Kollégium tudományos főmunkatársa 1994-től. 1997-ben megszerezte a PhD tudományos fokozatot. Három kötetben megírta a nagykunsági, a debreceni és a hajdúvidéki református egyházmegyék történetét (1996, 2000, 2002). Előkészületben van a bihari egyházmegyéről szóló monográfiája is. Esszék, versek, tanulmányok, életrajzok, újságcikkek, tudósítások, előadások, portrék, monográfiák – és más műfajokban is otthonosan mozog.

A költő Ötvös Lászlónak szerény, becsületes ars poeticája van: „Hálával kérlek, Uram, imádkozva hadd dolgozzam most és mindig… ámen” – írja a Hálaadás című versében. A tartalmat és formát Isten kijelentésében, az emberben, kultúrában, szeretetben találja meg, mert számára ezek a valóságos értékek.

A papköltő tehát nemcsak a szószék őrhelyéről szól híveihez. Ablakom égre nyílik című gyűjteményes verseskötetében olyan emberként jelenik meg, aki népéért él, akit nemzeti öntudatunk ébrentartása vezérel. Több kritikusa állította már, hogy Ötvös László olyan modern prédikátor-költő, akinek valamennyi költeménye szivárványszínű zsoltár. „Úgy vélem, verseim az isteni szikrát szép kis tüzekké élesztik, és gyógyító sugarakként átsugározzák az emberi megnyilatkozásokba. A hétköznapoknak, a pillanatoknak is vannak csodái, s ezekhez az erőszak nem érhet fel. Költészetem vezérlő elve a szeretet, amely átsegítheti az embereket az önpusztításon, a mindennapok zaklatottságán. Minden versem a kimondás, a megnyilatkozás örömét hordozza magában. Ihlető forrásaim: gyermekkorom, a népi élet, a reformátorok, a népi írók és mindenek felett a Biblia. Szeretném, ha olvasóim is éreznék azt, amit én: verseimben újra és újra megvallom hitemet.”

A lelkész, tanulmányíró, költő mindig boldog és optimista, s ezt szeretné átplántálni hívei, olvasói lelkébe. A Bibliát, Károli Gáspár fordításában és kiadásaiban a magyar irodalom gyöngyszemének tartja, amelyen évszázadok során számos generáció nőtt fel, s a mű mély hatást gyakorolt művészeteinkre, irodalmunkra és közművelődésünkre. „Nem fénylik a Hold csak a napsugártól / Benső fény árad a Szent Bibliából” – írja egyik versében. 1955-ben rendezte meg első bibliakiállítását, azóta több mint százszor gyönyörködhettünk ilyen rendezvényein a keresztyén világ e csodálatos kincsében. A hasonmás bibliák megjelenésével gyűjteménye meghaladja az ötszázat. Ötvös László kiállításai rendszeresen író-olvasó találkozókká változnak – kedves egyéniségének, hatalmas tudásának, hitének és a magyar irodalmi bibliamisszió munkálásának köszönhetően.

A lelkész 1956-ban esküdött örök hűséget feleségének, Reszegi Erzsébet Katalinnak, aki folyamatosan segíti munkáját, hiszen irodavezetőként, titkárnőként dolgozott különböző református intézményekben. Fiuk, László Csaba, gépészmérnök, a nagyerdei egyházközség presbitere, újságszerkesztő. Lányuk, Tünde Erzsébet, teológiát végzett paptanár, keramikusművész. Kiállításait külföldön is megcsodálhatja a közönség. Ötvös László és családja hétköznapjait három unoka teszi örömtelivé.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)