Debrecen

Ezerkilencszázkilencvenhétben az ország legfiatalabb rektoraként állt a Debreceni Református Hittudományi Egyetem élére, azóta már a harmadik ciklust tölti a 465. tanévét élő ősi kollégium élén.

A fiatal egyházi vezető 1960. január 8-án született Kisvárdán. Édesapja, Fekete Károly református lelkész, aki Tornyospálcán, Kabán és Nyíregyházán volt lelkipásztor, nyírségi esperes, majd 1996-ig a Debreceni Református Teológiai Akadémia professzoraként teljesített szolgálatot. Édesanyja Csontos Erzsébet. Húga, Katalin Sárospatakon zenetanár, akinek férje, Virágh Sándor lelkipásztor.

Alsóbb iskoláit Tornyospálcán és Kabán végezte, 1974 őszén került a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába, ahol 1978-ban érettségizett. Ugyanebben az évben felvették a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szakmai tagozatára, ahol Virágh Endre orgonaművész vezetésével folytatta korábban megkezdett orgonatanulmányait. Egy év múlva tanára, majd egyik vezetője lett a debreceni Országos Nyári Kántorképző Tanfolyamnak, ekkor kezdte el kutatásait a református egyházzene területén.

1981 júliusában részt vett az Ottorino Respighi Zeneakadémia Assisiben rendezett nemzetközi orgonakurzusán, zenei tanulmányait 1982-ben zenei szakérettségivel zárta. Ezt követően jelentkezett a Debreceni Református Teológiai Akadémiára, amelyet a közbejött katonai szolgálat miatt 1988-ban fejezett be.

Lelkészképesítő vizsgáit jeles, illetve kitűnő eredménnyel tette le, előbb segédlelkész, majd beosztott lelkész volt a debreceni Nagytemplomban, négy év gyülekezeti szolgálat után 1992-ben kapott meghívást főállású teológiai munkára adjunktusi beosztásban. A teológiai akadémia mellett tanított a debreceni tanítóképző főiskolán és a hajdúböszörményi óvóképző főiskola hitoktatói szakán, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyházzenei tanszakán is. Ugyanebben az évben szentelték lelkésszé a debreceni Nagytemplomban. Közben megírta, majd 1995-ben megvédte doktori disszertációját Kolozsváron Makkai Sándor gyakorlati theologiai munkássága címmel, summa cum laude minősítéssel.

Egy évvel később docenssé nevezték ki, ezzel együtt tanszékvezetői feladatokat is kapott a gyakorlati teológia tanszéken. Különböző közegyházi tisztségeket töltött és tölt be: a Debreceni Egyházmegye és a Tiszántúli Egyházkerület ének-zeneügyi előadója, lelkész tanácsbírája volt négy éven át, jelenleg egyházmegyei tanácsos. 1990-ben alapítója, mai napig szerkesztője a „Nagytemplomi Gyülekezeti Élet” című lapnak, 1993-tól felelős szerkesztője a „Református Tiszántúl” című egyházkerületi lapnak, 1998-tól tagja a Theologiai Szemle szerkesztő bizottságának. Arra is szakított időt, hogy megjelentessen ötven tanulmányt és öt könyvet. Bekapcsolódott a nemzetközi tudományos életbe is, az Internationale Arbeitgemeinschaft für Hymnologie e. V. (IAH) tagja. Rektori tevékenysége legnagyobb eredményének az oktatás átszervezését tartja, amelyet a kortárs tanári gárdával és néhány idősebb kollégával hajtottak végre. Sikeres akreditáción vannak túl, megalapították a doktori iskolát, és páratlan érdeklődés nyilvánul meg a teológiai kutatás iránt is. Az újító szándékot jelzi, hogy vallástanár szakot indítottak Debrecenben, Szegeden kihelyezett tanszéket működtetnek, posztgraduális képzésben pásztorálpszichológia szakirányú továbbképzés indult.

Az egyházi felsőoktatási intézmények közül elsőként dolgozták ki és vezették be a kreditrendszert. Tanulmányi szerződést kötöttek az integrálódott Debreceni Egyetemmel, ez hallgatóiknak, tanáraiknak szakmai kapcsolódást jelent a legnagyobb vidéki egyetemmel. A teológiai oktatást két szintre bontották, 10 szemeszter a teológia szak, és 12 szemeszter a lelkészképzés, 1999-től évente kb. 25 gyakorló gyülekezet fogadja a hatodéves hallgatókat.

– Munkámban legfontosabb a hivatástudat – vallja be a rektor úr –, ebben nagyon sokat köszönhetek a Református Kollégiumnak. Ezt megalapozta a családi örökség is, hiszen több generáción keresztül lelkipásztorok, református tanítók éltek a családunkban. A kollégium örökségének ápolása nem enged lazítást, hatodik éve ez határozza meg a mindennapjaimat. Az elmúlt években generációváltás zajlott le a református egyházon belül, új korszerű kereteket kell kiépíteni, úgy, hogy a régi tartalmat is meg kell őriznünk.

Munkájában biztos támasz a feleség Karisánszki Györgyi, aki óvodapedagógus és református lelkész. Jelenleg a debreceni Református Kollégium óvodájában végzi munkáját. Két fia (Károly és László) után egy kislánnyal, Hannával ajándékozta meg 2001-ben férjét. Szabadidejében zenét hallgat legszívesebben. A barokk zene a kedvence, ezért is örül annak, hogy 2002-ben, Lipcsében „Bach városában” kutatói ösztöndíjas lehetett. Szeret kerékpározni és olvasni, mert „művelt lelkipásztor csak olvasott ember lehet!”

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)