Fehérgyarmat

Bármelyik fővárosi vagy neves dunántúli kórházzal vetekedhet a nemrégiben felújított Szatmár-Beregi Kórház, amelyben közel egy éve tölti be az ápolási igazgatói posztot dr. Nagyné Lovász Zsuzsa. Lényegében hazajött a fehérgyarmati és vásárosnaményi telephellyel működő intézménybe, hiszen másfél évtizeden keresztül a fehérgyarmati kórházban dolgozott. Családi szálak is kötik ide, hiszen édesanyja, Simon Etelka szakács harminc éven keresztül főzte itt az ebédet a dolgozóknak és a betegeknek.

Fehérgyarmatról indult az általános ápolói és asszisztensi végzettségű fiatal lány, majd felsőfokú szülésznői képesítést szerzett. A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán ’94-ben diplomás ápoló oklevelet vehetett át, ezt követően szintén ebben az intézményben végzett egészségügyi menedzseri szakon.

Szakmai tudását, egyre bővülő ismereteit nagyra becsülték mind Fehérgyarmaton, mind a Jósa András megyei kórházban. Először 1985-ben kezdett az első számú megyei egészségügyi intézményben dolgozni, mint dializáló nővér, ápolónő. Már ekkor érdeklődött az ismeretszerzés, az oktatás, a továbbképzés iránt, és 1992-től oktatásszervezőként tevékenykedett az intézményben. A munka melletti tanfolyamok szervezése, lebonyolítása, a továbbképzési tematika elkészítése és a szakmai tantárgyak tanítása tartozott a feladatai közé. Főnökei meglátták benne a rátermett vezetőt, a szakmailag is egyre többet teljesítő dolgozót, és kinevezték osztályvezető főnővérnek a megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán. A 180 ágyas osztályon a kezdetektől fogva bekapcsolódott a minőségbiztosítási munkába, szakmacsoport-tagként pedig az ápolási protokollok elkészítésébe.

Zsuzsa soha nem elégedett meg a napi teendők rutinszerű teljesítésével. Igyekezett a szakirodalom számára is összefoglalni azokat az irányzatokat, az eredményeket, amelyeket irányítása alatt a beosztottak elértek, hiszen így az ország más kórházaiban dolgozó asszisztensek, ápolók, nővérek is hasznosíthatják a nyíregyházi tapasztalatokat. Két szakdolgozatot készített, amelyek témaválasztásukban és feldolgozásukban is teljesen újszerűek, és a gyakorlati ápolási munkát segítették. Ezekhez egyáltalán nem lehetett szakirodalmi kutatásokat találni. Előadásokat tartott a tudományos összejöveteleken. A szakmai továbbképzéseken a szakmai tantárgyakat oktatta. Az önképzésre is nagy hangsúlyt helyezett, ezért rendszeresen részt vett a szakmai továbbképzéseken. Tagja lett a Magyar Ápolási Egyesületnek, az Egészségügyi Menedzserek Egyesületének és a Közalkalmazotti tanácsnak.

Úgy gondolom, hogy a betegcentrikus ápolásra kell törekednünk, hisz a manapság sokat hangoztatott minőségbiztosításnak ez az alapja – mondta Nagyné. – A betegek elégedettsége viszont elengedhetetlen feltétele minden egészségügyi intézmény fennmaradásának. Éppen ezért keresnünk kell azokat az új módozatokat, amelyek lehetővé teszik az intézmény gazdaságos működését, a betegek elégedettségét és a színvonalas szakdolgozói ellátást. Természetesen az orvosi szakterületen is hasonlóan gondolkodnak.

E gondolatok jegyében kezdte el tevékenységét a Szatmár-Beregi Kórházban múlt év november elsején, amikor ápolási igazgatónak nevezték ki. A felelősségteljes beosztás korántsem volt idegen a számára, ám egy küllemében megújult, szellemiségében is modernizálódott intézmény szakdolgozóit irányítani igen komoly feladatot jelentett és jelent ma is.

– Az a tény, hogy két telephelyen működik a kórház, nehezíti a munkánkat. Az együttműködés, az információcsere és a szoros szakmai, emberi kapcsolat viszont lehetővé teszi, hogy valamennyi tennivalónkat a legmagasabb szinten teljesítsük. Változatlanul kiemelten fontos feladatnak tartom a dolgozók képzését és továbbképzését. Pályázati pénzen már eddig is tartottunk két továbbképzést. Az egyik egy személyiségfejlesztő program, a másik egy szakmai továbbképzés volt. Meggyőződésem, hogy csak az a dolgozó tud maradéktalanul eleget tenni a követelményeknek, és egyre magasabb szinten tevékenykedni, aki rendszeresen tanul, nyitott az új ismeretek befogadására és soha nem elégszik meg a tegnap elért eredményekkel. Az egészségügy hallatlanul összetett szolgáltatói ágazat, amely hazánk minden állampolgárát érinti. Senki nem lehet közömbös iránta, viszont rég lejárt a számolatlanul osztogatott pénzek ideje. Csak a legjobb programok és elképzelések kapnak zöld utat és így központi pénzeket a fejlesztésekhez. Ez történt most Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban, és úgy gondolom, ezt a fejlesztést ki kell egészíteni egy átfogó, a dolgozók egészét érintő szakmai, menedzselési és személyiségfejlesztő programnak. Azon dolgozom, hogy munkatársaimmal ennek a kívánalomnak maradéktalanul megfeleljünk.

Ez csak néhány ötlet, amit az ápolási igazgatónő a napi munkájában meg akar valósítani. Azt szeretné, ha olyan kórházat hoznának létre, amelyben a beteg és a dolgozó is jól érezné magát. Közben neveli négyéves kisfiát, Istvánkát, akivel a szabadidejében játszanak, kirándulnak.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)