A subalyuki ősember

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Cserépfalu északi végét elhagyva, mindössze egy kilométernyi gyaloglás után (au­tóval egy perc sincs) kezdődik magasba nyúló hegyeivel a Bükk fensége, s e hegyek között ott egy völgy. Sokak szerint az ország talán legszebb völgye: a Hór-völgye.

Nevét, ma sokan úgy hiszik, hogy egy kis vízfolyásról, a Hór patakról kapta, ame­lyik a néphagyomány szerint „hét évig folyik, hét évig meg nem”. De valójában a patak kapta nevét a völgyről, mert a ma már nem használatos hór szó szűk szurdokot jelentett egykor.

Nos, e csodálatos völgyet mindjárt a legelején szegélyező Kút-hegy oldalában, körülbelül 270 méter magasan a tengerszint felett (a völgytalp felett viszont 45 méterrel csak) található egy híres barlang, aminek Subalyuk a neve.

Azt tartja a fáma, hogy ez a barlang egykoron egy helybéli betyárlegény, Suba Lukács búvóhelye volt, akit eredetileg Szabó Lukácsnak hívtak, de anyjáról, Suba Dorottyáról kapta a Suba ragadványnevet, ami − már mint az anyai vezetéknév ragadványnévként való öröklése − jellemző formája volt az e táji (ragadvány) név­adásnak. A lyuk szó a Bükkben általában mindig barlangot jelöl, bár itt még az a feltételezés is él, hogy a Lyuk(a) a Lukács név becézett változata.

Megjegyzem, egy időben ezt a barlangot ismertebb és hozzáteszem mindjárt, hírhedtebb személyről nevezték el, méghozzá Mussoliniról, az olasz fasiszta diktátorról, s bizony 1948-ig a tudományos irodalom gyakran e néven emlegették ezt a külö­nös üreget.

Mert bizony emlegették, ugyanis híres hely volt (és az ma is, de hál’ Istennek nem Mussolini néven) a Subalyuk. Egészen pontosan ennek a hírnévnek a kezdete 1932. április 27-re datálható, amikor is „…nagy esemény történt nem csak a Subalyuk, ha­nem az egyetemes hazai barlangkutatás és ősembertudomány történetében: ezen a napon találták meg az ősembernek első jelentős csontmaradványát” – olvashatjuk a kutatások később irányító Kadič Ottokár geológus professzor visszaemlékezésében. Ugyanis a subalyuki ősembermaradványok mindmáig az egyetlen számottevő nean­dervölgyi leletünknek számítanak. S megtalálása Dancza János állástalan egri laka­tos, amatőr barlangkutató nevéhez fűződik.

Nem paradoxon, hogy előtte nyolc évvel egy ismert szakember, dr. Hillebrand Jenő már végzett itt próbaásatásokat, ám hamar felhagyott a kutatással, mert az ásatás eredménytelenségéből téves következtetéseket vont le. Viszont a barlang előtti há­nyon Legányi Ferenc egri kutató mégis csak talált emberi életre utaló kőeszközt, amit megmutatott Dancza Jánosnak, aki 1931 telén „feltérképezte” a déli Bükk is­meretlen barlangjait, így a Subalyukat is.

Dancza „több barátjával együtt” akkoriban a Földtani Intézet segédmunkása volt. jó ideje már munkanélküli, s vizes árkok tisztításával tengették életüket. Egy alka­lommal a már említett Legányi bemutatta őket Pálosi Ervin jogakadémiai tanárnak, aki az Egerben akkor létesítendő múzeumot szervezte. Tőle kérdezte Dancza: hogy nem lenne-e jobb, ha ínségmunka helyett a tudományt szolgálnák, s a Bükk barlang­jainak felkutatásában vennének részt?

Az ötletnek foganatja lett, oly annyira, hogy a barlangi ásatásokra 300 pengőt utaltak át Danczáéknak. Ebből az összegből hat embernek három hétig jutott fizetés.

A „brigád” 1932. február 5-én mínusz húsz fokos hidegben kezdett munkához. A Subalyukban egész pontosan február 8-án kezdték el a feltárást. Hamar gyapjas orrszarvú és bölény maradványai kerültek elő innen. Ez még őket is meglepte, ugyan­akkor nyilvánvalóvá vált, hogy ebben a barlangban jégkori, diluviális réteg rejlik. A siker nyomán további feltárási munkákra kaptak pénzt, s így áprilisban tovább foly­tathatták a kutatást.

Aztán elérkezett a nagy nap, amire Dancza János jó ötven évvel később így emlékezett: „Éppen ebédhez készülődtünk, amikor Horváth József és Kovács József, akik a ll. számú négyszögnél az omlasztást végezték, egy állkapocs darabot mutattak, amely éppen akkor került elő. Amikor megláttam, és kezembe vettem az állkapcsot, akkorát ugrottam örömömben, hogy a többiek csak néztek. Ezt mondtam: Emberek! Hát ez ember! Mégpedig a diluviális rétegből való ember!”

Aznap még több csontdarab is előkerült, s a leletekről másnap Egerből értesítették Kadic professzort, aki rögtön Egerbe utazott. Amikor Kadic a cisztercita gimnáziumban kezébe vette, és minden oldalról alaposan megvizsgálta a subalyuki csontma­radványokat, szinte meghatódva mondta: Ez az! Igen, ez az! Ez az, amit 26 éve hiába keresünk.

Később Kadič Ottokár személyesen vezette az ásatásokat, amelynek során május 3-án, egy 30-40 centis rögből, ami szétomlott a csákány érintésére, egy gyermek csontváza is előkerült. Koponya, hátgerinc, csigolyák, végtagok.

A Subalyuk barlangi kitöltését az egykori kutatói 18 rétegre tagolták. A leletek­ben gazdag kultúrrétegeket két nagyobb egységre osztották, mégpedig az 1-6. réte­gek egy, a lehűlési szakaszok közötti hosszabb felmelegedési időszakban, kb. 130-75 ezer évvel ezelőtt keletkeztek, míg a 7-13. réteg az utolsó eljegesedési időszak első hidegmaximuma idején, kb. 75-65 ezer évvel ezelőtt rakódtak le. Vértes László jeles régészünk szerint valószínűleg ugyanaz az embercsoport élt itt, illetve annak leszármazottai tértek vissza, tehát folyamatosságról van szó. Mások is állítják, hogy a suba­lyuki ősember tulajdonképpen kétszer − a harmadik és tizenegyedik réteg keletkezése idején − élt huzamosabb ideig ebben a barlangban, máskor viszont a dombsági jellegű területeket lakta. A Subalyukból előkerült leletek közül az igazi szenzációt természetesen a würm jégkorszakból származó (11.) rétegben felfedezett − már em­lített − emberi csontok jelentették, amely a neandervölgyi ősemberével azonos korú, vagyis neandervölgyi típusú ember csontmaradványai.

Jóval később László Gyula, a magyar régészek doyenje, a subalyuki leletekről azt írta: „A leletek az érett moustier-i kőiparra jellemzőek. A felsőbb szintben, mindjárt az ásatás kezdetén egy felnőtt nő és egy három év körüli gyermek csontmaradványa került elő; s mindkettő viseli ennek az emberfajtának jellegzetességeit. Az itt élt vadá­szok, már nem csak tűzben hegyezett hegyű falándzsákkal vadásztak, hanem kőhe­gyet is illesztettek a lándzsa végére”. (Találtak is a Subalyukban obszidián anyagú lándzsahegy töredékeket − szerk. megj.)

Más kutatók, például Gábori Miklós arra a felfedezésre jutott, hogy a Subalyuk ősembere a kőszáli kecske vadászatára szakosodott, ami rendkívüli ügyességet téte­lez fel, hiszen az éber, szinte artista ügyességű állatokat igen nehéz volt elejteni. Ez inkább az alsó (1-6.) réteg emberének életére volt jellemző, a felső (7-13.) réteg embere étlapján jobbára a barlangi medve, bölény, mamuthús szerepelt.

A Subalyuk leletei a Magyar Nemzeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum féltve őrzött kincsei, de másolatai Cserépfaluban, a Subalyuk Múzeumban is megta­lálhatók, miként a kor emberének számos használati tárgy is. Úgy gondolom, érde­mes ellátogatni ebbe a kis múzeumba, de még inkább érdemes felmászni a Kúthegy oldalába, s tiszteletünket tenni az ősember egykori lakhelyén, a Subalyukban.

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése