Az édesanyja kiabálta: szúrjad Áron, szúrjad!

Lajos neki tántorodott a kerítésnek, égőpiros vér folyt le a deszkákon

Bálint Lajos és Ördög Péter

A népballadák mindig egy szomorú esemény nyomán keletkeznek. Majdnem minden falunak megvan a saját balladája. Egy megtörtént szomorú esemény után kezdik szerkeszteni, versbe szedni, énekelni. Szemtanúja voltam annak a madarasi eseménynek, ami elindította, kiváltotta a ballada születését. Hogy hitelesebb legyen, elbeszélgettem a most már néhai Sándor Jánosné Hajdu Reginával. Az édesanyja, Bálint Róza, testvére volt Lajos. A balladát már sokan ismerték, énekelték.

Most pedig a ballada „magja”, az esemény. 1952. június 29.  Szent Péter és Pál napja. Csíkmadaras búcsús napja. Előtte egy héttel rákészülés. Közben végezték a soron levő mezőgazdasági munkákat, kaszálást, takarást, kapálást. Korán lehetett veteményezni, így a csíki viszonyok között is volt már zöldség, pityóka is. Szokásban volt a falvakhoz fűződő csúfolódás is. Dánfalva – írósok, Madaras – csiprosok. A búcsúnál is, Dánfalva – disznóvágásos, Madaras – salátás búcsú. Hát részben állta meg a helyét, mert ezen a héten itt is mindenki vágott állatot, szárnyasokat, bárányt, borjút, esetleg süldőt is. Zsigmond Ignác malmában búzát őröltettek, volt finomliszt, kenyérliszt. Főztek rozspálinkát, bort vásároltak.

A búcsúra meghívták „megyébe” (vendégnek) a más faluban élő rokonokat, komákat. Ez szerre járt, kölcsönös volt. Előtte való hetekben igyekeztek új ruhát varratni, amivel délutánra lecserélték a szőttes ruhát. A férfiak is ilyenkor varrattak újat, a régit fogták be viselőnek. Nagyon forgalmas volt a nagyapámék, és a mi portánk is. A két székelyszabó nem volt munka nélkül. Édesapám éjjel is varrt, hogy győzze. Volt, hogy éppen a búcsú reggelére készült el a ruha. Folyt a nagytakarítás is.    Kimeszelték, rendbe tették a lakást. Az ételek nagyobbik részét megfőzték, pincébe, kamrába tették, vagy vederben leeresztették a kútba, mert már jó melegek jártak. Hajnalban seperték meg az udvarokat, a porták előtti részt.

Mindenki korán kelt. Várták a vendégeket, majd együtt mentek a misére. Vagy előtte, vagy utána közösen mentek búcsúfiát vásárolni. Onnan haza. Előkerültek a szép abroszok, a porcelánedények, finom ételek, tyúkhúsleves metélt laskával, sült, fasírozott, pityókakörítéssel. Sütemények, kürtőskalács, itóka.

Házaló zenészek jártak a faluban, innen Pulika Gyurka, Duduj Miklós, később Ádám Rudolf és a felesége Márika néni. Jártak még Rákosról Márkos Dénes, a fia Dénkó egyik csapattal, a másikban Sinka Misi a fiaival, Ignáccal és Tibivel. Bementek az udvarokra, kezdtek muzsikálni. A háziak behívták, „elhúzatták a nótájukat”, majd megkínálták, és adtak pénzt is, meg ezt, azt.

Időközben a legények szervezték a délutáni táncot. Ebben az évben, 1952-ben a Sándorok utcában, az Antal Álózi udvarán volt a tánc. Az asszonyok, lányok, már a mise után átöltöztek, kartonruhába, szoknyába, blúzba. Mentek a táncba. A rezesbanda húzta a talpalávalót, Bíró Antal, Fazakas Bíró Áron, Miklós Gergely, András Gergely, Váncsa Lajos, ifj. Bíró Antal kezdték fújni. Az udvaron körben lócák voltak, ide ültek a „falvédők”, az asszonyok. A lányok körökben álltak, szólt a zene, csárdást, németest,  (keringőt), tangót táncoltak.

Az asszonyok ültek, vagy álltak. Kíváncsiak voltak ki, kivel táncol, kivel áll meg a tánc szünetében. Nem nagyon tetszett a fiataloknak ez szemrevételezés. A fiatalabb asszonyok is felálltak táncolni. Ugyanúgy indult minden, mint máskor.Idézem most Sándorné Hajdu Reginát. „ Az édesanyám testvére, Lajos, akkor húsz éves volt. Ördög Juliannával táncolt.  Már udvarolgatott neki. Ennek a lánynak a szomszédságában lakott Bara Áron, akit Juci Áronnak szólítottak, az édesanyja neve után. Áron le akarta kérni a lányt, de Lajos nem adta oda. Kezdett vitatkozni Áron. A zenészek tovább fújták. Nagyon feszült lett a hangulat. Ott volt Juci néni is, aki a sértés miatt biztatni kezdte a fiát. A rendezők is közbeléptek. Kinyitották a nagykaput. Lajost karon fogta György Véró és Miklós Róza. Igyekeztek a kapu fele, ki is értek az utcára. Pár lépés után Áron utolérte kinyitott bicskával. Az édesanyja kiabálta: szúrjad Áron, szúrjad! Áron szembe került és egy szúrással szúrta szíven.” Én is ott voltam közelben. A vér sugárban tört ki, Lajos nekitántorodott a kerítésnek, égőpiros vér folyt le a deszkákon. Lajos leesett a földre.  Felemelték a halott testet, bevitték Bogács Barti házába. Onnan aztán hazavitték.  

Bálint Lajos édesanyja Katalin bal oldalon

Másnap következett a temetés előkészítése. Ha legényt, lányt temettek, másképpen. Lajost vőlegénynek öltöztették. A szomszédok mentek a temetőbe sírt ásni. A legények az erdőre fiatal fenyőket vágni. A lányok krepp papírból rózsákat készítettek. Mindenik kicsi fának eltörték a csúcsát. Félbetört fiatal élet jelentett. A rózsafüzér társulati tagok koszorút fontak a koporsóra tölgyfa ágakból. A legények párosával állítottak fenyőket, a gyászház kapujába, az utcán levő keresztek mellé, a templom kapuba, a temető kapuba.

Nagy volt a gyász a családban, hiszen pár évvel előtte halt meg a nővére. Viszont úgy készültek, mintha lakdalom következett volna. Nagy kazánokban becsinált levest főztek. A fiatalok székelyruhába öltöztek, ott volt a rezesbanda. A temetésen a kántor búcsúztató éneket énekelt. A koporsót a legények tették a gyászkocsira. A fúvósok voltak a menet élén. Következett a falu fiatalsága. A temetőben az édesanya hangos jajszóval siratta. Mindenki zokogott. A temetőből a nagy tömeg visszament a családi házhoz. Elfogyasztották a toros levest. Utána ott maradt a zenekar és a fiatalság. Énekeltek és táncoltak is, mint a lakodalomban. A család maradt a gyásszal. A gyilkost bezárták, hosszú éveket ült börtönben.

Szép lassan jött össze a ballada szövege, dallama.

Bálint Laji balladája

Bálint Laji voltam én idáig,
Éltem én csak húsz éves koromig.
Szép életem rövidre volt mérve,
Kiköltöztem a temetőbe.
Táncból én a lányokat elkísértem,
Bara Áron megtámadott engem.
Éles kését szúrta a szívembe,
Piros vérem kicsordult a földre.
Madarasi legények és lányok,
Koporsómnál szomorúan álltok.
Búcsúzom tőletek örökre,
Kísérjetek ki a temetőbe.
Nyitva van a temető kapuja,
Bálint Lajit most viszik be rajta.
Koporsóján lányok koszorúja,
Édesanyja jajszóval siratja.
Barátaim szólítlak titeket,
Őrizzétek szép emlékeimet.
Hisz én többé veletek nem leszek,
A síromban csendesen pihenek.

Ezt a balladát énekelgették egy ideig, utána lassan merül feledésbe.                               

Írta:
Tankó Molnár Mária

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése