Mikulásvárás hajgöndörítéssel

A hajhullámomnak akartam alárendelni további életemet, féltettem a pajkosan bodorított fürtjeimet

Az Ecceri fiúéknál Mikulás is hagyományos disznótoros nap volt, főleg Miklós (Mikulás) estéje. Volt, hogy hétköznap is megülték, megölték a derék állatot. Gyerekkoromból két olyan napra emlékezem, amikor nem akartam elaludni. Az egyik egy Miklós estéje volt, amikor a másnapi disznótorra készültünk nagyapámékhoz. Attól féltem, hogy nem fognak hajnali négykor felkelteni, ezért úgy gondoltam, hogy virrasztani fogok. Nem tudom, hogy este kilencig, vagy fél tízig tartott a virrasztás, mindenesetre egyenes ági felmenőim értékelték az elhatározásomat, így történhetett az, hogy másnap a hajnali sötétben boldogan lépdeltem apám nyomában a csikorgó hóban a „bótkerten”, le a „Kisvégre”. Ott aztán versenyeztünk, hogy ki fogja meg szerencsétlen disznó farkát, miközben a hentes biztos kézzel szúrt. A vér ömlött, a poharak koccantak (folyamatosan), mi meg táti szamárként figyeltük a „Nagyokat”. Kezdetben Pali báttya, majd Ábris báttya volt a „karmester”, Ábris bátyám a hagyományos reggeli hagymás vér helyett mindig friss paprikás szalonnát fogyasztott.

A másik „virrasztásom”, amit komolyan gondoltam, de talán még este nyolcig sem tartott, nem a Miklós/Mikulás naphoz köthető. Lehettem vagy tíz éves és Gyarmaton Surányi Viktor bácsi (volt szomszédunk) nyírt meg, úgy, hogy a frufrumba egy laza hullámot is sütött. Én annak a hullámnak annyira örültem, hogy terveim szerint örökre meg akartam tartani. A hajhullámomnak akartam alárendelni további életemet, féltettem a pajkosan bodorított fürtjeimet. Úgy gondoltam, hogy ülve fogok aludni (persze az ágyban). Kipárnáztam a hátam mögött ahogy kell, aztán másnap reggel amikor felébredtem szomorúan néztem a tükörben az összeborzolt frizurámat. Ha nehezen is, de feldolgoztam.
Még mindig jobb volt a pár óráig besütött hullám, mint Elemér bátyám „nullás gépe”. A jelzett eszköz egy korabeli hajnyíró gép volt, amelyet nagybátyám kezelt. Amikor a szüleim „odavezényeltek” birkanyírásra, mindig szomorúan álltam fel a székből. Ha nem is tar kopaszon, de pár milliméteres hajzattal, sírásra görbülő szájjal bandukoltam hazafelé. Elemér bátyám harsány kacaja a kapunkig visszhangzott a fülemben. Az ember tragédiája.
Olyan is volt, nem is olyan régen, amikor úgy gondoltam, hogy majd magamat nyírom meg nyírógéppel. Addig játszottam a milliméterekkel, addig nyírtam egyre feljebb, egyre jobban, míg zsákutcába nem kerültem. Ott álltam a tükör előtt, de a tudomány megállt, nem tudtam, hogyan fejezhetném be a műveletet. Aztán végül borbélyék megoldották még aznap reggel, amit én kezdtem el, ők fejezték be. Azt is mondták, hogy rendszeres ez náluk: az ügyfél kezdi magát megnyírni, aztán kétségbe esik, majd náluk köt ki. Ők aztán szépen megnyírják, mint egy birkát.
Túléltünk mindent, ezt is, azt is. Tulajdonképpen eddig mindent túléltünk. Te is, aki olvasod, én is, aki írom. Remélem, hogy a saját halálunkat is túléljük, a borbély pedig olyan hullámot süt a frizuránkba, ami kibír minden fetrengést, hánykolódást.
Ha egyszer mégis meghalnánk (amit kétlek), akkor üzenem az utódoknak, hogy addig örüljenek, ameddig hisznek a Mikulásban, vagy a gyermekeik hisznek a Mikulásban, vagy a Mikulás hisz bennük.
Legyetek jók, ha tudtok!

Írta:
Borbély Balázs

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése