A disznótor így torkollott fácánvágásba

Nekünk, “kölyökgólyáknak” akkora élmény volt, amit ma egy „black friday” sem tudna pótolni

Az Ecceri fiúnak számos unokatestvére volt Esetleg „onokatestvérje”. Apai ágon is voltak, de ők Ámerikából nem nagyon akartak hazajönni. Nem is jöttek. Anyai ágon viszont voltak bőven, ha jól számolom, akkor „nyóc”. Közülük a legkedvesebb unokatestvért nevezhetnénk akár Gyurinak is. Ha találkoztak, azok mindig vidám találkozások voltak. Talán még a temetéseken is…
Gyuri (ha már így neveztük el, maradjon is így) nagy tréfamester, még annál is nagyobb. Felnőttként is olyan „komolytalan” maradt, mint „kölyökcsikóként”. Vagy „fiókgidaként”.

Édesapjáék úgy kerültek erre a vidékre, hogy az újságban találtak egy hirdetést, miszerint tanya eladó. Jöttek, láttak, győztek. Tanyát vettek, meg szántóföldeket, ők lettek a dolgozó, ki dolgáért remeg. Az édesapa, akit nevezzünk el mondjuk Mihálynak, szintén nagy „játékos” volt. Megismerte aztán jövendőbelijét, az Ecceri fiú nénjét. A „nénj” – a rend kedvéért nevezzük el Gizellának – már annyira unta lányságát, hogy sokszor utalt arra, miszerint ő már az első „kódushoz” is hozzámenne. Erre nem került sor, mert sorsa Mihályéval forrott egybe.

Mihály nagyszerűen értett a hentes mesterséghez, az Ecceri fiú apjáéknál ő volt a mester. Nekünk, kölyökgólyáknak akkora élmény volt egy disznótor, amit manapság egy „black friday” sem tudna pótolni. Előző este már megérkezett. Csak az volt a kérdés, hogy römizni fogunk, vagy kanasztázni. Ezt a két kártyajátékot nem magyar kártyával játszottuk, hanem az úgynevezett francia kártyával, ezért különleges alkalmak voltak ezek. Most már azt is tudom, hogy megismételhetetlenek. A gondtalan és boldog gyermekkor virágai abban a csokorban, amit életnek hívunk. Máig emlékszem az „alsó házra”, ahol az Ecceri fiú szülei laktak. Egy újabb és egy régebbi szekrény, a régi hátlapja természetesen jegyzetfüzeként is szolgált. Jeles események, a ház „fundámentumának” letétele, születés, elhalálozás. Családi krónika. Volt benne egy gyönyörű asztal, egy komód, amely azóta némileg átalakult, csirkés ládává. Volt két „szkáj” fotel egy dohányzóasztallal, egy faágy, meg egy sezlony. A falon patinás tükör, a két szekrény között televízió. A televízió vasárnap délután a román csatornára volt állítva, mert ott amerikai westernfilmeket adtak, román felirattal, de eredeti nyelven, így az Ecceri fiú édesapja angol nyelvtudását kicsit pallérozhatta. Mi a rajzfilmeket vártuk, amelyekből egy szót sem értettünk, de különlegesek voltak és „egzotikusak”. Amerikai rajzfilmeket nálunk akkor nem nagyon vetítettek. Volt tehát a römi, a kanaszta, az amerikai westernfilmek és rajzfilmek. Különleges világ volt, különleges szereplőkkel.

A disznótorok oda-vissza alapon működtek, azaz a meghívást, illett visszahívással viszonozni. Ez volt a nagyobb család működésének megszokott rendje. Ez ma is így történik. Vagyis nem.
A kedvenc unokatestvérék – akit Gyurinak neveztünk el, meg az ő szülei, akiket a rend kedvéért Gizellának és Mihálynak – a Fehérgyarmat határában található Mikó-tanyán laktak. Gyuri öntörvényű gyerekként már sihederként is üzletelt. A határban hemzsegtek a fácánok, épp csak össze kellett fogdosni őket. A fácánfogás alapja a hurok. Persze ez tiltott vadászati eszköz, nem is használja senki. A hurkot annak idején lószőrből fonta volna egy írni-olvasni nem tudó pásztor, ha lehetett volna. Persze azt csak halkan jegyzem meg, hogy abban az időben egy analfabéta pásztor többet tudott, mint manapság egy aranykalászos agrárvállalkozó. Száz szónak is egy a vége, a pásztor két szál kolbászt kért a lószőrből font hurkokért. Gyurinak ez nem volt drága, sőt ez neki szinte ingyen volt. Kolbász és hurok gazdát cserélt. A kolbász földi pályafutása feltételezhetően nem nyúlt olyan hosszúra, mint a Dallas. A hurkok viszont csatasorba lettek állítva és bizony termeltek is szépen. Egyre másra sétáltak bele a fácánok, Gyuri meg szépen összeszedte ezeket és az élő fácánokat egy elhagyatott fészerben tartotta. Etette itatta a befogott madarakat, lassan megtelt velük a kalyiba. A fácánokról senki nem tudott, Gyuri nagyszerűen védelmezte védenceit. Talán még ma is ott őrködne az azóta megőszült és betokosodott fácánmadarak fölött, ha nem kerül sor arra a bizonyos Mikó-tanyai disznótorra.Disznótor ekkor, meg ekkor a Mikó-tanyán, harsan a hír Orosziban. Érkezik is a rokonság, az Ecceri fiúval, szüleivel, Juliska nénjével és még ki tudja, ki mindenkivel.

– Endre, te vágjál fát! – szól az utasítás. Így is történt. Endre hátra ment és becsülettel aprítani kezdte a fát. Egyszer csak elfogy a kinti aprítani való fa, látja, hogy van ott egy félreeső épület. Nosza. A fácánok lelepleződtek, vagy lebuktak, ezt ki-ki ítélje meg vérmérséklet szerint. Endre nem tudta, hogy titkolni kellene a felfedezését, ő jelezte a rokonságnak.
A fácánok vélhetően nem hallgattak, de az tény, hogy le lettek vágva, Gyuri titkos küldetése lezárult. A disznótor így torkollott fácánvágásba annak az évnek azon az emlékezetes hétvégéjén.
Mit mondhatnék még? Az a világ, amelyről megemlékeztem, elmúlt. Egyre kevesebb élő személlyel találkozunk, halottakkal pláne nem. Bátorítanék mindenkit, hogy forduljon édesanyja, apja, nagyapja, nagyanyja, vagy más rokona és ismerőse felé, és ne felejtsétek el: Az élet szép!

Szerző: 2018. 11. 23.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése