Vásárosnamény

A Tisza mentén – Nyírmadától Tivadarig – az érintetlen és szép beregi síkságon működik a Bereg Térségi Fejlesztési Társulat. Magas, jó kiállású és jó beszélő készséggel megáldott ember, Tokody Attila titkár és térségmenedzser szervezi és irányítja a társulat munkáját. A nyáron a megyei sajtóban cikk jelent meg, melyből az alábbiak szerint idézünk:

„A Bereg Térségi Fejlesztési Társulathoz tartozó önkormányzatok is sok pályázatot nyújtottak be a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz, ahová infrastruktúra fejlesztésre, útépítésre, önkormányzati épületek rekonstrukciójára, helyi védettségű létesítmények felújítására, rendbehozatalára pályáztak támogatásért. A vállalkozók, gazdasági társaságok elsősorban munkahelyteremtésre és műszaki fejlesztésekre szeretnének kapni támogatást.”

A három határidővel kiírt pályázatokat a társulat előzetesen a saját gazdaságfejlesztési programja alapján rangsorolja minden alkalommal. A témáról Tokody Attila, a társulat titkára adott tájékoztatót. Mindenekelőtt elmondta, hogy a megnövekedett feladatok miatt ez év tavaszától egy főállású munkatárs segíti munkáját, Szigeti Miklós kétdiplomás fiatalember személyében.

– Mit is jelent ennek a hátrányosnak mondott, határszéli kistérségnek a társulat? – kérdeztük a kistérséget jól ismerő, gazdag szakmai és emberi tapasztalatokkal rendelkező Tokody Attilát. Válaszát kissé rövidítve közöljük:

– A társulat 1993 novemberében alakult meg a beregi kistérség 29 önkormányzata közül 25 belépésével az alapító közgyűlésen. Ezt követően a további négy önkormányzat is bejelentette belépési szándékát 1996-ig, valamint a szomszéd statisztikai körzetekből Tivadar és Újkenéz is. A társulat érdekvédelmi szervezet, egyesületként működik. Operatív szervezete a Vásárosnaményban székelő Fejlesztési Iroda. Az irodának a vásárosnaményi Városi Polgármesteri Hivatal ad otthont már a működés kezdete óta, hét éve. A társult önkormányzatok célként a következőket tűzték ki: a közös gondok összefogással történő megoldása; a kistérség gazdasági, társadalmi, infrastrukturális helyzetének feltárása alapján kistérségi fejlesztési program elkészítése; a kistérség ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, idegenforgalmi, humán erőforrás stb. feladatainak meghatározása; gondoskodás arról, hogy a programok a megyei, regionális és országos prioritások között megjelenjenek; találkozók, szakmai tapasztalatcserék, összejövetelek szervezése. Ennek szellemében készült el a térség komplex gazdaságfejlesztési programja, melyet a Megyei Területfejlesztési Tanács elfogadott.

Tokody Attila mosolyogva mondta el, hogy élete folyamán már többször feljebb és feljebb került a Tisza mentén. Szegeden született, Szolnokon járt iskolába és érettségizett, majd a főiskola elvégzése után először Tiszaadonyban, a Bereg egyik kis falujában kezdett dolgozni. Itt kezdte gyakorolni a mezőgazdaságot mint szakmát – de Vásárosnaményban telepedett le. Kis kitérőként átment a folyó másik oldalára, a Kisvárdai Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályára. Innen a Beregi Vízgazdálkodási Társulat hazahívta Vásárosnaményba, és 10 évet töltött el öntözési tanácsadóként, építésvezetőként. A társulat belvízcsatornák építésével, karbantartásával, vízi műtárgyak építésével, meliorációval, öntöző csőkutak létesítésével és talajjavítással foglalkozott. Később a Gergelyiugornya–Jánd-i közös tsz jándi kerületvezetője lett. A tsz egyesült a vásárosnamény-olcsvai és vitkai tsz-szel, ő maradt jándi kerületvezetőnek. 1984–1987 között a nagy naményi tsz központjába helyezték beruházási-építési, fejlesztési főágazat-vezetőnek. 1987-től a rendszerváltásig, 1990-ig a nyírmadai Sertéstenyésztő és Hizlaló Leányvállalat nyírmadai központi üzemének üzemigazgatója. A rendszerváltáskor a tsz-ek széthullottak.

1991-ben visszahívták Jándra, ahol alapító elnöke lett az új típusú mezőgazdasági szövetkezetnek. A hosszú felsorolásból kitűnik, hogy gazdag szakmai tapasztalatokra tett szert és igen jól ismeri a térséget, a Bereget. Időközben Debrecenben levelező úton agrármérnöki és vállalatgazdasági szakmérnöki diplomát szerzett.

1994-ben ennél a társulatnál megpályázta a térségmenedzseri munkakört és nyert. Hat éve kamatoztatja tudását, tapasztalatát, szervező és kapcsolatteremtő készségét ennél a társulatnál. A felesége óvónő, már nyugdíjas, fiuk orvos. Szívesen emlékezik rá: amikor fiatalemberként idejött, megragadta a beregi emberek tisztessége, embersége, szeretete – megszerette őket. Egyik alapító tagja a vásárosnaményi Liszt Ferenc Vegyes Karnak. 1995-től az énekkar egyesületként működik, ő az egyesület elnöke. Felléptek már Franciaországban, Finnországban, Dániában, Lengyelországban, Észtországban és sok helyütt. Az együtt éneklő, együtt gondolkodó énekkarral ő is öregbíti a beregi térség jó hírét.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)