Debrecen

A versenyszférában szerzett tapasztalataival a közigazgatásban is jól eligazodik Szittáné Bilanics Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat hivatala közgazdasági irodájának vezetője. Nyíradony-Aradványpusztán, otthon született 1955-ben – a szülőház ma is megvan –, s ötéves, amikor szülei beköltöznek Debrecenbe. A munka becsületét varrónő édesanyja és asztalos-kerékgyártó édesapja példáján ismeri meg, akik az általános iskola elvégzése után Debrecenbe, a Bethlen Gábor közgazdasági szakközépiskolába küldik tanulni.

– Szerettem a Bethlenbe járni, Kozma Gáborné osztályfőnökömtől sokat tanultam – emlékszik vissza a középiskolás évekre, ami után önálló döntést hoz, s Budapesten, a közgazdaságtudományi egyetemen folytatja tanulmányait. A diákévek gyorsan telnek, a tehetséges fiatal közgazdásznak állást, lakást ajánlanak a fővárosban, ő mégis visszavágyik Debrecenbe. Az akkor egyik legjelentősebb cégnél, a XIII. Számú Autójavító Vállalatnál lesz elemző közgazdász 1978-ban, de három év múlva már ő vezeti a közgazdasági osztályt.

– A központ mellett négy kirendeltsége volt a vállalatnak, ami jó szakmai indulást jelentett. Elemzés, árképzés, tervezés, statisztika, mind-mind újabb szakmai kihívás – idézi fel első munkahelyét, amely a tengizi munkákkal teljesedett ki. Tizenhét hazai autójavító közül ugyanis pályázatukkal ők nyerték meg az országhatáron túli munka lehetőségét. Nem sokan mondhatják magukról, hogy már akkor – 1986-ban  – meg kellett tanulniuk pályázatot írni. Szép munka volt a tengizi – fűzi hozzá Szittáné Bilanics Erzsébet, aki ennek ellenére továbblép, mert – ahogy mondja  – „a szakmai kihívások miatt mentem mindig tovább”. 1990-ben pályázattal lesz az építőgép-kezelőket képző központ gazdasági igazgatója, majd egy év múlva ismét sikerrel pályázik, aminek eredményeként a Debreceni Regionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központ egyik alapító tagjaként folytathatja szakmai munkáját.

– Teljesen új létesítményt hoztunk létre, ami ma is jól működik. A képzés, a működtetés új formái ír és kanadai munkatársak közreműködésével, világbanki projekt keretében jöttek létre. A DRMKK-ban megvalósult az átjárható, modulrendszerű oktatás – avat be a részletekbe. A fiatal, de már komoly szakmai és vezetői tapasztalatokkal rendelkező közgazdász 2002-től egy könyvvizsgáló cégben dolgozik, de csak egy évig, mert ekkor a megyei önkormányzathoz hívják, beadja a pályázatát, és – nyer…

– Pénzügyi-gazdasági szempontból lényeges különbség van a vállalkozás és a költségvetési intézmény között. Meggyőződésem, hogy utóbbiba is be kell vinni a vállalkozói szemléletet – jelzi az újabb szakmai kihívást. A regionális munkaerőképző központ ilyen szempontból is jó iskolának bizonyult, ott ugyanis a költségvetés 70 százalékát saját bevételből kellett előteremteni. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat hivatalában új kihívások várják: „itt sok mindent jogszabályi keretek között kell végezni”, ugyanakkor törekszik arra, hogy a vállalkozói szemléletet is bevigye a feladatok megoldásába. A választott testület, a közgyűlés dönt arról, hogy mit vállal az önkormányzat, de „a végrehajtás mikéntje már a mi dolgunk”.

Szittáné Bilanics Erzsébet szerint  „sokat változott a kollégák szemlélete, pörgőbbé vált a munka”. Az általa vezetett iroda is készül a régiós szerepre, a települési polgármesteri hivataloknak pedig minden segítséget megadnak, egyebek között a pályázatok elkészítéséhez is.

– Európai uniós pénzekhez hozzájutni nem egyszerű dolog, a hazai és az uniós elvárásoknak is meg kell felelni – mondja az irodavezető, aki 15 munkatársával együtt rendkívül sokat dolgozik. „A 20 milliárd forintos megyei költségvetés valamilyen formában mind átmegy az irodán” – magyarázza. A szakember szerint rendkívül jelentős változások következnek be a regionalizmus gyakorlati megvalósításában: új pénzügyi integrációs rendszer bevezetésére készülnek, de folyamatosan át kell szerveznie az irodán belüli feladatokat is, az egyszerre csökkenő és bővülő tennivalók függvényében. Szittáné Bilanics Erzsébet mindig a szakmai munkát tekintette a legfontosabbnak, így nem tart attól, ha egy esetleges „kurzusváltás” miatt ismét váltania kellene.

„A könyvvizsgálói munka a szívem csücske” – mondja, de nagy lehetőségeket lát az elkövetkező években a pályázatírás terén is. Kevés szabad idejében olvasni szeret, vagy kirándul, utazik a családjával. Férje az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében dolgozik, Kinga lánya a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karán műszaki menedzsernek tanul, miután ő is a Bethlen világbanki osztályában érettségizett, ahova persze nem anyai ráhatásra járt, hanem „magának választotta”.

Főzni – mint mondja – kevés ideje van, szereti a különlegességeket, de a szárnyasok mindig előnyt élveznek az étrendjében…

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)