Budapest

A mióta Kovács László gyakran szerepel a médiában, látható parlamenti vitákban, fogadásokon, delegációk élén külföldön vagy itthon, egyre gyakrabban hallani Szabolcsban, hogy családja innen származik. Aztán jött a hír, hogy Kisvárda szeretné őt saját polgáraként köszönteni. Unokatestvére, dr. Papp Katalin  elmondja, hogy Kovács László ha teheti, meglátogatja a nagyszülők sírját, bekukkant rokonaihoz. Nyolcgyermekes kisvárdai családban született édesapja az 1930-as években munka mellett végzett jogi egyetemet, 1945-49 között pedig a Pénzügyminisztériumban dolgozott. A kor ismerete a valóságot értelmezhetőbbé teszi. 1949 után elbocsátották miniszteri tanácsosi beosztásából. Évekig nem tudott elhelyezkedni, később vállalati gondnok, végül pedig nyugdíjazásáig a Gépszerelő Vállalat oktatási előadója. Édesanyja, Fuchs Mária előbb a család életét szervezi, majd szövetkezeti bedolgozó.

Kovács László 1939. július 3-án született Budapesten, 1957-ben a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban érettségizett. Ezután 1966-ig vegyésztechnikusként dolgozott, de közben két évre bevonult katonának Szekszárdra. 1966-ban munkatársnak hívták a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályára. Dolgozott külföldön a Nemzetközi Diákszövetség munkatársaként, aztán itthon az ifjúsági szervezet nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője lett. Közben esti tagozaton elvégezte a közgazdasági egyetem külkereskedelmi szakát. 1975-től az MSZMP KB külügyi osztályán kezd dolgozni. 1976-83 között alosztályvezetőként elemzőmunkával foglalkozott, ami a külpolitikai döntéseket készítette elő. 1983-86 között a külügyi osztály helyettes vezetője. Ekkor került közelebbi kapcsolatba a nemzetközi szociáldemokrata mozgalommal, annak jó néhány mai vezető személyiségével. Ez időben a Politikai Főiskolán is diplomát szerez. 1986-tól külügyminiszter-helyettesként három éven át Magyarország és a nyugati országok kapcsolataiért volt felelős. 1989 tavaszától az 1990-es választásokig a Külügyminisztérium államtitkára. Ily módon a nyolcvanas években előbb egyik előkészítője, majd egyik végrehajtója volt a magyar külpolitika Nyugat felé történő erőteljes nyitásának, kapcsolatépítésének.

1989 októberétől részt vett az új párt, az MSZP programjának, és azon belül a párt külpolitikai elképzeléseinek a kidolgozásában. Kovács László előkészítő tevékenysége is szerepet játszott abban a tényben, hogy az MSZP-t 1994-ben felvették a Szocialista Internacionáléba.

1990-től szocialista párti országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja, majd elnöke. 1990-94 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe, valamint az Észak-atlanti Közgyűlésbe delegált magyar parlamenti küldöttség tagja. 1994-től a Horn-kormány külügyminisztere.

Milyennek kell lennie a jó diplomatának? Talleyrand 1838-ban tartott akadémia beszéde szerint: „egyszerűen, kifogástalanul és szerényen kell viselkednie, távol kell tartania magát a világi hívságoktól, és teljesen a gyakran maximális titoktartást követelő ügynek kell szentelnie magát: mindig mindent tudnia kell az eseményekről és az emberekről, állandóan fejben kell tartania az összes szerződést, tudnia kell a kronologikus sorrendjüket és keletkezési idejüket, meg kell tudni ítélnie a szerződések gyenge és erős oldalait, előtörténetüket és következményeiket…”

Talleyrand szerint a külügyminiszter „… napi huszonnégy órán keresztül egyetlen pillanatra sem szűnhet meg külügyminiszternek lenni.” Gondoljuk így végig az 1994-től eltelt időszakot!

Kovács László a sikeres külpolitika egyik alapvető feltételének tekinti a világpolitika fejleményeinek folyamatos elemzését, hiszen csak így lehet megragadni minden apró lehetőséget Magyarország nemzetközi mozgásterének bővítésére. A Külügyminisztérium és a magyar diplomáciai missziók hálózatának irányítása állandó szellemi és fizikai készenlétet igényel, fő céljainak elérése érdekében egyidejűleg kell dolgozni több irányban is. Csak így segíthető Magyarország mielőbbi csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez, a kiegyensúlyozott kapcsolatok építése a szomszédos országokkal, s erre építve támogatható a határon túli magyarság jogainak érvényesülése. Közben nem szabad megfeledkezni Magyarország és a távolabbi országok kapcsolatairól sem.

Kovács László 1995-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke volt, ekkor vált igazán világszerte ismertté, itt kialakított kapcsolatait most is jól tudja hasznosítani Magyarország javára. Gyakran kap meghívást rangos külföldi kutatóintézetektől, külpolitikai társaságoktól előadás tartására, sokszor kap felkérést a világ vezető újságjaitól, tévé műsoraitól egy-egy interjúra, beszélgetésre. Ezeket felhasználja, hogy minél szélesebb körben tegye ismertté Magyarországot, hazánk törekvéseit.

Felesége, Kovács Éva egy utazási iroda sajtó- és reklámtevékenységének irányítójaként szintén a külfölddel áll kapcsolatban. Hogy lánya milyen pályán indul majd el, az majd csak tanulmányai befejeztével dől el.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)