Alsóvadász

Alsóvadász a Cserehát déli részén, a Vadász-patak kissé kiszélesedő völgyében, Szikszó városától néhány kilométerre elterülő, viszonylag nagy létszámú falu. A település neve a királyi szolgálatban álló vadászok lakhelyére utal. Évszáza­dokon át az Aba nemzetségből származó birtokosai voltak. Ebben az időben híres volt szőlőművelése, a környék jelentős és gazdag településének számított. Lakossága a török időkben sokat szenvedett, a népes község majdnem teljesen kihalt.

A községben megtekintésre érdemes a XIII. században épült, majd a XIV. században átalakított templom, amelyet középkori eredetű, huszita időkből származó kerítésfal övez. Tornya 1811-ben épült, festett famennyezete XVIII. századi.

A másfél ezer lakosú település polgármestere a Vízöntő jegyében, 1958. január 27-én született. Egyszerű család legkisebb gyermeke, bátyja, József (aki ma már nincs az élők sorában) a helyi tsz-ben dolgozott, nővére, Ilona női szabó. Szülei előbb a Fáy-uradalom cselédei voltak, édesapja később az LKM Durvahengerművében dolgozott, édesanyja tsz-tagként tevékenykedett.

A dolgos szülők igyekeztek minden szükséges dolgot előteremteni gyermekeiknek, akik a ház körüli tevékenységgel és mezőgazdasági munkák végzésével maguk is hozzájárultak a család megélhetéséhez.

Általános iskolai tanulmányait helyben végezte. Bár nem tartozott a legjobbak közé, mindenekelőtt a matematikát kedvelte, e tantárgyból csillogtatta leginkább képességeit. A szikszói Szepsy Csombor Márton Gimnáziumban ehhez még a kémia is társult, e két tárgyban öregbítette iskolája hírnevét a különböző tanulmányi versenyeken.

Érettségi után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen programozó-matematikusnak tanult. Élményekkel teli éveket töltött az alföldi városban, ahol a sportban is kipróbálta képességeit – a középiskolai építőtáborok után Bulgáriában, nemzetközi építőtáborban is részt vett Várna mellett.

1979-ben szerzett diplomájával a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat programozója lett, ahol egy évtizedet töltött el. 1989-ben került az alsóvadászi Polgármesteri Hivatalba, ahol könyvelőként dolgozott. Innen később a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházba vezetett útja, majd a szikszói Polgármesteri Hivatalba „invitálták”, mindkét helyen könyvelőként dolgozott. 2002-ben választották meg Alsóvadász lakosai szülőfaluja polgármesterévé, és ezt erősítették meg 2006. október elsején, amikor 70 százalék szavazatot szerezve ismét a település életének irányításra kapott megbízást.

Nehéz anyagi helyzetben vette át az önkormányzat irányítását. Akkor készült el a Közösségi Ház, amelynek 42 milliós költségéből 30 milliót a településnek kellett kigazdálkodnia, emellett kötelezettségeket tartalmazó megkötött szerződéseket, kifizetetlen számlákat örökölt. A település működtetéséhez hitelfelvételre, a működési költségek csökkentésére kényszerültek, kimaradtak az önhikiből, aminek súlyos következményei voltak. A helyzet 2004 tájékán stabilizálódott. Folyamatos pályázatok eredményeként gondolhattak a falu szépítésére is, buszmegállókat építettek, megszervezték a házi szociális gondozást, az iskola konyháján bevezették a HACCP-rendszert. Kiemelt feladatnak minősült az iskolafelújítás és az óvodabővítés, amely együttesen 227 milliós beruházást jelent. Ez egy 19 milliós informatikai eszközbeszerzést is tartalmaz. Pályázat útján nyertek 44 milliót a Kossuth utca csapadékelvezetésére és egymilliót játszótér építésére, és végre elkezdődött a szennyvízberuházás, amit saját erőből, állami támogatás nélkül oldanak meg.

Kiss Lászlóné szerint: – Egy település irányítását csak elhivatott ember képes megoldani, olyan, aki a falujáért képes tenni. Itt mindig „készenlétben” kell állni, legyen az egy katasztrófahelyzet vagy éppen egy egyéni ügy elintézése, hiszen másképpen nem lehet elnyerni az itt élők bizalmát.

1982-ben kötött házasságot Kiss László gépkocsivezetővel, aki súlyos betegség következtében egy évvel ezelőtt hunyt el. Két gyermekük született: László 1982-ben, ő Dunaújvárosban szerzett műszaki informatikus mérnök diplomát. Jelenleg Budapesten a Tata Consultations System cég alkalmazottja. A négy évvel fiatalabb Tamás hatodéves a Bláthy Ottó Szakközépiskolában, természetesen ő is informatika szakon tanul.

Kiss Lászlóné szabad idejében szeret kertészkedni, a szabadban eltölteni az időt. Emellett szívesen fejt keresztrejtvényt és kézimunkázik: köt.

Eddigi életében nem minden alakult úgy, ahogy szerette volna. Mindenekelőtt azt sajnálja, hogy családi okok miatt viszonylag hamar felhagyott tanult szakmájával. A jövőt illetően rengeteg terve van, hiszen falujának számtalan dologra van még szüksége: a főtér kialakítása, a díszes temetőkapu megépítése, járdaépítés és mindenekelőtt munkahelyteremtés jelentik a jövő feladatait.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)