Homrogd–Szikszó

Elsősorban karikaturistának vallja magát. Úgy véli, hogy földrajz–rajz szakos tanárból vannak bőven az országban, iskolaigazgatóból már minden bizonnyal jóval kevesebben, ám Mező István karikaturistából csak egy van. Első rajzait a miskolci Déli Hírlap közölte, azóta mintegy ötven újságban több mint tizenháromezer munkája jelent meg. Sok hazai és külföldi kiállításon vett részt, tizenhét pályázaton nyert díjat.

Édesapja jóvoltából, aki az 50-es évektől katonatisztként szolgált, szó szerint kalandos gyermekkort és ifjúkort járt be.

Dunapatajon született 1951. szeptember 26-án, szülei odavalósiak, és édesapja akkortájt éppen a környéken szolgált. Az első iskolai évét három helyen végezte el, és legalább tizenkét helyen laktak az országban. Öccsével (László), aki ugyancsak katonatisztként szolgált, s aki ma már nyugdíjas, Borsodban  „ragadtak”, húga, Katalin pénzügyőr lett, és Kecskeméten él. Bár nem voltak gazdagok, nem nélkülözött mozgalmas és változatos gyermekkorában. Akkoriban még három hatvan volt egy kiló kenyér, hokedlivel jártak a szomszédba tévét nézni, klottgatyában szaladgáltak az utcán, kivágták a cipő orrát, ha szorított, és tisztelték tanáraikat. Amikor nagysrác lett, elvették Illés-jelvényét, a rendőrök belenyírtak a hajába, nem tudta, hogy mi történt Csehszlovákiában, mert nem mondták meg, és azt sem tudta, hogy ő a nagy generáció tagja.

Egyszerűen „praktikus” okokból (jó az, ha van egy szakmája az embernek) jelentkezett a miskolci 1. Számú Ipari Szakközépiskolába autószerelő szakra. Ám már másodikos korában rádöbbent, hogy „nem ilyen lovat akart”. Ennek ellenére becsületből elvégezte az iskolát, igaz, ma már csak kisebb javításokat merne elvállalni. Érettségi után amolyan „családi szokásként” felvették a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ám csak egy évet töltött tisztiiskolásként, és mivel tanulmányait abbahagyta, sorkatonaként még egy évet le kellett húznia.

1972-ben leszerelése után – némi szülői segédlettel – Selyebre került képesítés nélküli nevelőnek, ahol aztán hét évet töltött úgy, hogy közben földrajz–rajz szakon végzett Nyíregyházán.

1979-ben került Homrogdra, és jövőre lesz három évtizede annak, hogy itt tanít, szóval nem mondható „vándormadárnak”. 1992 óta tölti be az igazgatói posztot, igazgatja a több község iskolatársulása alapján működő (összesen 10 településről 230 diák tanul itt, akiknek fele homrogdi) Móra Ferenc Körzeti Általános Iskolát. 17 pedagógussal gondoskodnak a jövő nemzedékének neveléséről, akik két évvel ezelőtt valamennyien ECDL-szakvizsgát tettek. Egyrészt azért, mert a számítógép megfelelő ismerete ma már elengedhetetlen, másrészt az mégiscsak szégyen lenne, ha a gyerekek többet tudnának tanáraiknál. Az iskola csapata (immáron zsinórban harmadszor) szerezte meg a győzelmet a dr. Mező Ferenc szellemi diákolimpia megyei döntőjén, így ők képviselik a megyét a debreceni országos döntőn. Mindig is közéleti embernek tartotta magát: Kiváló Úttörővezető volt, úttörőcsapatot irányított, Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott. 1994 óta a helyi képviselő-testület tagja Homrogdon úgy, hogy mindig ő kapta a legtöbb szavazatot, és a mai napig egy fillér tiszteletdíjat nem vett fel, ebből a pénzből gyerekeket vitt nyaralni!

Baloldali elkötelezettségét soha sem titkolva (bár egyetlen pártnak sem volt tagja) 1994–1998 között az MSZP képviselőcsoportját erősítette úgy, hogy közben megtartotta iskolaigazgatói beosztását is. E nem könnyű négy év számos élményhez, ismerethez juttatta, hiszen így született meg első karikatúrakötete 1998-ban Parlamenti Fricskák címmel. Ezt – kétévente – újabb négy kötet követte (Hajrá magyarok!  – 2000, Ezek a fiatalok – 2002, Század, vigyázz! – 2004, Állati dolgok – 2006), így a hatodik kötet megjelenése 2008 nyarán várható.

„Talán más szemmel látom a világot  – vallja Mező István. Szerintem az embernek legyen humorérzéke, mert a jókedv az alapja a jó munkahelyi légkörnek, ez meghatározza a tantestület munkáját is.”

1975-ben kötött házasságot Porub­jánszki Erzsébettel, aki pénzügyi vonalon tevékenykedik, jelenleg a Miskolci Városi Sportcsarnok pénzügyese.

Két fiúgyermekük közül István 1975-ben született, ma matematikatanár egy miskolci szakközépiskolában. Levente hét évvel fiatalabb, eredeti szakmája szakács-pincér, ám napjainkban üzletkötőként dolgozik. Felesége éppen gyesen van a család és a nagyszülők „szeme fényével”, az egyéves Mirellával.

Mező István hobbija 1967 óta a lemezgyűjtés. Van vagy kétezer „igazi” bakelit lemeze (minden magyar együttes lemeze megtalálható repertoárjában), és ő maga is zenél, gitározik. Két együttese is volt (Sárga Rózsa és Kis Virág), utóbbival az Illés-klubban is énekeltek Bródy János 60. születésnapján. Álma, hogy egyszer eljusson egy olimpiára, reméli, hogy ez a londoni lehet majd.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)