Selyeb

A Belső-Csereháton, a Mánta-patak bal partján elhelyezkedő település neve oklevelekben 1256-ban fordul elő először Seleb alakban. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint már virágzó helység. A XV. századig egyfalus nemeseké volt, majd a Perényiek birtoka lett. A XVI. század második felében török hódoltsági terület, majd a kuruc időkben a császáriak fosztogatták kegyetlenül mint Rákóczi birtokot.

A XVIII. század közepétől a Tiszta család a falu birtokosa, akik vegyes lakossággal újratelepítették a falut. A település érdekessége a Tiszta Pál által 1758-ban építtetett barokk kúria. Az évszázados fák árnyékolta épületben az 1970-es évekig működött a falu görögkatolikus kápolnája. A kúria mellett látható a népies barokk stílusú Nepomuki Szt. János-szoborcsoport, amelyet ugyancsak a Tiszta család készíttetett 1769-ben. A ma közel ötszáz lakosú település közügyeit 22 éve szolgálja Hubi József polgármester, aki 1984-ben még három település (Selyeb, Abaújszolnok, Nyésta) tanácselnöke lett „felsőbb utasításra”.

Földműves szülők (akik később a termelőszövetkezetben keresték a család boldogulását) legidősebb gyermekeként 1942. december 23-án született Abaújszolnokon. Őt még két húga, öccse, majd újabb két húga követte, akik valamennyien a környező településeken élnek. Az általános iskolában – ahol az 54 kisdiák között jó tanulónak számított – Pálhegyi Iréneusz tanítónő a pedagóguspályára szánta, ám legidősebb gyermekként a család megélhetését kellett segítenie, így praktikus okokból gépészképző szakiskolába került Szabadszállásra, és még nem volt 17 éves, amikor szülői engedéllyel levizsgázott traktorvezetésből, és az alsóvadászi gépállomás traktorosa lett.

Húszéves korában hívták be katonai szolgálatra. „Az akkori idők divatja szerint” az ország másik végében találta magát, Nagykanizsán szolgált. Leszerelése után a rendőrség állományába került, az encsi kapitányság állományában a szikszói rendőrőrsön szolgált több mint egy évtizedig. Időközben leérettségizett a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, elvégezte az alapfokú, majd a középfokú rendőriskolát is.

1976-ban került haza a selyebi tsz-be, közben Nyíregyházán elvégezte a középfokú szállításvezetői szaktanfolyamot, majd már feleségével együtt Putnokon a növénytermesztési és állattenyésztési technikumot. Szállításvezető, később növénytermesztési ágazatvezető, 1984-ben pedig juhászati ágazatvezető lett, ahol 6000 birka szakszerű ellátásáért felelt. Még ugyanebben az évben, decemberben választották a már említett három település tanácselnökévé. Irányításával mindhárom településen sokirányú fejlesztőmunka folyt: állami támogatással felújították a helyi ravatalozókat, mélyfúrású kutakkal javították a vízellátást, korszerűsítették a közvilágítást és az utakat.

1989-ben Selyeben már a vízmű­hálózat kiépítésére került sor, majd a munkanélküliség csökkentése érdekében közhasznú programokat indítottak.

A kiszolgáló helyiségekkel együtt 12 × 24 méteres tornatermet építettek, felújították az óvodát és a polgármesteri hivatal épületét. Bevezették az intézményes szemétszállítást, és folyamatosan segítették a helyi állattenyésztést és a tejtermelést. Kiépült a kábeltévé-hálózat és a telefonhálózat, az idén a járdák felújítása számít kiemelt feladatnak.

Eddigi sokirányú munkáját számtalan elismeréssel illették: a termelőszövetkezetben Miniszteri Kitüntetést, Kiváló Dolgozó címet kapott, és elnyerte a Közbiztonságért Érdemérem Ezüst Fokozatát, valamint a Haza Szolgálatáért Érdemérem Ezüst Fokozatát.

„Az eredmények, a sikerek mindenekelőtt a jó csapatmunkának köszönhetők – véli Hubi József. – Annak idején a tanácstagok, most a képviselő-testület segíti a munkámat, ezért közösek a sikereink. Nagyon fontos a lakosság hozzáállása, egyáltalán nem mindegy, hogyan fogadják ötleteinket, elképzeléseinket. Remélem, hogy a továbbiakban a gázvezeték és a szennyvízvezeték kiépítésében is pozitív hozzáállást tanúsítanak.”

1968-ban kötött házasságot Lehoczki Ilonával. Tibor fiuk 1969-ben született, ő a sárospataki Émász villanyszerelője, Alsóvadászon lakik. Felesége óvónő, két kislányuk van. Az öt évvel fiatalabb Árpád a Mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskolában, majd a Gyöngyösi Főiskolán végzett, ma erdészként dolgozik. Kereskedelmi eladó feleségével egy kislányt nevelnek, és Szikszón laknak.

Szabad idejében elsősorban a gyümölcsös (cseresznye, alma, szilva, barack) gondozásával foglalkozik, mivel a gazdálkodással máig nem hagyott fel. Ha település polgárai is úgy gondolják, még egy cikluson keresztül szeretné szolgálni a köz ügyeit.

Jövőre egy fontos jubileumhoz érkezik: 50 éves munkaviszonnyal fog rendelkezni. Úgy érzi, van még annyi erőtartaléka, hogy újabb négy éven keresztül, ha kell szombat-vasárnap is, készen álljon az elvégzendő feladatokra.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)