Szikszó

Bizonyára kevesen tudják ma Magyarországon, hogy Bartha Ferenc, a „fenyvesek fia” a román történelem sorsfordító napjaiban a marosvásárhelyi általános sztrájk élére állt, majd Magyarországra áttelepülve, röpke egy évtized alatt Szikszó város elismert és megbecsült polgára lett.

Marosvásárhelyen született 1952. február 4-én. Anyai ágon gegesi felmenőket tudhat magáénak. Apja – aki hat év második világháborús katonáskodás után még négy évet húzott le fogságban és 1948-ban tért haza feleségéhez – a Szászrégen melletti Beresztelkére való. Mikor a család egyetlen gyermeke világra jött, már a nagyszülők is beköltöztek Marosvásárhelyre, ahol édesapja szabómesterként, édesanyja varrónőként dolgozott.

Gyermekkorának varázslatos éveit töltötte a város falusiasabb részén, amelynek megkoronázását jelentette a nagybátyjaival a havasokban töltött méhészkedés.

Az iskolában jó tanulónak bizonyult, ám az ifjúsági mozgalom helyett jobban érdekelte a Magyar Népi Együttesben való táncolás, meg a kosárlabdázás Tordai Ernő edző kezei alatt. Ennek ellenére nem vették fel a Bólyai Sportgimnáziumba, így a Pápin Ilárián Gimnáziumban románul kényszerült tanulni. Tizenhét éves diákként élte meg élete nagy eseményét, megláthatta régi nagy álmát, a magyar fővárost is, járt a Balatonon is. Siófokon még Illés-koncerten is részt vett, ami fantasztikus élményt jelentett számára. Érettségi után a vegyészetet választotta, így szerzett diplomát a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola kémia–fizika szakán.

Végzés után Besztercére helyezték a gimnáziumba, ahol magyar nyelven taníthatott. Közben a Kolozsvári Babes Bolyai Tudományegyetemen kutatóvegyész diplomát is szerzett, ám a jobb sorsra érdemes székely fiú nem kaphatott ilyen állást. Némi protekcióval szezonmunkás lehetett a marosvásárhelyi cukorgyárban. Ott hamar a laboratóriumban találta magát, ahol a beérkezett cukorrépa cukorfokát kellett meghatároznia – segédmunkásként.

Aztán „rámosolygott a szerencse”, az aligazgató disszertációjának megírásában működhetett közre, így megismerte a gyárat, a technológiát, és amikor az aligazgatóból igazgató lett, őt nevezték ki termelési főmérnöknek.

1989 decemberében a cukorgyárban létrehozott Nemzeti Megmentési Front elnöke lett és meghatározó szerepet játszott a marosvásárhelyi eseményekben. Amikor a gyárban az igazgatóválasztáson elődjénél egy szavazattal többet kapott, úgy döntött, maradjon a régi igazgató. A következő év elején pedig, amikor lehetőség nyílt rá, az egész család számára kiváltották az útlevelet és 1990. április 14-én átlépték a magyar határt egy ócska Ladával. Némi viszontagság után, egy hónap múlva már mindkettőjüknek Szikszón az ATEV-nél volt állásuk. A felesége később otthagyta a gyárat, ám Bartha Ferenc műszaki főmérnökből igazgató-főmérnökké avanzsált 1993 augusztusában és 1994. április 1-jétől pedig a SZATEV Rt. igazgatója lett.

Akkoriban forrongott az élet Szikszón, perben, haragban állt a város a sokak szerint bűzt okádó üzemmel, odáig fajult a dolog, hogy be akarták záratni a gyárat. Bartha Ferenc irányítása alatt a SZATEV Rt. világszínvonalú üzemmé nőtte ki magát. Megvalósultak a környezetvédelmi beruházások, minimálisra csökkentették a bűzhatást, új zárt rendszert építettek ki a városon áthaladó szennyvíznek. Átvették az ivóvíz-szolgáltatást, új kutakat fúrtak, a SZATEV körül nagyarányú fásításba kezdtek, korszerűsítették a technológiát, új szállítójárműveket vásároltak.

Bartha Ferenc tagja a városi önkormányzatnak, szakértője a megyei önkormányzatnak, több vállalkozói szervezetben fejt ki szakértői tevékenységet, a Betánia Alapítvány elnöke, a német nyelvoktatást segítő alapítvány tagja. Közéleti és szakmai tevékenységét az vezérli, hogy legyen jó a cégnek, legyen jó az itt élőknek, Szikszónak. Alapvetően neki köszönhető, hogy Magyarországról egy magyar–német vállalkozói csoport mentette meg Marosvásárhelyen a varrógépgyárat. Továbbra is segíti az RMDSZ munkáját, az erdélyi emberek boldogulását. Mint mondja: „Egy nép vagyunk, egy szív, egy lélek, még ha erről néha meg is feledkezünk.”

Nem kevésbé fontos számára gyermekei boldogulása. Élete párjával, a közgazdász Bartha Erzsébettel, akinek óvodás korában a copfját húzgálta, 1975 karácsonyán kötöttek házasságot. Zoltán nevű gyermekük 1977-ben született, közgazdász, a Miskolci Egyetemen végzett, jelenleg PhD-képzésben vesz részt. 1980-ban jött a világra Imola Zsuzsa, aki az ELTE pszichológia szakán negyedéves.

Bartha Ferenc szabad idejében szívesen utazik, sokfelé megfordult már a világban. Érdekes világnak találta Ausztráliát, olykor meghökkentően izgalmasnak Izlandot és sokszínűnek Kenyát és Kínát, hogy csak néhányat említsünk a számtalan ország közül. Eddigi életútjával elégedett, a jövőben főleg gyermekei érvényesülését szeretné segíteni.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)

***

Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. az elmúlt időszakban jelentősen bővítette tevékenységét Közép-Európában, ami kihatott a szervezeti felépítésre is. Bartha Ferenc a 2011. novemberi változások óta a szikszói SZATEV Zrt. háromtagú igazgatóságának az elnöke és emellett kinevezték az ATEV Zrt. külkapcsolatokért felelős főigazgatójának. Ennek előzménye volt, hogy a cég többségi tulajdonosa, a Magyar Állam megvásárolt egy hasonló tevékenységet végző román céget, majd Szlovákiában és Szerbiában is leányvállalat alapítására került sor. Erdélyi származásának és román nyelvű iskoláinak köszönhetően anyanyelvi szinten beszél románul, amit munkájában – a PROTAN igazgatóságának elnökeként – is kamatoztatni tud. Új beosztása következtében rengeteget utazik a felügyelete alá tartozó üzemekbe.

Mindezen tevékenységei és utazásai közepette a szikszói SZATEV Zrt. sem szorult háttérbe; irányításával újabb, közel 500 millió forint értékű jelentős műszaki fejlesztés zajlik az üzemben, ami a „folyékony” technológia tökéletesítését célozta meg az Európai Unió és a Magyar Állam jelentős támogatásából.

Az idő előrehaladtával gyermekei felnőttek, fia, dr. Bartha Zoltán a Miskolci Egyetem közgazdász tanszékvezető docense lett, pszichológus lánya, Imola Zsuzsa férjével Budapesten él, az Ericsson Magyarország Kft. HR-osztályán dolgozik.

Több évtizedes kiváló szakmai munkája elismeréseként 2012-ben Bartha Ferencnek  ítélték oda az „Év környezetvédelmi vállalkozója” címmel járó VOSZ Prima Primissima díjat.

(Kiegészítve:2012. december 12-én.)