Kéz, amely az ablakot nyitja

Írta: Kulcsár Attila

A nyaralót csak ritkán látogatja a család. Pedig minden komfortja megvan. Egy háromosztatú parasztház – korszerűsítve.  Tisztaszoba, konyha, lakószoba, amelynek a végében egy kis fürdőszobát is kialakítottak.  Hozzá van még ragasztva a valamikori istálló és fáskamra, na meg az udvari WC.  Már egyik se  tölti be eredeti funkcióját, mert az ő házuk  már közművesített, ám nincsen ez még a község minden házában  megoldva. Vannak, akik disznót tartanak, sokan tyúkokat is, és egy-két juhot az ünnepekre. Az állattartás léggyel jár. Ez az egyetlen zavaró momentum a városi ember számára falun. Nem mintha a bérházban nem lenne, de ezek itt olyan nomádok. A házi légy is agresszívebb.

Amikor megérkeznek, szellőztetni kell, mert nincs a háznak szigetelése. Kinyitnak minden ajtót, ablakot, hadd járja át a friss levegő a szobákat.

Amíg a háziak dolgoznak a kertben, a legyek birtokba veszik a lakást. Nem tudni, honnan jönnek, de percek alatt ott vannak mindenütt. Jóravaló, kedves rovarok, élelem után kutatnak, mókásan röpködve, szimfonikusan zümmögve, egyes fajok táncokat lejtenek. Ők is Isten teremtményei – szokták mondani. Fürge léptekkel, gyalogolva becserkészik a poharakat, tányérokat, mosogató peremét. Kedvencük a WC-ülőke, mosogató lefolyója, ahol lenni szokott valami maradék, harapnivaló. De nem sok sikerrel, két hónapja nem jártak itt a háziak, minden steril, minden elemózsiai szavatossága lejárt, összeaszalódott. Akik ezt hamar felismerték, tovább is álltak volna – huss, ki az ablakon –, de valamennyin szúnyogháló állta útjukat. Odakinn a napfény ragyogott a bokrokon, tarka virágok, és akkor a benti félhomályból az egyetlen kiút be van rácsozva. Az egyik házi légy már járt itt egy hónappal ezelőtt, próbálta felidézni, hogy merre is van a konyhaajtó, amelyen akkor ki-bejártak. De nem találta meg a félhomályban. Visszarepült hát az ablakhoz, Ott már egyre többen gyülekeztek. Néhányat megismert a tegnapi tehénürülék partiról, ahol összegyűltek vagy százan is.  De hol van már a tegnapi lakoma, különben is terhes, neki most minden nap enni kell, hogy peték egészségesen fejlődjenek a potrohában. A légysereg egyre dühösebb lett.  Hangoskodtak, veszekedtek egymással:

– Te hívtál ide, mert neked nem volt jó az a kutyatetem.

– Még neked áll feljebb, te hullarabló, hívott a lépfene! Ha sokat hőbörögsz, szólok az istállóban a lóbögöly haveromnak, az majd ellátja a bajodat.

Mások réseket kerestek a hálón, a törpe házi legyek végigcserkészték a háló keretét, hátha valahol eldeformálódott, és ki lehet bújni. De ez két „L” profilba volt beszorítva, sehol nem volt egy szúnyognyi rés se. Nem tudni, honnan került be a szobába egy szuronyos istállólégy, de az nagyon berágott. Messziről hatalmas sebességgel nekirepült a hálónak, hegyes szájszervét belefúrva a műanyag szövetébe, hogy szétfeszítse, de ő se boldogult. Alig tudta visszahúzni a csáprágóit, majdnem beleragadt a hálóba. Mások csak járkáltak körbe-körbe a keret peremén, dünnyögve, méltatlankodva. Fogadkoztak, hogy be nem teszik a lábukat ide többet.  Egy fémzöld döglégy elátkozta a percet is, amikor berepült a konyha ajtaján, pedig tudhatta volna, hogy az ilyen lakásokban már vízöblítéses a WC, és klozet-kefe is van minden kagyló mellett.  A nagyon buták nem takarékoskodtak az energiáikkal, röpködtek ész nélkül, de közben lement a nap, a szobában egyre sötétebb lett, és ház lakói nem szoktak itt aludni. Lenyírják a füvet, megkapálják a szőlőt, a veteményest, és este már holt fáradtan otthon fekszenek le.  Minek ezeknek nyaraló, jegyezte meg egy pőcsik, aki csak erre járt, de ő se találta meg a kijáratot.

Ekkor megjelent az EMBER, a teremtés koronája. Hatalmas sziluettje – mint egy felhő – elállta a szobába vezető nyílást. Minden légy őrjöngve repült neki a szúnyoghálónak. Rázták sűrű szövését, vergődtek szárnyaikkal. Amikor a háziúr bezárta az ablakot, a legyek a háló és az ablak közötti vékony résben rekedtek.

És a házaspár hazament a nyaralóból a városba. Jó, ha két hét múlva jönnek. Ekkor tört ki igazán a pánik a legyek között. Mindegyik röpködött szűk ketrecében faltól falig. Ütődve egymásnak, keretnek, hálónak, üvegnek. Aztán a kimerültségtől behúzódtak egy sarokba, és lejátszódott előttük életük filmje. A boldog gyermekkor, kristálycukor az asztalon, finom kutyaürülék a teraszon, egyszer egy ízletes döglött macska a kertben.  Később az első szerelem. Egyesek nekiestek egymásnak, hogy még egy utolsót szeretkezzenek – úgy látszik, minden élőlénynek ugyanarra a srófra jár az esze.  A harmadik napra, amikor a tűző nap az üveget felmelegítette, és szinte leperzselte a szárnyukat, már alig éltek, görcsösen kapaszkodtak a hálón ízelt lábaikkal. Már nem mozdult egyik se. A gyengébbek eleresztették a szúnyogháló szövését, és aláhulltak az ablakdeszkára. A két húslégyből kibújt az állat, ezek már ott álltak lesben, és elkezdődött a kannibalizmus. Rágóikkal nekiestek a védekezni képtelen, ám még élő rovaroknak. Először a potrohukat harapták le, abban van a legtöbb tápanyag, majd a szemek következtek. Azok a csodálatos légyszemek, amelyek 200 fokos látószöget képesek befogni és 240 képet tudnak elkülöníteni másodpercenként. És ez a biológiai csoda, a memóriájában milliónyi eltárolt fényképévek a természetnek, vacsora lett egy másik nyomorult élőlény számára.

Amikor az EMBER, az ő feleségével két hét múlva újra kinyitotta az ablakot, hogy beengedje a virágok illatát a szobába, ott hevertek a legyek tucatszám a szúnyogháló előtt az ablakpárkányon. Az asszony közömbösen összeseperte őket.

Ilyen a légy, és ilyen EMBER, a természet fejedelme. Szép a világ, a Föld egy paradicsom. Hegy, völgy, folyók, tengerek.  Örömök, élvezetek,  forrása . És van ez az ózonpajzs felettünk. Úgy tudom elképzelni, mint egy ablakot. Most talán zárva van. Nekünk ez a jó.  De mi van, ha kinyitja valami vagy VALAKI…?

A kép forrása:http://www.mitevolegyek.hu/

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése