Nyíregyháza

Sátoraljaújhelyen ezerkilencszázharmincnyolcban született. Édesapja szabómester volt, és József mindössze tizenhat éves volt, amikor az édesanyját elveszítette. Egy öccse van, fiú, fül-orr-gégész Sátoraljaújhelyen.

Édesapja úgy gondolta, hogy református szellemben kell nevelkedni, ezenkívül nem árt, ha már egészen fiatalon megismerkedik egy idegen nyelvvel, ezért Sárospatakra vitte, ahol az angol internátus lakója volt három évig.

Ezerkilencszázötvenkettőben államosították a sárospataki főgimnáziumot, ezért hazatért Sátoraljaújhelyre, ahol a volt piarista gimnáziumban érettségizett ötvenhatban. Még abban az évben felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, ahol hatvankettőben megkapta az orvosi diplomát.

Az egyetemi évek alatt főként a sebészet iránt érdeklődött. Tudományos diákköri tevékenységet végzett az Anatómiai Intézetben, majd a Műtéttani Sebészeti Intézetben, ahol pályamunkát is írt a hasnyálmirigy-sérülésekről.

Végzés után egy évig a mátészalkai kórházban dolgozott, majd a frissen épült fehérgyarmati kórház sebészeti osztályára került. Ezerkilencszázhatvanhatban általános sebészetből szakvizsgázott. Ezután még egy évet Fehérgyarmaton töltött, majd mivel Nyíregyházán ekkoriban kezdték szervezni az urológiai osztályt, bekerült a megyeszékhelyre.

A váltáshoz az is hozzájárult, hogy amikor Mohácsy professzor átkerült Debrecenből Nyíregyházára, többször beszélgettek, s végképp nyilvánvalóvá vált a számára is, hogy a sebészetet fel kell váltani az urológiával. A sebészet − a régi hagyományok következtében − meglehetősen gazdag volt jó orvosokban, s nehezebb volt ezen a területen valami új dologgal kirukkolni. A fiatalembert pedig érthetően csábította a kiugrás lehetősége, a siker.

Az urológia ebben az időszakban hatalmas fejlődés előtt állt. 1967 decemberétől kezdve folyamatosan − három évtől eltekintve − Nyíregyházán dolgozik.

Dr. Varga József világéletében azokat a területeket szerette, ahol gyorsan kell a döntéseket meghozni, de nem lehet tétovázni a végrehajtással sem. Úgy érezte, hogy alkalmas erre a felpörgetett tempóra.

Az urológia hasonlít a legjobban a hasi sebészethez, tehát sebész is maradhat, de ezzel együtt a gyógyítás egy gyorsan fejlődő új területét is megismerheti. Fontos ösztönző erőt jelentett, hogy Mohácsi professzor urat tekintve kiváló urológus mellett dolgozhatott, aki az európai urológiai elveket követte, és fantasztikusan nagy tekintélyt szerzett magának a szakmában.

Az urológiai osztály voltaképpen ezerkilencszázhatvannyolcban kezdte meg működését. Két évvel később szakvizsgázott urológiából, adjunktus lett, majd hetvenhatban főorvos. Ezerkilencszáznyolcvanötben − engedéllyel − Észak-Jemenbe, a fővárosba ment dolgozni, ahol egy harmincnégy ágyas urológiai osztályt vezetett.

Rengeteg tapasztalatot szerzett, amellett, hogy bepillanthatott egy eltérő kultúrába, számtalan olyan betegséget volt módja megismerni, ami Magyarországon nincs.

Nagyon érdekes volt, hogy odakint szembesülni kellett a keleti kultúrával, s ez mindenképpen igényelte a nyitottságot. Kint tartózkodása alatt számtalan cikket publikált különféle − elsősorban angol nyelvű − orvosi lapokban. Sokat jelentett, hogy a család vele volt Észak-Jemenben. A felesége az egyetemi orvosi könyvtárnak volt az igazgatója, a gyerekek pedig felváltva töltöttek kint egy-egy évet. Ezerkilencszáznyolcvankilencben tért haza, és kilencvenkettő január elsejétől, mivel Mohácsy professzor úr nyugdíjba ment, megpályázta a megüresedett állást. Azóta is a jelenlegi helyen és beosztásban dolgozik.

Az urológia rendkívül gyorsan fejlődő szakma, sokat változott az elmúlt évek alatt. Valamikor nyílt műtéti technikát alkalmaztak, ma már a beavatkozások endoszkópos jellegűek. Persze nemcsak a technika változott, hanem az orvos is. Új készségekre volt szükség, másfajta szemléletre.

Az urológián belül természetesen vannak részterületek, amelyek iránt a főorvos úr jobban érdeklődik. Ilyen az urológiai tumorsebészet, talán azért, mert itt maradt meg a leginkább a hagyományos nyílt sebészeti technika.

A kevés szabad időben dr. Varga József szívesen zongorázik, olvas. A zene feloldja a feszültséget. Minden évben megrendezik a zenélő orvosok találkozóját, más-más városban jönnek össze az orvos muzsikusok. Az idein nem vesz részt, mert síelés közben megsérült, és nem tudja megfelelően mozgatni a karját.

Gyakran szóba kerül, hogy az egészségügy szerkezetét át kellene alakítani. Ebben van igazság, de rendkívül fontos lenne, hogy először a fejekben legyen rend. Hiányzik a nyitottság, amelynek a segítségével az ember képes befogadni az újat. Akár tudományos, akár kulturális eredményről van szó. Mivel a mai ötvenesek generációja neveli a következő nemzedéket, ezért észlelhető eredmények csak később várhatók.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)