Nyíregyháza

Egész életét a gyógyításnak szenteli dr. Szük Béla, a Jósa András megyei kórház I-es pulmonológiai osztályának vezető főorvosa. Kerek, szabályos életút rajzolódik ki a beszélgetésből. Annak ellenére, hogy kutató biológusnak készült, mivel az általános iskolai biológiatanárának hatására megismerhette ennek a gyorsan fejlődő, izgalmas tudományágnak az alapjait. Az egyetemen akkor éppen nem indult ilyen szak, ezért az orvosi mellett döntött. Mint mondja, soha, egyetlen percre sem bánta meg, hogy a beteg ember szolgálatába szegődött.

Olvasztár édesapa és háztartásbeli édesanya családjába született. Bátyja gépészmérnök, öccse számítástechnikával foglalkozik. Ezerkilencszázötvennégyben a jó nevű Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett Miskolcon. Azonnal felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Az aktív diákéletből jutott a tanulmányok mellett a mozgalmi munkára, a sportolásra. Mint atléta a száztíz méteres gátfutásban versenyzett, tizenhét másodperc körüli eredménye kimagasló. Éjt nappallá téve dolgozott, s abban mérhette le a sikert, hogy a diplomaosztás után a kétszáz végzős közül bekerült abba a harmincötbe, akik számításba jöhettek benn maradni valamelyik klinikán. Többszörös szűrőt követően általában nyolc-tíz frissdiplomás kezdheti meg itt orvosi pályafutását. Így történt ez Szük főorvos úr esetében is. Rögtön a tüdőgyógyászatra került és hűséges maradt ehhez a szakterülethez. Negyedszázadon át gyógyított, kutatott és oktatott a klinikán.

Érdeklődését felkeltette a tbc, amely korábban szedte áldozatait hazánkban. Visszaszorították a megbetegedéseket, mivel sikerült kiépíteni egy precíz szűrő- és gondozói hálózatot. 1985. február elsejével jött Nyíregyházára, az I-es pulmonológiai osztály vezető főorvosává nevezték ki, s egyúttal ő lett a megyei tüdőgyógyász szakfőorvos. Mindkét beosztást ő látja el a mai napig.

− Hatalmas léptekkel halad előre a tudomány e téren − fejtegeti a főorvos. − Egyfajta ellentmondást tapasztalunk, mivel a gyógyintézet felszereltsége modern, teljes bronchológiai kivizsgálást végezhetünk. Lehetőség nyílt a hörgőben kívülről végezhető beavatkozásra is. Citológiai mintavétel után saját laborban végezzük el a vizsgálatot. Az aerosológián az asztmások kezelése történik modern eszközökkel. Az ellentmondás másik oldala, hogy az utóbbi huszonöt év legrosszabb statisztikáját rögzítettük az új tbc-s betegek számát illetően. Azt hittük, hogy a nyomor, a szegénység már nem pusztítja tovább a testet, a lelket. Sajnos, a munkanélküliség, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás terjedésével ismét megjelent a tuberkulózis. Ezerkilencszázkilencvenötben négyszázegy új beteget vettünk nyilvántartásba, közülük kétszáz a fertőzőek száma. Életveszélyessé vált az épület, amelyben a szűrésre sor került. Egyébként is lazult az állampolgári fegyelem, az emberek kisebbik hányada vette komolyan a tüdőszűrésre szóló tájékoztatót. Önkéntesen pedig alig-alig jelentkeznek. A teljes szétesés állapotába került a gondozói hálózat.

Sajnos, az új hörgőrák kialakulásában is megyénk áll az élen. Évente négyszáz új hörgőrákost vesznek nyilvántartásba. A felfedezéstől számított egy évet csak kevesen élik meg. Az időben történő műtét is alig tizennyolc-tizenkilenc százalékuknak lesz valódi segítség. Különösen a légszennyezés és a dohányzás tehető felelőssé e daganatfajta kialakulásáért.

Látleletet készíthetnének a társadalomról. A tüdőosztályon ugyanis a szociális szempontból hátrányos réteg tagjai jelennek meg betegként. A légzőszervek elváltozásai nagy mértékben függnek az életmódtól. Aki az egészség mellett voksol, tartózkodik a káros szenvedélyektől, tiszta környezetben él, sokkal ritkábban kap meg bármilyen légúti betegséget. Egyebek mellett ezeket az adatokat is tartalmazza az a hetven tudományos közlés, amelyet dr. Szük Béla főorvos készített. Tartott körülbelül százötven előadást, tagja a Magyar Tüdőgyógyászok Társasága elnökségének, vezetőségi tagja a klinikai légzésélettani szekciónak és vezeti a gondozási szekciót. Tagja a szakmai kollégiumnak, rovatvezető-szerkesztője egy szaklapnak. Joggal lehet rá büszke, hogy az általa írt jegyzetből még ma is tanulnak a medikusok. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott a minisztertől, Kiváló Oktatót pedig a DOTE-tól, címzetes egyetemi docens és nívódíjjal ismerték el átlagon felüli tevékenységét.

Felesége, dr. Deschmann Jolán, szintén tüdőgyógyász. Az egészségügyi szakközépiskola szakmai igazgatójaként nemrégiben vonult nyugalomba. Gyermekei közül Béla villamosmérnök, László közgazdász, Fruzsina fogtechnikus és Bendegúz szintén villamosmérnök-hallgató.

Szabad idejében kertészkedik, egy hold gyümölcsösét éveken keresztül egyedül művelte. A természet nyugalma, csendje, örök körforgása ad számára kikapcsolódást, örömet. A munkából ugyanis bőven kijutott az eltelt évtizedek alatt.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)