Dr. Szócska János

Nyugalmazott osztályvezető főorvos,

Nyíregyháza

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jósa András Kórház Fül-Orr-Gége Osztályának nemrégen nyugdíjba vonult vezetője mindmáig magában hordozza a sokgyermekes családban felnövők valamennyi jó tulajdonságát. Így nem véletlenül volt türelmesebb és sokkal megértőbb mindazokkal szemben, akik oly gyakran – már a rendelés kezdetén – a magas cével kezdték gondjaikat sorolni. S mindezt hosszú-hosszú éveken át megtette.

Az öröklötten magával hozott segíteni akarása korán elhunyt szüleinek szellemi hagyatéka volt. Rájuk emlékezően elmondható: mindketten, igaz, más módon, segítették és gyógyították a hozzájuk forduló embereket. Nagyapja tanító, nagyanyja a gyógynövények igazi szakértője volt. A főorvos úr felesége, Szócska Irén Mária, már nyugdíjas könnyűipari mérnök. A közel ötvenéves fiuk, János Attila az informatika és a számítástechnika megszállott művelője. Húga, Irén Judit a nyelvtudományok művelője és egyben elismert szakértője. Barátaik sajnálatára – vagy irigységére – családtagjaikkal együtt az Európai Unió egyik legszebb városában, Münchenben élnek. Ennek következtében a bővebb család három unokája: Yvonne Bernadett, Gary Jenő és a legkisebb, Bence Tivadar csak ritkán találkozhat a nagyiékkal.

A nagy munkabírású orvos ezen tulajdonsága akkoriban nagyon elkelt a megyében: a környékről is Nyíregyházára „jövő”, súlyos fül- és gégegyógyászati problémákkal küszködő betegek semmi pénzért nem akartak másik orvoshoz menni. Nekik csak ő kellett. Pedig igazából alig ismerték személyesen. De a híre volt az, ami mindennél többet mondott a rá várakozók tömegének. A vezetése alatt álló osztály valamennyi munkatársának csupán „egy” feladata volt: alapvetően megelőzni és megakadályozni a súlyos betegségeket kísérő szövődmények kialakulását. Akkor, amikor még nem létezett a világ ezen felén (sem) egyetlen, az országok orvosai közötti közvetlen telekommunikációs rendszer. Olykor a természet gyógyító erejébe és a saját tudásba vetett hit mutatta az utat…

A főorvos úr példát mutatva dolgozott, amit lehetett kiharcolt az osztálynak. Így kerülhetett sor az orvoslétszám emelésére, valamint sokféle technikai fejlesztésre is. Kitartó munkájának eredményességét és hatékonyságát jellemzi az is, hogy ő lett az első olyan vezető, akit a saját nevelésű utód követhetett az osztályvezető-főorvosi székben. A kor követelményeinek megfelelően kialakított ellátócentrumokban folyamatosan végzik ma is mindazokat a gyermek fül-orr-gégegyógyászati beavatkozásokat, amiket eddig másutt kellett megtenni. A viszonylag gyakran előforduló „hasadásos” nyúlszáj és farkastorok betegségeket ma Budapesten, Miskolcon és Debrecenben látják el. A már említett súlyos elváltozások közé sorolhatók még a középfül- és csecsnyúlvány-gyulladások, amik „puskaporos hordók” voltak az érintetteknek, hisz’ belőlük bármikor kialakulhattak azok a szövődmények, amik végzetessé válhattak. A fellépő agytályog sajnos olykor a beteg elvesztését is jelenthette…

A csapat azonban tette a dolgát. Az orvosok, az ápolók nemcsak a megelőzéssel, hanem a korszerű műtéti beavatkozásokkal is teljesítették azt, amit esküjükben vállaltak. Az egyre gyakrabban alkalmazott tympanoplasztika, valamint a fül-orr-gégészeti daganatos betegségek műtéti gyógyítása nélkül a betegre csupán a váratlanul érkező végzet várhatott. A rengeteg műtét során szerzett tapasztalat egyedülállóvá tette az osztályon dolgozó orvosokat. Gyakorlatuknak köszönhetően elsőkként operálhatták együtt a gégedaganatos betegeket a nyaki nyirokcsomó-áttétesekkel.

Az alkalmazott módszer eredményességét igazolja az is, hogy sokan gyógyultan jönnek vissza, s nem ritka a szomszédos Kárpátaljáról vagy az Erdélyből érkező beteg sem. Szakmai büszkeségből említi meg a főorvos úr, hogy gyógyító munkája során módja volt alkalmazni a világhírű Réti professzor eljárását a gégeszűkületes betegein. Az ő útmutatásai szerint végezték a műtéteket, s ahol lehetett, megtartották a gége funkcióit. A módszer nagyszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az USA-ból érkezett szakorvosok is „dicsőítették” azt.

Színesen és szívesen szól a szakma fejlődéséről is. Elmondja, hogy az eltelt évtizedek során különvált az audiológia, az otoneurológia és még egyéb, korábban a külvilág számára alig ismert ág. Örömére a fejlődés nem állt meg, s napjainkban is egyre újabb és újabb területek nyernek önálló működési jogot a fül-orr-gégészetben.

Tudományos munkássága során számtalan új műtéti eljárást adott tovább. Évtizedeken át vezetőségi tagja volt a Magyar Fül-, Orr- és Gégeorvosok Egyesületének. Gyógyító munkája elismerései között ezidáig a legfényesebb a „Cseresnyés Sándor”-emlékérem volt. A 2006. év nyarán kapott „Életmű Díj” minden bizonnyal szebben csillog szobája falán…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Péter László és neje, Dr. J...

Dr. Sztányi István

Lakatos Dénes

Dr. Szikora Lászlóné

Dr. Balogh Zoltán

Poroszka Norbert

Dr. Szerdahelyi Zita

Dr. Szerdahelyi Szabolcs

Seszták Oszkár

Dr. Szabó Sarolta PhD

Hargitai István

Dr. Tisza László

Dajka István

Giliga Ferencné

Gyetván Magdolna

Csizmadia Valéria

Fodor László

Fábián Gonzáles

Bodnár Zoltán

Hargitai István

Dr. Elek Ibolya