Nyíregyháza

A délelőtti rendelés végén találkoztunk, ezen az átlagos hétköznapon három osztály fogait ellenőrizte, némelyik gyerekét tömte, húzta dr. Papp Katalin. A mindig derűs, mosolygós asszonyon nemigen látni, hogy hat órát állt vagy ritkábban ült a kezelőszék mellett.

Dombrádon született dr. Papp László jogász családjában. Édesanyja, Dima Magdolna nyugdíjas, Nyíregyházán él a gyermekei közelében. Katalinnak egy testvére született, László, aki az apa nyomdokaiba lépve jogot végzett, és a nyíregyházi Közterület-fenntartó Kht-nál jogász. A férje Makai István, a Nyírtávhő igazgatója. Két gyermekük közül Attila az idősebb, ő vállalkozó a megyeszékhelyen, míg Áron fogorvosként dolgozik: az édesanyja és az ő rendelője egymás mellett található a Sóstói út elején.

A kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban tett érettségi után a Szegedi Orvostudományi Egyetem fogorvosi karán vehette át a diplomáját dr. Papp Katalin, és 1967-től kezeli a betegeket Nyíregyházán. Az egykori járás területén látta el a hozzá fordulókat. A városlakók jól emlékeznek a zsúfoltságra, ami a Bocskai utcai rendelőben fogadta a szülőket és a gyermekeket. 1982-től csoportvezető főorvos. Elkezdődött egy intenzív reklámkampány a rendszeres fogászati megjelenés, a korszerű táplálkozás és a hatékony fogmosás népszerűsítése érdekében. A kis páciensek szívesen jöttek, mert a főorvosnő megnyugtató, kedves szavai, valamint a kezelés után kapott fogkefe vagy prospektus feledtette velük a tortúrát. Jól haladt a gyermekfogászati ellátás szervezése, szép eredményeket könyvelhettek el a szakemberek. A megye csoportvezető főorvosai dr. Papp Katalint 1986-ban megválasztották prevenciós főorvosnak.

A politikai rendszerváltozással majdnem egy időben kezdődött el az egészségügy mélyreható reformja. 1989-ben a nyíregyházi alapellátási igazgatóság kinevezte a gyermekfogászat csoportvezető főorvosának a doktornőt. Újabb változást 1996 jelentett az életében, amikor kollégáihoz hasonlóan ő is vállalkozó fogorvos lett.

Jelenleg 3063 gyermek – a 6 évestől a 18 évesig – évente kétszer rendszeresen felkeresi a főorvosnőt. Rendelet kötelezi az intézményeket az évi két szűrésre, s ez az egyik olyan központi rendelet, amelynek máris mutatkozik a jótékony hatása. A főorvosnő úgy érzi, mind a város vezetése, mind az alapellátási igazgatóság maximálisan támogatja a munkáját. A prioritások megfogalmazása után sikerült érvényt szerezni a gyermekfogászat javítását célzó döntéseknek. Ennek eredményeként javultak a fogászati mutatók. Az indulásnál négy főállású gyermekfogorvos dolgozott Nyíregyházán, ma kilencen vannak és tízen pedig vegyes körzetben (gyermek- és felnőttellátás együtt) tevékenykednek. A fogorvosok beosztották maguk közt, kihez melyik középiskola tartozik. Örömmel tapasztalják, hogy az intézkedés eredményeként lefedték az egész várost.

Számos szakmai és közéleti funkciót lát el Papp főorvosnő. A Magyar Fogorvosok Egyesületének vezetőségi tagja három éve, a Gyermekfogorvosi és Fogszabályozási Társaság országos vezetőségi tagja, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának országos elnökségi tagja, a MOK megyei fogorvosi tagozatának elnöke, a MOK nyíregyházi városi alelnöke, az Orvossegély Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese. Nyíregyházán 1986 és ’90 között a városi tanács tagja, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke. A rendszerváltozás utáni városi önkormányzatban 1994 és ’98 között a szociális, egészségügyi és lakásbizottság tagjaként végezte közéleti munkáját.

– A fogászatot érintő változások aktahegyekben mérhetők – magyarázza Papp főorvosnő. – A rendelethalmaz megismerése, értelmezése és tudatosítása, valamint a betartatásról való gondoskodás sok tennivalót ad. A kapkodva készült rendeletek pedig csak nehezítik a helyzetünket. Évek óta tapasztalom, hogy a főváros és a vidék Magyarországa mintha nem is egy bolygón lenne. Meggyőződésem, hogy jobban figyelembe kellene venni azok észrevételeit is, akiket érint egy döntés. Itt van például az egy orvosra jutó fejkvóta. Amikor egy fogorvosra 4200 gyerek jut Fehérgyarmaton, és csupán kétezres lélekszámig kapja az alapfinanszírozást – ellátási kényszer jelentkezik. Az ellátási kötelezettség előírja, azt hogy a területen egyetlen kis beteg sem maradhat kezelés nélkül. De akkor miért büntetik anyagilag az orvost, ha a törvényben előírtak miatt több beteget kell ellátnia?!

Papp főorvosnő kiemelkedő szakmai, közéleti tevékenységét jó pár kitüntetéssel ismerték el. Főigazgatói dicséretet kapott 1985-ben és ’87-ben, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült 1986-ban, Kiváló Társadalmi Munkáért Minisztertanácsi elismerést vehetett át 1987-ben, és ’88-ban Nyíregyháza Városért plakettel jutalmazták átlagon felüli közösségi és szakmai elkötelezettségét. Teszi mindezt azért, hogy jobb legyen a lakosságnak, az embereknek.

A családjának alkot konyhaművészeti remekeket szabadidejében, pihenésként kertészkedik.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)