Záhony

Hazánk legfiatalabb vasúti üzletigazgatója, a műszaki tudományok kandidátusa, az orosz nyelv felsőfokú ismerője Záhonyban dolgozik. Dr. Kádár András a neve. Röviddel beszélgetésünk előtt, ezerkilencszázkilencvenhat nyarán nevezték ki üzletigazgatónak, egyben vezérigazgatói biztosnak. Legfontosabb feladata, hogy ezt a világszerte ismert vasúti átrakókörzetet úgynevezett profitcentrummá alakítsa át. Óriási feladattal és felelősséggel jár ennek a célnak a megvalósítása. De hiszen Záhony térségében minden olyan gigantikus. Óriásdaruk, roppant erejű mozdonyok, a megszokottnál szélesebb és hosszabb vagonok és tömegáruk ejtik csodálatba az ide látogató laikus embereket. A cégnek újabban ez a neve: MÁV Rt. Záhony-Port Átrakási Üzletigazgatóság. A port több nyelven kikötőt jelent. Nos, ennek a szárazföldi kikötőnek nem csak múltja, jelene is van, s jövője is lesz. A jövő egyik kovácsolója, alakítója, ez a dinamikus fiatalember, dr. Kádár András.

A közelmúltban fényképekkel illusztrált, jól szerkesztett könyv jelent meg, melynek címe: A záhonyi vasúti csomópont története. E könyv főleg szakmai körökben forog, ezért e helyen is adjunk ízelítőt a könyvből az utókornak: Éppen most ötven éve, hogy a térségben megindult a széles nyomtávú vagonok forgalma. A záhonyi területet közvetlenül érintő első vasút, a Nyíregyháza-Csap-Ungvár vonal ezernyolcszázhetvenháromban Észak-Magyarország két nagyobb városát, a felvidéki Ungvárral kötötte össze a Tiszán át.

A terület másik vasútja, az ezerkilencszázötben üzembe helyezett Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV-vonal Erdély felé irányította a vasúti közlekedést, és Záhonynál kapcsolódott az előző vonalhoz. Záhony, az egykori vasúti megállóhely az elmúlt ötven évben hatalmas csomóponttá fejlődött. A könyv részletesen beszámol Tuzsér, Komoró és Eperjeske kiépítéséről és fejlesztéséről is. Túlzás nélkül állíthatjuk: ez a könyv ipartörténeti, közlekedéstörténeti szempontból is fontos.

A múltnál talán jobban érdekli az olvasót a jelen és a jövő. Ám mindenekelőtt álljon itt két beszédes szám. A 80-as években Záhonynál évente átlagosan 18 millió tonna áru volt a ki-belépő forgalom. Most 6-7 millió tonna. A következő pár évben az évi 10 millió tonnát célozzák meg. Nos, a folyamatban lévő átszervezés után 1997. január 1-jétől a térség profitcentrumként működik, előtérbe kerül a megrendelő-teljesítő viszony. A gazdálkodó, kereskedő vasút országszerte előtérbe került, ám ennek a témának itt különös jelentősége van. Az igazgató- vezérigazgatói biztos irányításával dolgozzák ki azt a stratégiát, amely meghatározza a jövőt. A jól működő üzletigazgatóságnak, illetve profitcentrumnak megvannak a személyi és technikai feltételei. (A dolgozók egy része tanfolyamon vesz részt.)

Az üzletigazgatóság tovább akarja szélesíteni a nemzetközi kapcsolatait. Ám a magyar szállíttatókkal is szorosabbá akarják tenni kapcsolataikat. Ezerkilencszázkilencvenhat őszén nagy, országos szállíttatókkal ezért is szerveztek Záhonyban fórumot, eszmecserét. A több lábon való állást az itteniek is előtérbe helyezik, ez részükre is elkerülhetetlen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hagyományos személy- és áruszállítás, valamint átrakás mellett más szolgáltatásokat is bevezetnek. Így például a tárolást, a raktározást, az árumanipulálást. A kombinált fuvarozásra is nagy gondot fordítanak. Jelenleg − igény szerint − Munkácsig szállítják a vagonokban a kamionokat. A szállításnak gyors és környezetkímélő ez a módja. Ukrajna belsőbb részeire azért nem lehet vagonokban kamionokat szállítani, mert az alagutak ezt nem teszik lehetővé. Ezért az ukránok két alacsonyabb speciális vasúti kocsit gyártattak, az ezekre a kocsikra rakott kamionok elférnek az alagutakban. Terv, hogy több ilyen kocsit gyártatnak és akkor a kamionvonatok egészen Lembergig közlekednek majd. Végül, de nem utolsósorban itt említjük: a következő fél évtizedben 4-5 milliárd forintot fordítanak Záhony fejlesztésére.

Álljon itt dr. Kádár András portrévázlata. Kisvárdán született, Szegeden a vasútgépészeti tagozaton érettségizett, a Moszkvai Vasútmérnöki Egyetemen szerzett diplomát. Az egyetem a közelmúltban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját.

Diákszerelem után orosz lányt vett feleségül, felesége Záhonyban műszaki előadó. Lányuk általános iskolás, fiuk még óvodás.

Kádár András dolgozott az egyetem elvégzése után Záhonyban, majd a vezérigazgatóságon osztályvezető-helyettesként tevékenykedett, az itteni kinevezéséig. A kandidátusi disszertációjának ez volt a címe: Vasúti dízelmotor hajtórúdcsapágy műszaki állapotának értékelése, rezgésdiagnosztikai módszerrel. A sokoldalú igazgató szabadidejében ha teheti, úszik és klasszikusokat játszik orgonán. Sporttal és zenével kapcsolódik ki a sínek, a csattogó vagonok birodalmában.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)