Záhony

Ha írjuk Záhony történetét, ha hangsúlyozzuk az átrakókörzet fontosságát, akkor Juszku Ferenc nevét és tevékenységét is meg kell említenünk. Kulcsszerepet tölt be az említett területen. Ő a MÁV Rt. Záhony-Port Üzletigazgatóság vezetőjének, dr. Kádár Andrásnak az üzemeltetési helyettese. Széles körű feladatokat lát el. Mondhatni: ott van a tűzvonalban, a gyakorlati munka sűrűjében.

Felügyeli az üzemeltetési szakterületet, irányítja a belépő széles nyomtávolságú kocsikban érkező áruk átrakását, a széles és normál nyomtávolságú vonatforgalom szervezését, lebonyolítását. Gondoskodik az átrakandó áruk, a normál nyomtávolságú kocsik, az átrakási kapacitások összhangjának megszervezéséről. A közel ezerféle belépőáru különböző átrakási technológiát különböző típusú normál nyomtávolságú kocsit igényel. Gazdálkodnia kell a fuvareszközökkel, az átrakó berendezésekkel. Stratégiai és napi gondokkal egyaránt meg kell küzdenie. Persze nem egyedül. A vasút üzemeltetése kollektív munka. Csak a jól összehangolt kollektív tevékenység hozhat eredményt hazánk legnagyobb vállalatánál, a vasútnál. Felügyelete alá tartozik az az üzemrész is, amelyik a térségben üzemelő közvámraktárak, iparvágányok, bérelt rakterületek és állomási kezelési helyek kiszolgálását végzi. Fontos feladata a külföldi vasutak tulajdonába tartozó vasúti kocsikkal való gazdálkodás – a tartózkodási idő minimálisra csökkentése –, ezzel valuta takarítható meg a vasútnak és hazánknak.

Az igazgatóhelyettes színes és változatos munkája nem különíthető el a hazai és a világgazdaság változásaitól. Az orosz válság Záhony térségében is érezteti hatását. 1998 őszén visszaesett a forgalom, ám karácsony körül némi fellendülés volt tapasztalható. Aztán 1999 elejétől reneszánszukat élték a barterüzletek. Vagyis áruért áruval fizettek, és ez forgalomnövekedést eredményezett. Az oroszok, az ukránok például műtrágyát és faárut adtak, mi élelmiszert szállítottunk cserébe. A barterüzlet tavasszal fellendülést mutatott.

Külön kis fejezetet érdemel az igazgatóhelyettes külföldiekkel kapcsolatos tevékenysége. Napi kapcsolatot tart az országhatár másik oldalán dolgozó ukrán vasutasokkal. Sok-sok külföldi közlekedési szakember, üzletember az üzletigazgatóság első számú vezetőjét keresi meg először, de ha a helyszíneken akar tájékozódni, akkor az igazgatóhelyettes kalauzolására, közbenjárására is szükség van. A napi sajtóból köztudott, hogy gyakran járnak itt ukrán, orosz, német és francia szakemberek. Azt már kevesen tudják, hogy az igazgatóhelyettes nemrég japán, majd kínai szakemberrel járta körül az átrakókörzetet. A bemutatásnál, az ilyen gyakorlati tárgyalások során diplomatikusnak kell lenni, hiszen a külföldi partnerek hazaviszik magukkal hazánk jó, vagy rossz hírét. A jó benyomás üzletkötéshez vezethet, a rossz üzletet hiúsíthat meg. Mit jegyezhetett fel a krónikás mostanában Záhonyban és térségében? Olyanokat, amelyekhez közvetlenül, vagy közvetve az igazgató helyettesének is köze volt. Nos, jó hír volt, hogy az objektív nehézségek ellenére az üzletigazgatóság a múlt évben is eredményesen dolgozott, eredménnyel zárhatták 1998-at. 1999 márciusában intenzíven elkezdték az eperjeskei átrakó rekonstrukcióját, felújítását. Ez a nagy munka 2,5 milliárd forintba kerül. E hatalmas pénz jelentős része a nemzetközi Phare-program keretében jön a térségbe. A beruházás megvalósítása alatt vágányzárakra, kisebb forgalomkorlátozásokra is sor kerül. Mindezt úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy az üzemeltetésben ne legyen fennakadás. Leírhatta a krónikás, hogy jelentős környezetvédelmi beruházásokra is sor került, illetve sor kerül a térségben. Elkészült a záhonyi állomás felújítási terve. Előre mutat, hogy megvan a logisztikai központ látványterve. Az sem mellékes, hogy februártól angolul beszélő PR-menedzsere van az üzletigazgatóságnak, ő tolmácsolt az igazgatóhelyettesnek a japán úr látogatásakor.

Juszku Ferenc 1952-ben Kékcsén született. A szegedi vasútforgalmi technikumban érettségizett. Diplomát szerzett a Szegedi Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A főiskola elvégzése után Záhonyban forgalmi területen dolgozott. Négy évig Eperjeskén állomásirányító, majd forgalmi szakirányító volt. Komoró–Tuzsér közös állomásfőnök-helyettese lett. Záhonyban is dolgozott állomásfőnök-helyettesként. Az igazgatóságon kereskedelmi osztályvezető-helyettesként kezdte. 1990-től az igazgatóság egyik helyettes vezetője. (Korábban több területet felügyelt.) 1992-ben miniszteri kitüntetéssel ismerték el munkáját. Tagja a Közlekedéstudományi Egyesületnek. Kisvárdán lakik családjával kertes házban. Szeret barkácsolni. A fia végzős a Győri Közlekedési Műszaki Főiskolán, és Záhonyba tart. Alakul egy dinasztia.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)