Tuzsér

Barna István az 1994-es választások óta Mándok alpolgármestere, egyben a közelben lévő tuzséri Taurus Carbonpack Kft. gazdasági igazgatóhelyettese, aki a környéken koromgyárnak titulált üzem felépülését követően került a céghez.

Azóta ugyanabban a helyiségben dolgozik, a bútorok sem igazán változtak. Tizenegy évvel ezelőtt, nyolcvanötben arra a munkakörre öten pályáztak, közülük az akkori igazgató, Nagy György Barna Istvánt választotta ki. Induláskor a beruházás nyolcvan százalékban volt kész, a csomagolóberendezések nem üzemeltek.

Egykoron a nyíregyházi pénzügyi szakközépiskolában érettségizett, ezután az Erdértnél művezetőként dolgozott, majd a mándoki tanácshoz hívták pénzügyi előadónak. Nem sokkal utána a mándoki költségvetési üzem főkönyvelőjének nevezték ki.

Nyolc évig töltötte be ezt a munkakört, amikor ismét a tanácshoz került főelőadóként. Ebben a beosztásában végezte el államháztartás szakon a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, majd egy másik szakon, az iparin is megszerezte ugyanezt a képesítést.

Korábban a Taurus Carbonpack Kft. működéséről nem sokat tudott, azóta viszont akár koromszakembernek is lehetne nevezni, hiszen a pénzügyi folyamatok mellett a termékstruktúrát is megismerte. Nem tagadja, a tanácsi időszakban jobban fizetett állást keresett, ezért is pályázta meg az akkor még a Taurus Vállalathoz tartozó tuzséri üzem gazdasági igazgatóhelyettesi posztját.

Bár több helyre is hívták, mégis a lakóhelyéhez, Mándokhoz közeli üzemet választotta, ahol hat közvetlen beosztottat irányít.

Az átállás problémamentesen zajlott le, hiszen a költségvetési üzem számviteli rendszere kissé hasonlít egy üzeméhez, mondja a negyvenhárom éves pénzügyi szakember. Tíz évvel ezelőtt a Taurus iránymutatása alapján alakítottuk ki a számviteli bizonylatrendet. Jelenleg is szoros kapcsolat van a Taurus Rt. és a Taurus Carbonpack Kft. között, előbbi százszázalékos tulajdonosa a társaságnak.

Mindennap gépkocsival jár el a közeli Mándokról Tuzsérra, az utóbbi időben a saját járművét szolgálati helyettesíti.

A családja emberemlékezet óta mezőgazdasággal foglalkozik. Szerinte a térségben lévő alacsony jövedelmi viszonyok mellett szinte mindenki rákényszerül valamilyen jövedelempótló tevékenységre, és erre legfőképpen a zöldség- és gyümölcstermesztés vagy a kisállattartás ad lehetőséget.

A Barna család tulajdonában korábban is voltak almaültetvények, amelyeket a termelőszövetkezettől visszakért területtel növelt. Ehhez még vásárolt is, illetve a kárpótlás során is újabb részekhez jutott.

Több mint nyolc hektár almaültetvényt művelnek, ehhez napszámosokat vesznek igénybe. A szabadság nagy részét is munkával tölti, mindössze egy hét jut igazi pihenésre.

Felesége óvónő, lánya tizennyolc, fia tizenhat éves, mindketten a debreceni református gimnáziumban tanulnak, a lánya tanulmányi eredménye 4,8, a fiú 4,4-et ért el. A papa elégedett is gyermekei tanulmányi eredményeivel.

Édesapja fiatalon, 25 éves korában hunyt el, édesanyja velük egy portán él. A családi házukat még a szülei építették, azóta többször is felújították, átalakították.

Sok ajánlata lett volna Nyíregyházáról, de egyszer sem akart elköltözni Mándokról. Azt elismeri, hogy vállalkozni, szórakozni nehezebb, mint egy nagyobb településen vagy a megyeszékhelyen, de hozzáteszi, a szülői, baráti kötődés mindezt kárpótolja.

Sokszor elmegy barátaival Debrecenbe, Kisvárdára vagy Nyíregyházára kézilabda- illetve labdarúgómeccsre, de általában, amikor hazamegy, kezdődik a második műszak.

A mándoki családi házuk az utcafrontról nézve átlagosnak tűnik, hiszen alig húsz méter, viszont egy városi ember számára szokatlanul hosszú, ugyanis háromszázötven-négyszáz méter. A lakáson kívül gazdasági épületeket alakítottak ki: kamrát, garázst, disznóólat, tyúkólat.

Malacot már nem tartanak, aprójószágból viszont van bőven. Hátrébb a kertben almafákat telepítettek, emellett még szilva- és diófák is megtalálhatók. A kert rendben tartása, művelése, a többi terület igazgatása szinte teljes szabad idejét leköti.

Az igazi szabadságot számára az jelenti, amikor családjával a közeli Hajdúszoboszlóra utaznak nyaralni, pihenni, vagy rövidebb kirándulást tesznek a hegyekben.

A kilencvenes önkormányzati választásokon képviselőnek választották meg, a testület pedig a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki tisztével bízta meg. A kilencvennégyes választásokon ismét függetlenként indult.

A szavazások után az előző testületből vele együtt még hárman maradtak. Sajtos István polgármester alpolgármesternek javasolta, amit a képviselő-testület megszavazott, így négy évig ebben a funkcióban is tevékenykedik. Emellett társadalmi funkcióként a Mándok és Vidéke Takarékszövetkezet felügyelő bizottságának elnöki tisztét is ellátja.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)