Tuzsér

Híres, nevezetes nagyközség a Tisza partján, Záhony közelében Tuzsér. Idáig ér a Távol-Keletről jövő széles vasúti vágány, amelyen Szibériából gördülnek be a rönkvonatok. Őszidőben innen indulnak a tévé által is mutatott almavonatok. E nagyközség határában készül a gumigyárak alapanyaga, a különleges korom. A Tiszabecs és Szeged közötti Tisza-túra kajakosai, kenusai, itt szoktak jó nagyot pihenni. Itt van az a híres kastély, amely ha apró betűkkel is, de bekerült a magyar történelem egyik lapjára. Itt van az a rév, amely összeköti megyénket Zemplénagárddal. Itt polgármester Révész László. Az a Révész László, akiről a helyi híradó, a Tuzséri Napló 1994. decemberi száma ezt írja: „A szavazók Révész Lászlót egyhangúlag választották meg polgármesternek.” Pedig annak idején esze ágában sem volt a közéleti munka.

Munka mellett végezte el az agráregyetemet, két szakmérnöki vizsgát is tett. Falujában tipikus agrár értelmiségivé vált. Nem kevesebb mint 22 évig dolgozott a helyi tsz-ben különböző beosztásban. Volt főállattenyésztő, főagronómus, főkönyvelő, majd elnökhelyettesi beosztásban szolgálta a mezőgazdaságot. Aztán áthívták a közeli Eperjeskére tsz-elnöknek, fél évtizedig elnökösködött, amikor jött a rendszerváltás és hazahívták polgármesternek. Döntő többséggel választották a község lakói a polgármesteri székbe, a második ciklusban − mint már említettük − egyhangúlag rá szavazott a nép. Talán azért is a bizalom, mert tősgyökeres tuzséri.

Felmenői ki tudja hányadíziglen itt születtek, éltek és haltak. Valamelyik őse bizonyára révész volt. A község ősi címerében egy fahíd és egy ember látható, ez is utal rá, hogy a Tiszán oda-vissza folyamatos volt a közlekedés. A szőke folyó, valamint holtágai, mellékágai vizes tájat jelenthettek, egyesek szerint a „Tíz ér” elnevezésből származik a település neve. Szóval ebbe a szépnek és híresnek nevezhető községbe született a polgármester. A helyi orvos lányát vette feleségül, aki pedagógus. Az ideálisnak nevezhető családba két fiú és egy lány született. A nagyobb fiú műszaki beállítottságú és itt helyben gazdálkodik. A kisebbik fiú pedagógus végzettségű, a lány most jár a szegedi egyetemre, bölcsészhallgató. (Mintegy zárójelben említhetjük, hogy a rendszerváltás után négy évig a megyei közgyűlés tagja volt Révész László, a legutóbbi választás óta a megyei pénzügyi bizottság munkáját segíti.)

Hogyan változott, miként fejlődött a község 1990 és ’95 között? Mit jegyezhet fel e könyv krónikása az utókor számára? Nos azt, hogy a képviselőtestület összetétele jó, 80 százalékban megmaradt az 1990-es választásokhoz képest. Új, pompás egészségház épült gyógyszertárral és fogorvosi rendelővel. Kiépült a belső úthálózat. Nem kevesebb mint 130 millió forintos beruházással kiépült a szennyvízhálózat. E könyv megjelenése után nem sokkal átadják a négytantermes új iskolát a konyhával és a napközivel együtt. 1995-ben még a gáz és a telefonvezeték kiépítésére számíthatnak a tuzsériak. Végül, de nem utolsósorban említhetjük, hogy kialakultak a civil szervezetek a településen, a helyi önkormányzat aktív közreműködésével és támogatásával. Érték ez utóbbi is. A jó falusi légkörnek is köszönhető, hogy a föld privatizációja csendben és rendben zajlott le.

Külön fejezetben érdemel említést, hogy a helyi cigányság is képviselteti magát az önkormányzatban. Hazánkban elsők közt − ha ugyan nem elsőként − juttattak szociális földet a cigányoknak. Az önkormányzat és a Népjóléti Minisztérium pénzügyi támogatásával 1993-ban húsz, 1994-ben már száz cigánycsalád jutott földhöz, illetve vetőmaghoz. Jó néhány romacsalád sertéstenyésztéshez kapott hathatós támogatást. A Tuzséri Kalendárium 1993-ban jelent meg, híven bemutatva a település múltját és jelenét. Idézet: „Már 1938-ban 300 kh a gazdák almás területe. Egy mázsa alma értéke egyenlő volt 3 mázsa búza értékével. Állítólag a XVII. század végén építették Lónyay János királyi testőr kastélyát. 1880 körül ezt bővítette Lónyay Menyhért pénzügyminiszter. Az ERDÉRT-telepen 1991-ben beüzemelt, a spánersoron finom felületű fűrészárut állítunk elő, amely kielégíti a legszigorúbb európai igényeket is.

A Taurus Gumiipari Vállalat Koromkezelő és Csomagoló Leányvállalat sajnos a gumigyárak termeléscsökkenése miatt egyre kevesebb alapanyagot gyárt. Támogathatunk községünkben olyan öntevékeny közösségeket, mint a Kertbarát Klub, a Faluszépítő Nőegylet, a Tuzséri Napló Szerkesztősége, a Tuzsér Községért Alapítvány Kuratóriuma, a sportegyesület, a horgászegyesület.”

Révész László azt szeretné, ha megmaradna Tuzsér önálló arculata, a záhonyi gazdasági övezettől függetlenül. (Ő a 14 településre kiterjedő kistérségi társulás alelnöke.) A környezetvédelmet, a tájvédelmet is fontosnak tartja. Kéri: „Dolgozzunk becsülettel, egymás javára”.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)