Mándok

Az egykor volt mezőváros Mándok ismét urbánus jogokat akar szerezni magának. Pekó László polgármesterrel azokat a lehetőségeket vesszük számba, amelyek lehetővé teszik az ukrán határ közelében fekvő nagyközség várossá válását.

A 4744 állandó lakossal rendelkező település 3410 választópolgárának 53,37 százaléka voksolt arra, hogy ismételten Pekó László töltse be a legmagasabb közjogi méltóságot az önkormányzatban. Azért ismételten, mert 2002. május 15-étől – elődje elhalálozása miatt – már ő mint alpolgármester látta el a polgármesteri funkciót. 2002 őszén pedig négy jelölt közül függetlenként neki szavaztak bizalmat a helybeliek.

Pekó László élete nyitott könyv a mándokiak előtt. 1957. október 4-én született Mándokon. Édesanyja, néhai Takács Ilona háztartásbeli, édesapja, néhai Pekó István kőműves kisiparos. Két testvére van, István a vendéglátásban, Ibolya fodrászként dolgozik, mindketten vállalkozók.

Neje, Drabik Elza, a családi vállalkozás, a Peko Fruit Kft. ügyvezető igazgatója. Házasságukból egy kislány született: Brigitta ötödéves a debreceni egyetem magyar–történelem szakán, és várhatóan a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziumban fog tanítani.

A kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban 1976-ban tett érettségi után vendéglátó üzletvezetői iskolát végzett Pekó László, majd a vendéglátásban kezdett dolgozni. 1979-ben megnősült, majd egy év múlva megszületett a kislánya. A család úgy döntött, követik elődeik hagyományait, és Mándokon maradnak. A közeli Tiszamogyoróson 1980 és ’88 között vezette a helyi italboltot, majd amikor lehetett, gebinben működtette ezt, amely már élővállalkozásnak számított. 1988 februárjában kinevezik az ÁFÉSZ területi ügyvezetőjének: megbízatása szerint 13 településen ő szervezte a vendéglátás, a kereskedelem, a szállítás és a TMK napi feladatait. 1997-ig látta el ezt a tisztséget, és összességében 21 évet töltött az ÁFÉSZ alkalmazásában. Közben 1986-ban megválasztják párttitkárnak, amely jó előképzésnek bizonyult a magasabb közéleti feladatok ellátásához is.

Amikor pedig a rendszerváltás után a vállalkozások gomba módra kezdtek szaporodni, a Pekó család is eltöprengett egy jövedelmező üzlet kiépítésén. 1997-ben alakították meg a Pekó Fruit Kft.-t, amelynek jelenleg a felesége az ügyvezetője.

A mándokiak az eltelt évek alatt megismerték és nagyra becsülték Pekó László törekvéseit és eredményeit. Az első önkormányzati választási ciklusban ő töltötte be az alpolgármesteri tisztet, majd a következő 4 évben a pénzügyi bizottság tagjaként dolgozott. 1998 és 2002 között pedig alpolgármester. Most, mint polgármester, pedig arról beszél, hogy minden előkészületet megtettek és megtesznek a várossá válás érdekében. A legtöbb pénzt igénylő beruházás, az infrastruktúra már kész, jelenleg a középfokú oktatási intézmény kialakításán fáradozhatnak. 2002 nyarán ugyanis átadták a XXI. század iskoláját, a minden igényt kielégítő intézményben valószínűleg létrehozhatják az informatikát és kereskedelmet oktató szakokat.

Mándok élete mindig is a vasúthoz kötődött, szinte nincs olyan család, amelyben ne lenne vasutas. A szállítási lehetőség és az ukrán határ közelsége mindig is vonzotta a nagyobb beruházókat. Néhány kilométeres körzetben található a TÉKISZ, a koromgyár és az Erdért üzeme. Ám ahogy az export visszaszorult, ezek az üzemek kénytelenek voltak megválni dolgozóik egy részétől. Jelenleg Mándokon kétszázhatvan regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Az önkormányzat adatai szerint a munkanélküliség 16–17 százalékos. Ezen feltétlenül javítani akarnak, hiszen egy város nem engedhet meg magának ilyen statisztikát, arról nem is beszélve, hogy a segélyek kifizetését célszerű lenne csökkenteni. A 741 millió forintnyi nagyközségi költségvetésből ugyanis 100 millió forintot fizetnek a különböző segélyekre. Ha a jelenlegi munkanélküliek elhelyezkednének, kevesebb segélyt kellene utalni a rászorulóknak.

A fennmaradó pénzből több jutna a fontos helyi igényekre, például a kultúrház felújítására, az óvoda bővítésére, út- és járdaépítésre, a sportöltöző befejezésére, kerékpárút kialakításra, parkosításra. Nagy feladat az összeomlott Forgách-kastély sorsának rendezése, hiszen a máltai lovagrend egyelőre nem működteti, az önkormányzatnak pedig meg kell találnia a szükséges anyagi fedezetet és a funkciót a kastély hasznosításához.

Pekó László mindig is kereste a lehetőséget arra, hogyan lehetne többet tenni szülőfaluja gyarapítása érdekében. Alapító tagja a Kiút Egyesületnek, amely több fontos célt fogalmaz meg. Többek közt a Vásárosnaményt Záhonnyal összekötő gyorsforgalmi úthoz Mándoktól lehetőség nyíljon a rácsatlakozásra. A polgármester már most több vállalkozóval, beruházóval tárgyal, hogy üzemet létesítsen a nagyközségben.

Szabadidejében focizni és olvasni szeret a polgármester.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)