Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Sajtos István
Igazgató,
Mándok
Harmincegy éves kora ellenére egyszerre két intézményben, egy művelődési házban és egy művészeti alapiskolában igazgató Sajtos István, aki emellett – eredeti szakmájának megfelelően – tanít is. Az összes tevékenységének a helyszíne Mándok, az a felső-szabolcsi település, melyhez igazi lokálpatriótaként ragaszkodik.
Ezerkilencszázhetvenháromban látta meg a napvilágot Kisvárdán, ám minden lakóhelyéhez, Mándokhoz köti. Innen származnak szülei, s itt járja az általános iskolát, ahol közösségi emberként ismerik a kitűnő bizonyítványokat produkáló fiatalt. Tizennégy évesen a nyíregyházi Kossuth-gimnáziumot választja az akkor induló speciális német osztály miatt. S bár sok szép emléket őriz az iskoláról – ma is szívesen beszél történelemtanáráról, Baja Ferencnéről, akinek sokat köszönhet – az igazi tapasztalatok a kollégiumban érik. Harmincketten alszanak egy közös hálóban, s a tanulóban százan zsúfolódnak össze. Mint mondja, itt alakult ki benne igazán az alkalmazkodóképesség. Az útja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola történelem szakára vezet, s mivel a szívének szintén kedves földrajzzal abban az évben – 1991-ben – nem párosították, kizárásos alapon maradt a művelődésszervezés. Nem bánta meg. Általános műveltséget szerzett, s némi gyakorlatot a szakmában, de ugyanakkor szívesen tanított is, csakúgy, mint családjának számos nőtagja, édesanyjával az élen. Életútja is e két mesterség jegyében folytatódik.
Diplomaszerzés után Mándokra kerül napközis tanárnak, de hamarosan történelem órákat és osztályt is kap, sőt 1996-tól kezdve a katedra mellett a művelődési ház igazgatói posztját is betölti. A nyíregyházi évek után kezdetben idegenkedik a helyzettől, de a kollégák átsegítik a nehézségeken. Büszke rá, hogy a hagyományos tevékenységek és csoportok mellett újakat is beindít, melyeknek működését máig felügyeli, szervezi. A közösségi életben másképpen is aktivizálódik: a pedagógus szakszervezet titkárhelyettese, majd megyei küldötte lett, amely számos ismeretséggel és tapasztalattal ajándékozta meg az érdekérvényesítés területén. Később valóra váltja régi álmát: a tanárképzőn elvégzi a földrajz szakot is, így jó ideje már ezt is oktatja a história mellett.
Ezerkilencszázkilencvenkilencben az élet egy újabb lehetőséget kínál számára. Ekkor alakul meg mándoki központtal – akkor még más néven – a Szabolcs Alapfokú Táncművészeti Iskola. A fenntartó, Bertli József, először művelődésszervezőnek veszi be a csapatba, s feladata az intézmény sűrű rendezvényprogramjának szervezése, bonyolítása. 2001-ben már igazgatóhelyettes, egy évre rá, pedig igazgatója a társastánc egyik legnagyobb megyei bázisának. Igaz, tesz érte szakmai vonalon is. 2001-ben kezdi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Karán, s 2004-ben veheti kézbe a közoktatás-vezetői diplomát.
Nemcsak a művészeti intézmény köszönhet neki sokat, hanem fordítva is. Mint mondja, ezáltal sok embert megismert és megtanulta az embereket irányítani. Vezetői hitvallása a következő: a döntéseknél, melyek közül a népszerűtleneket is felvállalja, beleképzeli magát a munkatárs helyzetébe, és tiszteletben tartja a személyiségi jogait. Inkább ösztönöz, mint kényszerít, és fontosnak tartja a következetességet. Napi munkavégzésének másik fő kulcsszava a kompromisszumkészség.
A munkahete nem 40 órából áll, hiszen a művészeti alapiskola programjai jellemzően a hétvégekhez kötődnek. E sok megbízatásnak csak jó időbeosztásával, jól teljesítő, valódi partner kollégáival és megértő feleségével képes megfelelni. 2001-ben alapított családot a szintén Mándokon tanító Erikával, s lassan a família gyarapításán törik a fejüket.
Szeretett nagyközségéhez más módokon is kapcsolódik. 1998 és 2002 között külső tagja volt szakértőként az önkormányzat egyik bizottságának, mint ahogy a Mándoki Tükör szerkesztőbizottságának is, amelyben a mai napig publikál. Mindhárom szakdolgozatának témája is a településhez kötődik. Az elsőben a mándoki iskoláztatás történetét tekintette át a II. világháborúval bezárólag, a másodikban a helyi gazdasági-társadalmi viszonyokat elemezte a rendszerváltozás utáni időszakig, míg a harmadikban egyik munkahelye, a Mándokon meghatározó intézménynek számító általános művelődési központ létrejöttének okaival és működésének tanulságaival foglalkozott.
Sajtos István e jelentős terhelés mellett passzív sportrajongónak is tekinthető, azaz, ha ideje engedi, tévén keresztül követi az eseményeket. A kikapcsolódást igazából az utazások jelentik. Imád idegen kultúrákat megismerni, így szívesen gondol vissza Törökországra, de a környező országok megismerése mellett nem feledkezett el Magyarországról sem. A kedvenc talán Erdély, ahol már többször is járt. Az igazi örömöt ugyanakkor – mint jó népművelőnek – az jelenti, ha bármelyik tevékenysége közben látja: az emberek jól érzik magukat a rendezvényein.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése