Mándok  

Mándok, az egykori mezőváros, most nagyközség fontos szerepet tölt be Záhony térségében. Ennek ellenére a település keveset hallat magáról. A média emberei valahogy elkerülik ezt a helyet. Pedig utak vezetnek innen a szélrózsa minden irányára. Kisvárda, Záhony és Vásárosnamény is könnyen elérhető. A települést vasút köti össze Európával, az itteni széles vágánynak Távol-Keleten van a vége. Mándoknak van rendezett központja. A fő utcán kanyargó macskaköves út és jó néhány múltidéző öreg fa teszi jellegzetessé a helységet. Fejlődő, szépülő településről van szó. Az első szabad választások óta, vagyis tíz éve Sajtos István itt a polgármester. Kétszer is újra választották, mert irányítása mellett az önkormányzat a szerény lehetőségei ellenére, azokat jól kihasználva sokat tett és tesz a fejlődés érdekében.

Történelmi település ez, mindig volt, most is van térségi szerepe. (1962 és 1972 között gimnázium is működött a községben.) Lebbenszki József, a művelődési ház igazgatója megírta a község történetét. Ebben többek közt ez áll:

„A település viszonylag későn, 1382-ben tűnik fel történeti forrásainkban Manduk alakban. Fontos mérföldkő volt Mándok történetében, hogy 1720-ban mezővárosi rangot kapott, s a lakosok polgárjogot nyertek. A Forgáchok Mándokot tették meg uradalmuk középpontjának, ennek egyik jele az 1752-ben épült, ma is látható Forgách-kastély. 1876-ban a közigazgatás megszervezésével Mándok a tiszai járás székhelye lett. Az 1920-as években a község viszonylag szabadabban fejlődött, két szeszgyár és két gőzmalom is működött itt ebben az időben. A megyei tanács 1971-ben Mándokot nagyközséggé nyilvánította. Mándok, Benk, Eperjeske és Tiszamogyorós községek közös tanácsot képeztek…”

A helyi üzemek, a tsz, a Mándoki Vas-, Fa- és Fémipari Szövetkezet, az építőipari és költségvetési üzem jól szolgálták a foglalkoztatást. Sajnos, megszűntek. A megyei Zöldért Vállalat is sok embernek adott munkát, az is megszűnt. A vasútnál csökkentették a létszámot. A polgármester 2000 tavaszán nyilatkozott a sajtónak, ezt követően az alábbi cikk jelent meg:

„Mándok lakói a foglalkoztatási, megélhetési gondokon is enyhítenek a nagyarányú erdősítéssel, gyümölcsösök telepítésével. A tavasszal induló munkálatokhoz az önkormányzat kb. 100 hektárnyi területre már meg is adta a telepítési engedélyt. Az idei tervek közt szerepel egy új iskola építése és a szociális otthon bővítése. A nagyközség polgármestere, Sajtos István arról is informált, hogy a millennium jegyében más kedvező változások is várhatók Mándokon.

A 4714 lelkes településen majdnem négyszáz munkaképes lakos állástalan. A foglalkoztatás javítása érdekében akar az önkormányzat a közeljövőben 20 hektár földet vásárolni. A terület nagyobb részére erdőt telepítenek, egy kisebb részét a szociális földprogram keretében használhatják majd. Tavaly 57 közhasznú munkást foglalkoztatott az önkormányzat, idén negyvenhatot akart, de csak tizenötre kapott támogatást. (A 15 közül hatan szociális munkásként dolgoznak, kilencen főleg kommunális feladatokat látnak el.) Kisvárda és Záhony könnyen megközelíthető, a mándoki állomáson a normál vágány mellett széles vágány is van, ezért és nem csak ezért befektetőket várnak a településre, akik munkahelyeket teremthetnek.

Elavult a község egyik iskolája, ezért központi támogatással egy tíz tantermes, 1400 négyzetméter alapterületű általános iskolát szeretnének építeni, a létesítményt jövőre akarják avatni. Az egészségügyi hálózat fejlesztésére ebben az évben saját erőből várhatóan 10 millió forintot költenek. A belvízelvezetés még nem mindenütt megoldott, közmunkával, állami támogatással bővítik, javítják majd az elvezető csatornahálózatot. 1989-ben bővítették, 2000-ben tovább bővítik a Családsegítő Gondozási és Szociális Központot. Terv, hogy később a környékbeli községek rászoruló idős embereinek is helyet adnak itt. A Forgách-kastély felújítását már elkezdte a Jeruzsálemi Lovagrend. A felújításért a rend megkapja a tulajdonjogot. A rend tagjai ifjúságvédő otthont akarnak létrehozni a felújított kastélyban.

Elkészíttetik Szent István szobrát, a szobortervet most fogadta el a Képzőművészeti Lektorátus. A szoboravatásra a mándoki Szent István téren augusztus 20-án kerül sor. A millennium jegyében az utcák, parkok szépítésére is gondot fordítanak.”

Sajtos István itt született, szülei parasztok voltak. A kisvárdai Bessenyei-gimnáziumban érettségizett, dolgozott a vasútnál, 1969-től a helyi tanácson volt előadó, majd pénzügyi csoportvezető. Mérlegképes könyvelő, diplomát szerzett az Államigazgatási Főiskolán. A felesége nyugdíjas. Az egyik lánya Tuzséron tanár, itt nemrég unoka született. A másik lánya Nyíregyházán védőnő, hamarosan férjhez megy. A következő évben a térség fejlődni fog, ezért a polgármester vallja: Mándoknak nemcsak múltja, jövője is van.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)