Mándok

Gyönyörű iskolaépület bontakozik ki a nagyközség centrumában Mándokon. Mint Makai Áron László igazgató úrtól megtudjuk: hosszú évekre megoldódnának az oktatás tárgyi feltételei. A tíz tantermes, tanácsteremmel, könyvtárral felszerelt létesítményt Medgyessi Péter miniszterelnök avatja fel a 2002/2003-as tanév megnyitóján.

Makai Áron László mindent elkövetett, hogy méltó körülmények között tanítsák a gyerekeket. Egyébként az intézményt nemcsak oktatási, hanem művelődési, kulturális központnak tartják, hisz a településen élők is profitálnak abból, hogy tanfolyamoknak, kiállításoknak, koncerteknek, művelődési és szórakozási lehetőségeknek ad otthont.

Mándokon 1955-ben született Makai Áron László Oláh Erzsébet és Makai Áron egyetlen gyermekeként. A szülők még ma is élnek, és támogatják gyermekük, unokáik boldogulását. Borku Irén orosz–népművelés szakos pedagógussal kötött házasságot, és két gyermekük született. Krisztián a Debreceni Agrártudományi Egyetem gazdasági agrármérnöki karán elsőéves, Nóra a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban másodikos. A mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban tett érettségi után a nyíregyházi tanárképzőn szerzett tanító szakos oklevelet 1977-ben. Azóta a mándoki iskolában dolgozik, most kezdi a huszonhetedik tanévet Makai úr. Előbb beosztott tanár, majd 1988–90 között igazgatóhelyettes, 1990-től az iskola igazgatójaként látja el feladatait.

Arra büszke, hogy a pályázatok benyújtása után a kartársai a titkos szavazásnál 90 százalék felett mindig őrá voksoltak. Pedig a három diplomája, a tanulás iránti folyamatos elkötelezettsége, is adhatna büszkeségre okot. Elvégezte a főiskolán a történelem szakot, majd a történelemtanári a kiegészítő képzést a rendszerváltás után. Diplomázott a BME közoktatási vezetői szakán, és tanult világgazdasági ismereteket az esti egyetemen.

Szerteágazó közéleti érdeklődése révén mindig több feladatot érzett a sajátjának, mint a kortársai. Ifjúságiklub-vezetőként, KISZ-titkárként a nagyközség életében fontos dolgokat, például futópályát hoztak létre. A feladatorientált mozgalmi élet eredményeként sokat fejlődött Mándok. Később irodalmi színpad tagjaként ő játszotta a férfi főszerepeket.

A „B” kategóriás minősítés jelzi a magasra tett mércét. A település lakói hamarosan észrevették benne az átlagon felüli aktivitást, a közösségért érzett felelősségtudatot és 1994-ben megválasztották helyi önkormányzati képviselőnek. A szociális és a rendezvények szervezését vállaló koordinációs bizottságok tagja.

Amint régen a tanítót lámpásnak tartotta a falu közvéleménye, ma ez igaz Makai Áron Lászlóra is: ha pályázatot, ünnepi beszédet, vagy éppen nekrológot kell írni, őrá számítanak. A mándoki iskola jó ajánlónak bizonyul a legjobbak számára a továbbtanulásnál. A nyíregyházi Zrínyiben, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban nemcsak megállják a helyüket, hanem kitűnő bizonyítvánnyal térnek haza. Ha egyáltalán hazatérnek, mert s korlátozott elhelyezkedési lehetőség megakadályozza még a lokálpatriótákat is a szülőföldön történő letelepedésben.

Ami sokkal nagyobb gondot jelent, hogy a hatszázhetven gyermek közül százhuszonöt a kisebbséghez tartozik. Alsóban ez az arány huszonhét százalékos. Az eltérő tantervű osztályokban összesen harmincnyolcan enyhén értelmi fogyatékosok. Az igazgató úr annak örül, hogy a szakos ellátottság száz százalékos, és a Gyógypedagógiai Főiskolára is beiratkozott, vagy már elvégezte minden kartárs, aki ilyen osztályban tanít.

Az eredményeik önmagukért beszélnek. Elsőként kezdtek két nyugati nyelvet, németet és angolt tanítani, a mai napig tanulhatnak oroszul a gyerekek. Mint azt az iskola szakmai programjában megfogalmazták: a tanulókat az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, az ehhez szükséges önfegyelemre, az igazság feltétlen tiszteletére, az erkölcsös cselekvés igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásban megjelenő szépség értékelésére, valamit tevékeny és alkotó életre akarják nevelni.

E célok eléréséhez a tehetséges gyermekeket kiemelkedően gondozzák, az indulási hátrányokkal küzdőket felzárkóztatják.

Lényeg az, hogy harmonikus személyiséggé váljanak, emberi kapcsolataik és életvitelük egészségesen fejlődjön, a családjuk és a társadalom megbecsült tagjaiként lássák el feladataikat. E célok eléréséért sokat dolgozott Makai Áron László, meg is kapta érte a lehetséges kitüntetéseket.

Közel tíz éve a Felső-szabolcsi Iskolaszövetség vezetőségi tagja. Ő azonban minden körülmények közt megőrzött becsületére, a mindig vállalható tetteire a legbüszkébb. Közel három évtizedes munkássága nélkül ma Mándok nem fejlődő, térségi szerepkört betöltő település.

A közös sikerekben neki is tevékeny része van.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)