Tuzsér

Messze földön híres a tuzséri Nagy Sándor Kertbarát Klub Egyesület, amelynek vezetője Szép Béla. A szervezet az elmúlt években, sőt évtizedekben jól reprezentálta a települést megyénkben, s egész megyénket külföldön. Gyakorlati, szakmai haszna és emberi értéke van az egyesületnek. Híres, nevezetes emberek jártak és járnak „le” Tuzsérra szakmai tapasztalatokat átadni − átvenni, barátkozni, élményekkel feltöltődni.

Fényképes albumok, korabeli újságkivágások őrzik az utókor számára a klub, illetve az egyesület múltját és jelenét.

A markáns arcú, galambősz Béla bácsi szívesen mesélte el az egyesület nem éppen rövid történetét. Sorolta, hogy 1968-ban hazánkban elsők közt Tuzséron alakult meg a kertbarátok klubja. Az alapítók magjához tartozott többek közt Szabó Balázs, Nemes Csaba, Révész Kálmán, Úrr Bertalan és természetesen Szép Béla. Nagy Sándornak, az almatelepítés atyjának személyes jó barátja volt Szép Béla, ezért is vette fel a klub a híres ember nevét. No persze azért is, mert ez a Tisza-parti község a világhírű jonatán alma egyik bázisa volt, most is az.

Lapozgattuk a fekete-fehér, majd a színes képekkel borított albumot. Olvastuk a korabeli tudósítást, amely arról szól, hogy az alapítás évében, ’68-ban az ártéren a Tisza vizéből öntözték a határt.

Egy fénykép megörökítette, hogy dr. Pethő Ferenc egyetemi tanár előadást tart a tuzséri almatermelőknek. A képen jellegzetes paraszti arcokat, kalapos, bajuszos férfiakat látunk. Lassan kihal ez a nemzedék, már csak e képek őrzik majd az emléküket. Az album arról is tanúskodik, hogy ugyancsak 1969-ben a klub tagjai tanulmányúton vettek részt az Újfehértói Kísérleti Gazdaságban és az Ilonatanyai Állami Tangazdaságban.

Aztán a boldog hetvenes években a klub tagjai válogatták, exportálták a „Szabolcs aranyát”. Az album is tanúsítja, hogy a gazdasági válság, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés összeomlása, vagyis a rendszerváltás után a klub működött tovább. Életképes maradt, továbbra is jöttek a híres szakemberek, akik lépést tartva a tudomány fejlődésével elmondták legújabb ismereteiket.

A rendszerváltást azért tapasztalták a tuzséri határban is. És a fajtaváltást is. Korszerűbb, a nyugati piacokon a korábbiaknál keresettebb almafajtákat telepítettek ide is. Az albumban egy látványos kép azt mutatja, amint a klubtagok 1992-ben Ausztriában járnak tanulmányúton. A képen jól látható a jégháló, amellyel az osztrákok a jég ellen védték az almást.

Mit írhatnak be a helyi krónikások a kilencvenes évek közepén az albumba? Többek közt azt, hogy az egyesület a PHARE program keretében, pályázat útján pénzt akar nyerni nemes célra. Nevezetesen a tuzséri szaporítótelep működtetéséhez.

Egy másik pályázat pénzéből − ha megkapják − Hollandiába szeretnének elmenni tapasztalatcserére. Egyébként számos országban, többek közt Lengyelországban is jártak már tanulmányúton.

Hagyomány, hogy az egyik tavaszi ünnepen Tuzsérra jönnek szakmai és baráti beszélgetésre a mezőgazdasági szakma elismertjei. Tavaly és idén is járt itt többek közt Pethő Ferenc, Lakatos András, dr. Béres József, Sallai Pál. Itt említjük, hogy dr. Pethő Ferenc könyvet ír Tuzsérról. Az anyaggyűjtést már el is kezdte.

Külön kis fejezetben említjük − a teljesség igénye nélkül − azokat, akik az egyesületet szponzorálják. Így a Tuzsér Községért Alapítvány, aztán a növényvédő állomás, dr. Inántsy Ferenc, dr. Kovács Géza, dr. Szabó Tibor és mások. A növényvédő szereket gyártó nagy cégek is támogatják az egyesületet, többek közt a Dow Elanco, a Sandoz, a Sumitomo, a CIBA.

Mit kell még tudni az egyesületről? Azt, hogy kétszázharminc hektáron termelnek, gazdálkodnak az egyesületi tagok.

Közülük nem rég nyolcvannégyen újították meg az úgynevezett zöld könyvüket, ők feltételes forgalmazású méreggel is permetezhetnek. Új tagok is kérik felvételüket az egyesületbe.

A nyáron kertszemlét szervez az egyesület vezetősége, a figyelőszolgálatot máris megszervezték, s ennek a tagok gyakorlati hasznát vehetik. A figyelők időben, gyorsan jelzik, hogy mi ellen és mivel kell permetezni.

Végül röviden bemutatjuk a másokért is tenni akaró Szép Bélát. Egy ideig a járási tanács elnökhelyettese volt. Ezt leszámítva pedagógusként dolgozott. Ezerkilencszáznegyvennyolcban szerzett diplomát, tanított biológiát, növénytant, iskolaigazgató volt Záhonyban, majd Tuzséron.

Felesége is pedagógus, rajta kívül két gyermeke és öt unokája jelenti neki a családi fészket.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)