Csenger

Bizony kevés ember életében fordul elő, hogy az egyre érlelődő, iránymutatássá formálódó gondolatok egyszer csak valóban körvonalazódni kezdenek, majd szép lassan a mindennapi élet gyakorlatává válnak. Gaál József ezek közé a szerencsés emberek közé tartozik.

Szülei a becsületes és szorgalmas vidéki emberek sorsában osztoztak Csengerben, amikor 1951. október 15-én József nevű fiuk megszületett. A négy testvér közül mindegyik szakmát szerzett megélhetéséhez. Gaál József még sosem volt otthonról olyan távol, mint amikor apjával elment beiratkozni a nyíregyházi Széchenyi István Pénzügyi Technikum és Szakközépiskolába. Tanárai közül mások mellett Füzesi Imre tanár úrra emlékszik vissza szívesen, akitől kedvet kapott a számvitellel és a tervezéssel való behatóbb foglalkozásra, amellett, hogy kollégiumigazgatóként emberségre és tisztes helytállásra is orientálta.

Első munkahelye a csengeri tanácsnál volt, ahol pénzügyi előadóként dolgozott, amíg be nem vonult katonai szolgálatra. Az angyalbőrt az Országos Légvédelmi Parancsnokságon húzta magára, ahol a felelősség jelentette az állandó napi penzumot. Még eközben jelentkezett és felvételizett a közgazdasági egyetemre – mivel otthonról nem sok anyagi segítségre számíthatott, levelező tagozaton tanult. Új munkahelye a Csenger és Vidéke ÁFÉSZ lett. Mielőtt ezerkilencszáznyolcvankettőben kinevezték főkönyvelőnek, megfordult a pénzügyi, a kereskedelmi és az ellenőrzési osztályon, majd ennek, aztán pedig a pénzügyi osztálynak volt a vezetője.

Az egyre bővülő gyakorlati tapasztalatok és a különböző vezetőképzőkön, a posztgraduális képzésen (a közgazdasági egyetem pénzügyi szakát jeles eredménnyel abszolválta) tanultak arra sarkallták Gaál Józsefet, hogy megpróbáljon túllépni a csak extenzív növekedést elfogadó szemléleten. Cikkeiben, diplomamunkáiban és az időközben készített doktori értekezésében a vállalkozási lehetőségek kibontakozását, azzal a szövetkezeti gazdasági modell kombinációjának mechanizmusát vette górcső alá, s tett megvalósításukra javaslatot.

Már az ezerkilencszáznyolcvanas évek elején látta – és láttatta –, hogy az egyre növekvő államadósság csökkentésének egyik útja a jövedelemérdekeltségű üzletek engedélyezése és elterjesztése. Ha egy cég magasabb nyereségre akar szert tenni, akkor engedje, hogy dolgozói is magasabb jövedelem reményében fejthessék ki képességeiket. Dr. Gaál József akkori tézisei ma már mosolyogni valóak, hiszen az élet már túlhaladta azokat. De abban az időben ez még szinte eretnekségnek számított! (Ha még azt is tudták volna, hogy „fű alatt” az ÁFÉSZ nemcsak kipróbálta azokat, hanem gyakorlattá is tette, akkor bizonyára még tettekben is megmutatkozott volna a szerencsére csak értetlenségben megnyilvánuló elutasítás.)

Mivel nemcsak megálmodni lehetett a vállalkozásokat, hanem később gyakorolni is, maga is belekezdett, egyelőre még munka mellett. Adótanácsadó, adószakértő lett, könyvelői irodát működtetett, majd társaival összefogva egy könyvvizsgáló kft.-t alapított. Amikor már nehezen lehetett összeegyeztetni szerteágazó tevékenységeit főállásával, otthagyta azt.

1999. december elseje óta már csak vállalkozásaiban dolgozik. De hogy ne felejtse régi munkahelyét, annak tőszomszédságában építteti irodaházát, amelyen már látszik, hogy méltóképpen reprezentálja majd szeretett hivatását.

Dr. Gaál József formálisan nem kötődik egyetlen politikai szekértáborhoz sem. Az országos és a helyi történésekről természetesen kialakult véleménye van, s ennek kisebb-nagyobb körben természetesen hangot is ad. Ismerősei tudják róla, hogy azonnal pártolója lesz minden olyan kezdeményezésnek, amiből később pozitív eredmény várható. Nem idegen tőle a mecenatúra sem, olykor színházi előadásokat szponzorál a helyi művelődési központban.

Szülővárosát nagyon szereti. Többször hívták már másfelé, nem ment. Nem tudja máshol elképzelni az életét, mint ahogy a csengeri vidék földjeit sem cserélné fel másmilyenre. Gyerekkora óta részt vett a családi gazdálkodásban, s mi sem volt természetesebb, hogy élete részévé vált. Részesművelőként kezdte, majd almáskerteket és szántókat is bérelt. Amikor a mezőgazdasági nagyüzemeket szétszedték, földeket kezdett vásárolni. Mára már hetven hektáron gazdálkodik, amelynek fele gyümölcsös, főként intenzív művelési módú alma. Örömmel viseli gondjait.

Dr. Gaál József egyedül neveli két gyermekét: Enikő második, József első évfolyamos közgazdász szakos hallgató a Miskolci Egyetem dunaújvárosi karán. Szeretné, ha ők is Csengerben telepednének le, s folytatnák azokat a tevékenységeket, amelyeket ő kezdett meg.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)