Csenger

Ezerkilencszáznyolcvanhét óta dolgozik Csernyus Lőrinc  Csenger város főépítészeként. A Budapesten élő és dolgozó tervező akkor ismerkedett meg a településsel, mikor Makovecz Imrével 1986-ban hozzákezdett Csenger revitalizációs munkájához. Tette mindezt azzal a céllal, hogy egy perifériára került településnek az építészet segítségével megadja azt a lehetőséget, hogy visszanyerje a térségben azt a súlyát, melyet a történelem során betöltött. A tervezőcsoport tagjaként kapott mind szebb és fontosabb megbízásokat.

– Mindig a szükséges tennivalók határozzák meg, hogy mennyi időt töltök Csengeren. Adott esetben ez hetente egy alkalom, de lehet, hogy havonta csak egyszer megyek el – fogalmaz a főépítész. Ahol az ember az ott élők támogatásával a háttérben tud dolgozni, ott otthon érzi magát. Sok elképzelésemet szeretném e közeli és a távoli jövőben megvalósítani. Még egyszer utalok arra: ritka alkalom, hogy az építész nemcsak egy-két épületben gondolkodik, hanem egy város rábízza a holnapi arcának a megformálását. Ez egy nagyon nagy fokú bizalom, amivel nem szabad visszaélni. Csengerben azt szeretném egyebek közt elérni, hogy ne kövesük el azokat a hibákat, amelyek másutt természetes velejárói a munkánknak. Mire gondolok konkrétan? Hadd mondjak egy példát. A felvonulási bódékból kialakított büfék hihetetlenül elcsúfítják az útszéleket, az utcaképeket. Még a gyors meggazdagodás reményében sem lehet, és nem szabad megengedni ilyen „vendéglátó egységek” működését – olvashatjuk a Csengeri Hírmondóban megjelent interjúban.

Egyik szép munkája lehet a töltés, a jelenlegi Petőfi tér és a strand környékének rendbetétele. A Petőfi térből Szent István tér lesz az első magyar király 5/4-es lovas szobrával, amely az egész teret és környékét rendezni fogja. A Hunyadi sétány két oldalának rendezése, a szabadidő centrum létesítése, a piac megnyugtató elhelyezése, szabadtéri színpad kialakítása a közvetlen környezet formálásának lépcsőit jelentik.

Még lehet mit csinálni az iskola környékén, a templom, a református gimnázium létesítése vagy profilváltása még hosszabb időt, döntést és pénzt igényel. Például a ravatalozó felújítása is halaszthatatlan. A közművek és az utak állapota szintén bőven ad tennivalót. Bár a közművesítés terén nagyságrendekkel lépett előbbre a város, az aszfaltburkolat leterítése, minél több portalanított út kialakítása jogos elvárása a városlakóknak.

A főépítész elismeréssel szól arról az állampolgári hozzáállásról, amely szerint a cégek, gazdálkodó szervezetek, intézmények nem azt nézik, mit hogy nem lehet megcsinálni, hanem éppen ellenkezőleg, mit hogy lehet megvalósítani. Ez a gondolatbarát környezet inspirálja a fővárosban élő, és a határszélen fontos megbízást betöltő építészt.

Aki fizikailag is elhagyja a fővárost és onnan több mint háromszáz kilométerre vállal megbízatást, annak már nem okoz gondot a város határai közül is kilépni és térségben gondolkodni. Mint az Országépítő című folyóiratban Csernyus Lőrinc kifejtette: a Határmenti Települések Szövetsége magyarországi, romániai és ukrajnai helységek részvételével jött létre. Az ötlet még a csengeri iskola avatásán fogalmazódott meg. Az ünnepségen Beregszász, Kovászna és még több település polgármestere vett részt. Néhányan elhatározták, hogy nem állhat meg az a folyamat, ami olyan jól elindult és halad Csengerben, azt ki kell terjeszteni először a környékbeli kis falvakra, aztán határoktól függetlenül a tágabb környezetre.

A szövetségnek körülbelül negyven település lett a tagja. Főleg Magyarországról, de vannak magyarlakta községek Ukrajnából, és akad néhány romániai falu is. Azt már az alapításnál hangsúlyozták, hogy nem etnikai, hanem földrajzi alapon szerveződő közösségről van szó. Az 1992-ben tartott első megbeszéléseken kiderült, hogy több a román és ukrán vállalkozó, mint a magyar, de napjainkra ez a különbség már megszűnt. A települések szövetségének Csengerben van a központja.

A konkrétumok közül Csernyus Lőrinc kiemelte a csengersimai határátkelőhely érdekében tett erőfeszítéseket. Ugyanis a térségnek létszükséglet egy teherátkelőhely megnyitása. A szövetség elkészítette az átkelőnek és a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi útnak a tanulmánytervét, ami a későbbi tervezés alapja lett. Ma már a kivitelezési munkáknál tartanak. Meg kellene nyitni a az egykori vasutat, bár már a síneket is felszedték.

Nagyon kevés azoknak az értelmiségieknek a száma, akik a főváros határain kívül is hajlandóak gondolkozni. E kevesek egyike Csernyus Lőrinc, aki a Szamos parti városban már másfél évtizede dolgozik, és pár éve e tevékenységét Fehérgyarmaton és Baktalórántházán is ellátja.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)