Csernyus Lőrinc

Főépítész,

Csenger

szszb_09-120_csernyus_lorinc.jpgEzerkilencszáznyolcvanhét óta dolgozik Csernyus Lőrinc  Csenger város főépítészeként. A Budapesten élő és dolgozó tervező akkor ismerkedett meg a településsel, mikor Makovecz Imrével 1986-ban hozzákezdett Csenger revitalizációs munkájához. Tette mindezt azzal a céllal, hogy egy perifériára került településnek az építészet segítségével megadja azt a lehetőséget, hogy visszanyerje a térségben azt a súlyát, melyet a történelem során betöltött. A tervezőcsoport tagjaként kapott mind szebb és fontosabb megbízásokat.

– Mindig a szükséges tennivalók határozzák meg, hogy mennyi időt töltök Csengeren. Adott esetben ez hetente egy alkalom, de lehet, hogy havonta csak egyszer megyek el – fogalmaz a főépítész. Ahol az ember az ott élők támogatásával a háttérben tud dolgozni, ott otthon érzi magát. Sok elképzelésemet szeretném e közeli és a távoli jövőben megvalósítani. Még egyszer utalok arra: ritka alkalom, hogy az építész nemcsak egy-két épületben gondolkodik, hanem egy város rábízza a holnapi arcának a megformálását. Ez egy nagyon nagy fokú bizalom, amivel nem szabad visszaélni. Csengerben azt szeretném egyebek közt elérni, hogy ne kövesük el azokat a hibákat, amelyek másutt természetes velejárói a munkánknak. Mire gondolok konkrétan? Hadd mondjak egy példát. A felvonulási bódékból kialakított büfék hihetetlenül elcsúfítják az útszéleket, az utcaképeket. Még a gyors meggazdagodás reményében sem lehet, és nem szabad megengedni ilyen „vendéglátó egységek” működését – olvashatjuk a Csengeri Hírmondóban megjelent interjúban.

Egyik szép munkája lehet a töltés, a jelenlegi Petőfi tér és a strand környékének rendbetétele. A Petőfi térből Szent István tér lesz az első magyar király 5/4-es lovas szobrával, amely az egész teret és környékét rendezni fogja. A Hunyadi sétány két oldalának rendezése, a szabadidő centrum létesítése, a piac megnyugtató elhelyezése, szabadtéri színpad kialakítása a közvetlen környezet formálásának lépcsőit jelentik.

Még lehet mit csinálni az iskola környékén, a templom, a református gimnázium létesítése vagy profilváltása még hosszabb időt, döntést és pénzt igényel. Például a ravatalozó felújítása is halaszthatatlan. A közművek és az utak állapota szintén bőven ad tennivalót. Bár a közművesítés terén nagyságrendekkel lépett előbbre a város, az aszfaltburkolat leterítése, minél több portalanított út kialakítása jogos elvárása a városlakóknak.

A főépítész elismeréssel szól arról az állampolgári hozzáállásról, amely szerint a cégek, gazdálkodó szervezetek, intézmények nem azt nézik, mit hogy nem lehet megcsinálni, hanem éppen ellenkezőleg, mit hogy lehet megvalósítani. Ez a gondolatbarát környezet inspirálja a fővárosban élő, és a határszélen fontos megbízást betöltő építészt.

Aki fizikailag is elhagyja a fővárost és onnan több mint háromszáz kilométerre vállal megbízatást, annak már nem okoz gondot a város határai közül is kilépni és térségben gondolkodni. Mint az Országépítő című folyóiratban Csernyus Lőrinc kifejtette: a Határmenti Települések Szövetsége magyarországi, romániai és ukrajnai helységek részvételével jött létre. Az ötlet még a csengeri iskola avatásán fogalmazódott meg. Az ünnepségen Beregszász, Kovászna és még több település polgármestere vett részt. Néhányan elhatározták, hogy nem állhat meg az a folyamat, ami olyan jól elindult és halad Csengerben, azt ki kell terjeszteni először a környékbeli kis falvakra, aztán határoktól függetlenül a tágabb környezetre.

A szövetségnek körülbelül negyven település lett a tagja. Főleg Magyarországról, de vannak magyarlakta községek Ukrajnából, és akad néhány romániai falu is. Azt már az alapításnál hangsúlyozták, hogy nem etnikai, hanem földrajzi alapon szerveződő közösségről van szó. Az 1992-ben tartott első megbeszéléseken kiderült, hogy több a román és ukrán vállalkozó, mint a magyar, de napjainkra ez a különbség már megszűnt. A települések szövetségének Csengerben van a központja.

A konkrétumok közül Csernyus Lőrinc kiemelte a csengersimai határátkelőhely érdekében tett erőfeszítéseket. Ugyanis a térségnek létszükséglet egy teherátkelőhely megnyitása. A szövetség elkészítette az átkelőnek és a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi útnak a tanulmánytervét, ami a későbbi tervezés alapja lett. Ma már a kivitelezési munkáknál tartanak. Meg kellene nyitni a az egykori vasutat, bár már a síneket is felszedték.

Nagyon kevés azoknak az értelmiségieknek a száma, akik a főváros határain kívül is hajlandóak gondolkozni. E kevesek egyike Csernyus Lőrinc, aki a Szamos parti városban már másfél évtizede dolgozik, és pár éve e tevékenységét Fehérgyarmaton és Baktalórántházán is ellátja.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése